2006.10.19., 2006. évfolyam, 42. szám
szerző: Nagy József forrás: 168óra
cimkék: politika, tüntetések
A hezitálás a legrosszabb, amit a rendőr tehet, ha agresszív tömeggel áll szemben. Szeptember 18-án úgy tetszett, az MTV székházát védő egység nem volt tisztában ezzel az alapigazsággal. A következmény: három éjszakán át tartó zavargások, több tucat sebesült, sokmilliós kár. Valamint 300 gyanúsított és néhány ítélet. Kik a felelősök?
2002. július 4., reggel 9 óra. Az országgyűlési választás szavazatainak újraszámlálását követelő Lelkiismeret „88 csoport félszáz aktivistája tíz, műszaki hibát jelző autóval megbénította az Erzsébet híd és ezzel a főváros forgalmát. A rendőrség tétovázott – Óbudától Budafokig, Mátyásföldtől az M7-esig állt a kocsisor -, végül 11 óra után elkezdte kiszorítani a tüntetőket. A rend dél körül állt helyre.
A történtek állítólag szerepet játszottak Kökényesi Antal budapesti rendőrfőkapitány 2003. júniusi menesztésében. A megüresedő helyre Gergényi Péter, a „vasprefektus” érkezett Bács-Kiskunból. Salgó László akkori országos főkapitány egyebek közt azzal indokolta a személycserét, hogy ki kell végre dolgozni a „rendezvények, tömegdemonstrációk biztosításának új koncepcióját”, valamint „gyorsabb, hatékonyabb rendőri intézkedésekre” van szükség. Jól hangzott.
Csupán két hete volt Gergényi a „főváros ura”, amikor az Erzsébet hídi csata első évfordulóján gázmaszkos, szimattatyós rendőrök sorfalával demonstrálta a lelkiismereteseknek: szó sem lehet jubileumi megemlékezésről. Utóbb több tüntetésen túlesett Budapest. Hol a rendezőknek, hol az egyenruhásoknak, hol a jó szerencsének köszönhetően „rendkívüli esemény nem történt” a Gergényi által világszínvonalúnak minősített közbiztonságú fővárosban. Bár necces volt egyebek mellett a „kendermagos” tüntetés, ahol füvesek és fűtlenek kerültek egymáshoz veszélyesen közel, ám a konfliktus szerencsére sípszóval és a levegőt jobbról balra átszelő köpőárral érte el tetőfokát. Rendőreink a Medgyessy-villa előtti tüntetés során sem álltak a helyzet magaslatán, miként talán a Tilos Rádiónál megesett zászlóégetés is többet érdemelt volna passzív figyelemnél.
Husángháború
Rendőri brutalitásra vonatkozó panasz a BRFK-ra 12, az állampolgári jogok biztosához 32 érkezett.
Múlt pénteken ülést tartott az Országgyűlés emberi jogi bizottsága, mégpedig a büntetés-végrehajtás Nagy Ignác utcai intézetében. A fő téma: rendőri túlkapások szeptember 18-20. között. Megtudhattuk, 28 rendőr ellen indult ügyészségi nyomozás. A bizottság ülésén Gergényi Péter budapesti főkapitányt Bene László országos főkapitány helyettesítette, arra hivatkozva, hogy Gergényi bizonyos értelemben alanya a vizsgálatnak.
A grémium ellenzéki képviselői felvetették, hogy parlamenti vizsgálóbizottságnak kellene foglalkoznia az utcán történtekkel, ám ennek indítványozásától a szabad demokrata Gusztos Péter kérésére egyelőre eltekintettek. Na de mindezek könnyed pikniknek számítanak a Gergényi-éra első előre be nem jelentett tömegdemonstrációjához, a Szabadság térihez képest. Akár fizetett, akár önszorgalmú (futball)huligánok szervezték az atrocitást, az ma már kijelenthető: ha gyorsan és erélyesen lépnek fel az egyenruhások, megússzuk a rombolást, nem sérülnek rendőrök, és nem sérül mindannyiunk közbiztonságba vetett hite. Maximum 200, de lehet, csupán 20 vandált kellett volna közvetlenül az első kövek becsapódása után kiemelni társaik közül. Többüket azóta elkapta a rendőrség, néhányuk állítja: nem felelős tettéért, „tömegpszichózis” ragadta magával. (Főleg azok védekeznek így, akik a külvárosból csapágygolyókkal, husánggal felfegyverkezve érkeztek háborúzni. Normál menetfelszerelés.)
De hogyan is „működik” a demonstráló-balhézó tömeg?
Az exkommandós Tarjányi Péter, a budapesti FBI-akadémia oktatója szerint ami szeptember 18-án történt, tipikus káoszjelenség. „A huligánok új és új feladatot találtak és hajtottak végre. Először kiabáltak, aztán dobálóztak, felszedték a díszburkolatot, autókat borítottak lángba, majd közelharcba bocsátkoztak az egyre bizonytalanabb rendőrökkel, elfoglalták a vízágyút, végül betörtek az épületbe. Minden egyes fázis között idő telt el, sok idő. Ahogy gyűjtötték a skalpokat, úgy erősödtek. A székház elfoglalása után – látszott a felvételeken – megtorpantak, keresték az új feladatot. Elvoltak a büfé és néhány iroda kifosztásával, de ha kapnak még fél órát, lángba borítják az egész épületet. Szerencsére ekkor végre olyan rendőrségi erő érkezett, amely képes volt kiszorítani őket.”
Merthogy addig az amúgy a Kerepesi úti rendőrlaktanyában rendes évi továbbképzésen lévő Baranya megyei század állta, amíg állhatta az ostromot: profi verekedésben nem túl járatos körzeti megbízottak, közlekedésiek, köztük nők, néhány BRFK-ssal kiegészítve. Békés tömeg előtti biztosításra vezényelték ki őket pihenőidejükben. Többségükben gázálarc helyett szendvicset vittek, plexipajzs helyett Pepsit, rohamsisak helyett baseballsapkát.
Lett is nagy meglepetés.
Na de hol volt a BRFK nyolcezer rendőre? Hol a remekül képzett és jól felszerelt kommandósok? Hiszen belőlük is akad néhány szakasznyi a fővárosban.
Rendőrcsőd
Egyáltalán: mivel magyarázható az órákig tartó töketlenkedés?
Kezdjük lentről. „Előző nap került nyilvánosságra Gyurcsány balatonőszödi kazettája, amelyben a miniszterelnök elismeri, hazudott. Tudták ezt a székházhoz vezényelt rendőrök, miképpen azt is, hogy a Szabadság térre a Kossuth téren magukat forradalmároknak definiálók vonultak át – elemez Tarjányi. – Hallották skandálni, hogy »Gyurcsány takarodj«, hogy »új választást«, hogy »magyar rendőr velünk tart«. És látták a rengeteg nemzeti zászlót. Néhányukat biztosan felhívta a családja, hogy a Hír TV forradalmárokról beszél. Naná, hogy eszükbe jutott „56. Miközben senki nem közölte velük, hogy nem forradalmárok, hanem jobbára mezei futballhuligánok állnak a túloldalon. Mire kapcsoltak, hogy »focimeccsen« vannak, már kevesek voltak a felbátorodott gengszterek megfékezésére.”
És halálosan fáradtak. Gázálarc híján fuldokoltak saját (lejárt szavatosságú) könnygázuktól és a lángoló épület füstjétől, sorra dőltek ki a sorból sebesültjeik, látták, hiába várják az erősítést, reszkettek, hogy itt akár meg is halhatnak. Csak helyeselni tudjuk századparancsnokuk válaszát az utasításra, miszerint eszébe ne jusson feladni a székházat: „Nem fogunk megdögleni ebben a kurva épületben… Jöjjön be, aki ezt az utasítást kiadta, s dögöljön meg az itt a szén-monoxidban. Megtagadom a parancsot, ha hadbíróság elé állít, akkor is, rohadjon meg az, aki ezt mondta. Kiviszem az összes emberemet innen. Benzinnel ránk gyújtottak mindent.”
Nézzük a „külső” parancsnokokat.
Először is nem tartózkodott idehaza Bene országos főkapitány. Szabadfi Árpád tábornok helyettesítette őt. Budapestet viszont Gergényi dolga megvédeni – a hivatalos verzió szerint ő irányította az egységet, ám a televíziókban Szabadfi nyilatkozott mint kompetens. Mi sem, ma sem tudjuk, ki volt az igazi főnök.
Ráadásul ott a politika. A miniszterelnök, aki – helyesen – konkrét parancsot nem adhat, vagyis legföljebb azt mondhatja, „tessék megvédeni a székházat”, de azt nem, hogy „öt rendőr kilép a falanxból, leveri azt a kopasz fehér pólóst, behúzza, megbilincseli”. Plusz ott a szakminiszter. Ki is az? Nem, nem a belügyminiszter, hiszen a rendőrség felügyelete – úgy tetszik – nem szakmai, hanem politikai kérdés: tavasszal a BM-ből az igazságügy alá, tudós Petrétei Józsefhez került a testület. Az új struktúra vészhelyzetben tesztelődött – és csődöt mondott. Mindenki valaki másra várt – valahogy úgy, mint az augusztus 20-i vihar előtti csendben. S hogy a profik sem tudták, hová futnak ki az események, azt jól illusztrálja, hogy az éjszaka folyamán az őrezred összecsomagolta, kis híján ki is költöztette otthonából a Gyurcsány családot.
Két fővezér
Végül lássuk a két fővezért: Orbánt és Gyurcsányt.
A Fidesz elnöke ugyan elítéli az erőszakot, de támogatja a Kossuth térieket, mi több, megérti az indulatot. Nincs baja az árpádsávos zászlóval, fejet csóvál, ezeréves múltra hivatkozik, ha a túloldal nyilaskeresztes szimbólumot lát a piros-fehér stráfokban. Nem törődik vele, hogy korunk hungaristái, a ma futballhuligánjai hagymázas ideológiájuk megerősítését hallják ki szavaiból.
A száját tartani gyakorta képtelen Gyurcsány pedig azzal nincs (nem volt) tisztában, hogy ha mocskosul dinamikusan az emberek képébe vágja, „basszátok meg, hazudtam”, akkor sokan ugyan azt mondják, micsoda egy tökös legény, ám lesznek szép számmal olyanok, akik kiballagnak a sufniba, és kezdik fenni a bárdot, olajozni a nagyfater zsírpapírba rejtett Berettáját. Nem tréfa ez, urak.
Gyurcsány alighanem kapiskálja már. Hitelesnek tűnő forrásból hallottuk, hogy miután a kórházban meglátogatta a Szabadság téren szerzett fejsérülése miatt kis híján életét vesztő rendőrt, s beszélt annak reszkető feleségével, limuzinjába ülve percekig zokogott a miniszterelnök. Nem kamerák előtt, nem kamuból. (Hallani, jobbkeze, Szilvásy György pedig még az öt halottat hozó augusztus huszadikai tűzijátékot nyögi.)
Szóval ideje volna félretenni a személyes sérelmeket, a személyes politikai haszonszerzést. De nem megy. Orbán a múlt héten, négyszemközt, állítólag a folyosóig hallatszódóan lehordta magát a köztársasági elnököt annak „puhasága” miatt.
De ami ennél súlyosabb: a Fidesz külön ünnepli október 23-át. Ám füttyöseiből bizonyára jut majd a telehugyozott Kossuth térre is. Égünk majd a világ előtt.
Csak több „tévészékház” ne égjen, ha kérhetjük.
A szeptember 18-án, 19-én és 20-án éjjel történt zavargásokkal kapcsolatban a rendőrség 315 embert állított elő (155-öt még azon a három éjszakán), közülük 84 büntetett előéletű. Bűncselekmény elkövetésével 313 főt gyanúsítottak meg, 220 személyt vettek őrizetbe.
Döntést – gyorsított eljárás keretében – 14 alkalommal hozott első fokon a polgári igazságszolgáltatás (okt. 11-i adat). 20 nap közérdekű munka a legenyhébb, 2 év 10 hónap letöltendő börtön (plusz 3 év közügyektől eltiltás) a legsúlyosabb ítélet.
Két személy ügyében katonai bíróság döntött. Egy szolgálaton kívül, az MTV-székháznál randalírozó rendőr főhadnagy 3 év 6 hónap, egy szintén „szabadidejében” dobálózó hivatásos katona (szerződéses szakaszvezető) 1 év 6 hónap börtönt (plusz két év közügyektől eltiltást) kapott.
A rendőrség honlapján (www.orfk.hu) lapzártánk idején 33, egyelőre nem azonosított férfi fényképe látható. Rajtuk kívül több ismert személyazonosságú embert is keres a BRFK, számukról összesített adat nincs, ugyanis az eljárások különböző rendőri szerveknél (BRFK, kerületi kapitányságok) zajlanak.
Az MTV ostrománál 150 rendőr teljesített szolgálatot, közülük 114-en sebesültek meg, egyikük életveszélyesen, rajta akkor éjjel koponyaműtétet hajtottak végre. A három éjszaka során összesen 186 rendőr sérült meg, közülük 24-en kerültek kórházba.
Az anyagi kárt 73 millió forintra becsüli a rendőrség.
