2006.10.19., 2006. évfolyam, 42. szám
szerző: Bölcs István forrás: 168óra
Igen morcan hangzik ez így, aligha fér össze a kifejezés racionalizmusa a forradalmak romantikájával, de hát mit csináljunk, ez a pontos megnevezés. Írhattam volna DVD-t is, bár e rövidítés lírai erejét is tekintsük kérdésesnek egyelőre.
Elég az hozzá, hogy megjelent egy kiváló ténygyűjtemény a fél évszázados eseményről. Benne (rajta) a rádiók, újságok, röplapok szövegei, fotók, műsorok, adatsorok, arcképek és egyebek a korból. Olyan drámaiak, mint a „csapataink harcban állnak”, és olyan ritkaságok, mint „Békéscsaba hazaszerető ifjúságának” vagy Hódmezővásárhely Katona Tanácsának felhívásai.
A dunapentelei s váci rádió szövegei (hangban és írásban). Oly kuriózumok, mint a Szabad Európa Rádió műsorai, amelyek makacsul egy „másik” forradalmat közvetítettek ahelyett, ami zajlott. S mily giccsesen! Minden órában mondták: „Tárogatónk nyolc órát jelez.” (Krasznahorka büszke várának tetején nagy Bercsényi Miklós – mint Vekker úr?) Méghozzá a tárogatón oly dalt intonáltak, amely – mondjuk így – minimum kétfenekű volt. A „Szól a kakas már” akár azt is megengedte, hogy nosztalgiával gondoljanak a hallgatók a kakastollasokra (ékességeik „cicáznak és szavatolnak” – amint József Attila rosszallta). A „Majd megvirrad már” egy szélsőjobb újságot is idézett, a Virradatot, no meg az „ébredőket”.
És hogy e szép szatmári nóta – innen a dupla fenék – éppen az odakötődő haszid zsidóságnak vált szent énekévé, majd perdült a müncheni stúdiók rádióhullámaira – groteszk, no.
A kiváló válogatás képben/ hangban/adatsorokban pontosan és átélhetően idézi az 1956. október 23. és november 4. közötti napokat. Bátran forgassák számítógépük monitorán.
(Az 1956-os forradalom adattára, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvány)
