Hogy kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba? Hérodotosz nem ismerte a magyar futball kimeríthetetlen kincsestárát. Összeállításunkban az 1986-os, mexikói KO-vereség és a 2006-os, máltai vereség közötti időszakot vizsgáltuk meg, s összeállítottuk az elmúlt húsz év legnagyobb futballpofonjait taglaló top 10-es listát.
Húsz éve várunk…
A legtöbb futballszurkoló és -szakértő a mexikói vb-n a szovjetektől elszenvedett 6-0-s vereségtől számítja – vb-döntőket és olimpiai aranyakat is „megélt” – focink mélyrepülését. Végh Antal szerint „gyógyít6atlanok” vagyunk, ennek ellenére minden magyar abban bízik – legalább – 20 esztendeje, hogy újra eljön majd a mi időnk, újra kijutunk egy világversenyre, ám a fejlődés helyett lefelé döcögünk a lejtőn. A máltai 2-1-es vereség sokak szerint a legmélyebb pontja labdarúgásunknak, de legalább 10 olyan meccs volt még az Irapuatótól La Vallettáig tartó két siralmas évtized között, amely után már a legoptimistábbak is azt mondták: „ennyi volt, többet nem nézek magyarfocit”, aztán a következő válogatott vagy európai kupameccs előtt hősünk velünk együtt mégis ott állt a pénztárnál, és bőszen magyarázott a továbbjutási esélyekről, Eb- vagy vb-kvalifikációról, UEFA-kupa-sikerről, BL-csoportkörről (utóbbi legalább egyszert összejött…).
A honi szövetség ezt az optimizmust nem tűrte, mindent megtett azért, hogy végleg lebeszéljen mindenkit a meccsre járásról, a törököket a minap a kapu mögül 5 rugóért, középről 10-ért nézhettük volna, de nem – ez már sok volt, mindössze pár ezer fanatikus láthatta a 0-1-es elhasalást… Erre Máltán a focisták rátettek még egy lapáttal, legalábbis 2-1-es vereségükkel mintha csak azt sugallnák: most már ne, senki ne bízzon bennünk, ne járjon meccsre. Frappáns volt az egyik magyar szurkolótábor transzparense, amelyben az Eb-rendezési esélyeinket (amivel végre „kvalifikálnánk” magunkat az elit közé) így foglalta össze: „Jó úton halad az Eb-pályázatunk, ütőképes csapat, megfelelő infrastruktúra, komoly létesítmények, erős gazdasági, nyugodt politikai háttér, aki nem nekünk adja az Eb-rendezés jogát, az dilettáns vagy vak.”
Mielőtt (vagy miután) elolvasta a magyar foci top 10-es szégyentábláját, kérjük, írja meg nekünk: ön még bízik a magyar fociban? A 21. században fogunk még igazi tétmeccset, igazi világversenyen játszani? Kíváncsiak vagyunk, miben bízhat még a fociszurkoló, mit vár a csapattól, és milyen megoldást kínál, ha megmondhatja a tutit.
Most itt a lehetőség, a legmarkánsabb, legviccesebb, legszakmaibb ötleteket, leveleket, véleményeket összegyűjtük és publikáljuk, hogy mindenki lássa – 20 szűk esztendő után mit is vár a fanatikus a magyar labdarúgástól! Írjon nekünk!
1988-89, vb-selejtező: Magyarország-Málta
Még a magyar átlagszurkoló is tudja, ismeri Carmel Busuttil nevét. A minden idők legjobb máltai labdarúgójának választott klasszis neve egybeforrott országa válogatottjáéval, a „80-as, „90-es években csak ő számított ismert futballistának a szigetországiak közül.
Az 1990-es világbajnokság selejtezőiben eleinte örültünk, hogy Málta is ellenfél lesz (sima négy pont, gondoltuk az akkori kétpontos rendszerben). Aztán összesen kettőt sikerült zsákmányolni…
1998. december 11-én a Mezey György irányította válogatott mindössze 2-2-es döntetlent ért el idegenben, hiába vezettünk kétszer is, Busuttil mindkétszer egyenlíteni tudott. Mezey nem is maradt a válogatott kispadján, ám utódja, Bicskei Bertalan sem tudott segíteni az együttesen, amely 1989. április 12-én a Népstadionban, 25 ezer néző előtt ismét botlott, Busuttil 7. percben szerzett találatára mindössze egy Boda Imre által értékesített büntetővel sikerült válaszolni.
Busuttil elintézett bennünket
vb-selejtező:
Málta – Magyarország 2-2 (0-1)
Ta”Qali, 12 ezer néző
v.: Kukulakisz (görög)
Málta: Cluett – Camilleri (Saliba, 55.), Buttigieg, Galea – Azzopardi, Camilleri (Silvio Vella, 78.), Raymond Vella, Scerri, Carabott – Busuttil, Gregory.
Magyarország: Disztl P. – Csuhay, Disztl L., Keller – Kékesi, Kozma, Kovács E., Csucsánszky, Balog T. – Kiprich (Pintér A., 85.), Vincze I. (Fischer, 70.)
gól: Busuttil (46., 90.), illetve Vincze I. (5.), Kiprich (56., büntetőből)
vb-selejtező:
Magyarország – Málta 1-1 (0-1)
Népstadion, 25 ezer néző
v.: Frost (izraeli)
Magyarország: Disztl P. – Bognár Z., Disztl L., Keller – Kovács E., Kozma (Kiprich, 57.), Bognár Gy., Sass (Fischer, 46.) – Détári – Hajszán, Boda
Málta: Cluett – Camilleri, Buttigieg, Galea – Azzopardi, Cauchi (Silvio Vella, 46. ), Raymond Vella, Carabott, Scerri – Gregory, Busuttil.
gól: Boda (47., büntetőből), illetve Busuttil (7.)
1992-93, vb-selejtező: Magyarország-Izland
1992 júniusában Jenei Imre irányításával az első tétmérkőzésre készült válogatottunk, a vb-selejtezőket Izland ellen kezdtük, Görögország, Oroszország, és Luxemburg került még a csoportunkba.
Az erdélyi szakember, aki 1986-ban BEK-győzelemre vezette a Steauát, és 1990-ben kijutott az olaszországi vébére a román válogatottal, addigi mérlege két bekalkulált vereség (Anglia ellen 1-0-ra, Svédország ellen 2-1-re kaptunk ki), és két győzelem (3-1 Ukrajna és 2-1 Ausztria ellen) volt, de arra senki nem számított, hogy Izland ellen a vereség rublikába kerül újabb strigula.
A lesajnált és bálnavadásznak titulált északi csapattal kapcsolatban csak az volt a kérdés előzetesen, hogy hány gólos zakóval térnek haza, és ezt az érzést csak erősítette, hogy Kovács Kálmán már a 3. percben begyötörte a labdát a kapujukba. A gólfesztivál azonban elmaradt, sőt az izlandiak előbb egyenlítettek a második félidő elején, majd a csereként beállt Magnusson révén a győzelmet is megszerezték, ami előrevetítette, hogy ez a selejtezősorozat sem rólunk szól majd…
Eidur Gudjohnsen 2004-ben, apja 1993-ban szerzett gólt ellenünk
A reykjaviki túrán már Puskás Ferenc volt a válogatott kapitánya, de a négy meccs erejéig beugró legenda sem tudott csodát tenni, igaz, hogy debütálása a hirtelen előhúzott Hamar révén még jól sikerült Dublinban.
Aztán Izlandon megfázott a csapat, ezúttal még becsületgólra sem futotta, a hazaiak pedig a Stuttgartban légióskodó Eyjolfur Sverrisson és a jelenleg a Barcelonában futballozó Eidur Gudjohnsen édesapja, a korábbi belga gólkirály Arnor talátával 2-0-ra vertek minket, nekünk meg maximum a káröröm maradt, hogy az északiak még így sem jutottak ki a 94-es vébére…
vb-selejtező:
Magyarország – Izland 1-2 (1-0)
Népstadion, 10 ezer néző
v.: Amendolia (olasz)
Magyarország: Petry – Telek – Kovács E., Lőrincz – Simon, Limperger, Pisont (Balog T., 78.), Vincze (Eszenyi, 54.), Keller – Kiprich, Kovács K.
Izland: B. Kristinsson – Marteinsson, Kristjan Jonsson, Bergsson, Valsson – Örlygsson, Kristinn Jónsson (Bragason, 80.), R. Kristinsson, A. Gretarsson – Bjarnason, S. Gretarsson (Magnusson, 64).
gól: Kovács K. (3.), illetve Örlygsson (52.), Magnusson (74.)
vb-selejtező:
Izland – Magyarország 2-0 (1-0)
Reykjavik, 2755 néző
v.: Harrel (francia)
Izland: B. Kristinsson – Birgisson, Kristjan Jonsson, Bergsson, Dervic – Tordarson, Stefansson (A. Gretarsson, 63), R. Kristinsson, A. Gudjohnsen – E. Sverrisson, Gunnlaugsson.
Magyarország: Petry – Telek – Simon, Lőrincz – Pisont, Márton, Balog T., Urbán, , Keresztúri – Orosz, (Hámori, 67.), Hamar (Sallói, 80.).
gól: Sverisson (13.), Gudjohnsen (78.)
1996, UEFA-kupa: BVSC – Barry Town
Elképesztő kínos vereséget szenvedett a BVSC-Dreher együttese, amely 1996. augusztus 20-án walesi csapat ellenében esett ki. A Barry Town félamatőrjei már a budapesti összecsapáson sem brillíroztak, s csak annak köszönhették a számukra hízelgő 3-1-es vereséget, hogy Végh Zoltán kapus egy hatalmas potyagólt ajándékozott nekik.
A visszavágón aztán minden megfordult, az O”Gorman vezette hazaiak 3-1-re hozták az összecsapást, kibekkelték a hosszabbítást, majd büntetőkkel 8-6-ra győztek. Pedig a Mezey-Dajka-Őze triumvirátus még Bognár Györgyöt is pályára küldte, azonban az utolsó élvonalbeli szezonját a vasutas együttesnél töltő karmester sem tudott új színt vinni a játékba.
UEFA Kupa-selejtező, visszavágó:
Barry Town – BVSC-Dreher 3-1 (büntetőkkel 8-6)
Jenner Park, 2500 néző
v.: Georgiou (ciprusi)
Barry Town: Mountain – Johnson, Lloyd, French, York – O”Gorman (Evans, 63.), Barnett (Misbah, 96.), Huggins, Ryan (Griffith, 72.) – Pike, Bird.
BVSC: Végh – Molnár, Komlósi (Bognár Gy., 55.), Pomper (Farkas J., 52.), Füzi Á. – Fehér Z., Erős, Zováth (Csordás, 46.), Stanici – Egressy, Bükszegi
gól: Pike (45., büntetőből), O´Gorman (46.), Evans (78.), illetve Egressy (63.)
1996: KEK: Kispest-Honvéd – Nimes
1996 szeptemberében még egy pofon érte a magyar labdarúgást. Nem elég, hogy a BVSC kiesett a walesi Barry Town ellen, egy hónappal később a Kispest-Honvéd is kizúgott francia ellenfelétől.
Persze francia együttestől nem szégyen a bukás, ám a Nimes harmadosztályúként került az UEFA-kupába (a francia kupa döntőseként jutott az európai sorozatba, a győztes Auxerre ugyanis a BL-ben indult).
Plókaiéknak a Nimes ellen már nem volt mit ünnepelni
A Török Péter irányította magyar együttes előbb idegenben kapott ki 3-1-re, majd hazai pályán szenvedett 2-1-es vereséget, s búcsúzott a Kupagyőztesek Európa Kupája mezőnyétől.
KEK, 1 .forduló, visszavágó:
Kispest-Honvéd – Nimes 1-2 (0-2)
Bozsik-stadion, 5000 néző
v.: Antonov (moldáv)
Kispest Honved: Vezér – Gabala, Hungler, Plókai – Dubecz, Bárányos, Forrai (Kovács B., 36.), Urbányi (Kabát, 46.), Piroska – Tóth M., Jovanovic (Ghinda, 71.)
Nimes: Karwat – Touron, Vosahlo (Zugna, 65.), Ecker, Préget, Jeunechamp, Belbey, Bazdarevic, Di Fraya – Marx (Meilhac, 72.), Sabin (Auffret, 78.).
gól: Piroska (62.), illetve Ecker (6.), Sabin (38.).
1997, vb-selejtező: Magyarország – Jugoszlávia
Noha 1986 és 1997 között is számos kínos émény érte a magyar válogatottat, a mexikói vb után a Jugoszlávia elleni világbajnoki pótselejtező volt az első olyan megrázó vereség, amely képes felülmúlni az Irapuato okozta sokkhatást.
Manapság a helyzet kísértetiesen hasonló: 1997-ben még azokat az időket sírtuk vissza, amikor Szovjetunió a világbajnokságon oktatta Détáriékat, jelenleg viszont már egy kvalifikációs csoportmásodik hely elérése is csak a képzelet szüleménye lehet – korábban ez pótselejtezőt ért, ma már azonnali Eb-részvételt jelentene (a mieink azonban 2006-ban négy meccsen három pontot gyűjtöttek be).
Igaz, már a jugoszlávokig vezető út is rögös volt, s a továbbjutáshoz végül is minden idők egyik legviccesebb találata vezetett el az utolsó, 1-1-re végződött finnországi csoportmeccsen (egy szögletet követően Keresztúri, Halmai, Sebők útvonalon haladt a labda, Sami Hyypiä kétségbeesetten menteni akart, de Oroszt találta el, az MTK csatáráról a finn kapu felé pattanó labdát Mahlio próbálta meg kivágni, de pont az előtte bukdácsoló Moilanenbe lőtt, akinek a hátáról a kapuba vánszorgott a labda).
Mijatovic egymaga hétszer vette be a magyar kaput a két mérkőzésen
Az első pótselejtezőn az Üllői úton fogadtuk a plávikat, akik aztán hamar szétbombázták vb-s reményeink szappanbuborékát. Tíz perc alatt hármat rámoltak be Mijatovicék, 0-5-tel fordultunk, a hetedik jugó gól után a csereként beállt Illés Béla „szépített”, kiváltva ezzel a magyar közönség gúnyos ovációját.
A látottakat értékelni nemigen lehetett, még a szünetben mikrofonvégre kapott szövetségi kapitány, Csank János is csak annyit tudott kinyögni az őt megállító riporternek: „nem gondoltam volna, hogy ilyen bénák lesznek”.
Sáfár Szabolcsot ugyancsak megviselte a hét bekapott gól, ezért a belgrádi visszavágón Babos Gábor védett, de neki sem sikerült sokkal kevesebbel megúsznia: 5-0-s jugoszláv győzelem lett a találkozó vége (összesítésben 12-1), ám ezen akkor már senki sem csodálkozott.
Eb-selejtező:
Magyarország – Jugoszlávia 1-7 (0-5)
Budapest, Üllői út, 13 175 néző
v.: Perreira (portugál)
Magyarország: Sáfár – Bánfi, Sebők, Lőrincz, Keresztúri, – Dombi (Mracskó, 32.), Halmai, Lipcsei (Urbán, 41.), Nyilas – Orosz, Klausz (Illés, 63.).
Jugoszlávia: Kralj – Mirkovic, Djorovic, Jokanovic, Djukic – Stojkovic, Jugovic, Mihajlovic, Savicevic (Govedarica, 71.) – Brnovic (Petrovic, 59.), Mijatovic (Milosevic, 52.).
gól: Illés (88.), illetve Brnovic (2.), Djukic (6.), Savicevic (10.), Mijatovic (26., 41., 51.), Milosevic (63.)
visszavágó:
Jugoszlávia – Magyarország 5-0 (3-0)
Belgrád, Crvena Zvezda-stadion, 48 498 néző
v.: Tokar (török)
Jugoszlávia: Kralj (Lekovic, 60.) – Mirkovic, Djorovic, Jokanovic (Drulovic, 46.), Djukic – Brnovic, Mihajlovic, Stojkovic, Savicevic – Mijatovic, Milosevic (Petrovic, 60.).
Magyarország: Babos – Mracskó, Kuttor, Sebők, Keresztúri – Dombi, Urbán, Halmai, Szlezák (Lipcsei, 32.) – Kovács Z. (Hámori, 62.), Illés (Horváth F., 87.)
gól: Milosevic (18.), Mijatovic (44., 45.-tizenegyesből, 71., 88.)
1999, Eb-selejtező: Liechtenstein – Magyarország
1999-ben nem ment a Bicskei Bertalan vezette válogatottnak, szeptemberig mindössze egyetlen találkozót tudott megnyerni, igaz, az éppen a Liechtenstein elleni volt, márciusban az Üllői úton, amikor simán, 5-0-ra győzött csapatunk.
Éppen ezért mindenki azt várta, hogy idegenben is behúzza a három pontot a négy támadóval – Dombi, Fehér M., Horváth F., Egressy – felálló gárda, meg is voltak a helyzetek, de Horváth Ferenc fejese a lécen csattant, majd ugyanő ziccerben a kapu helyett taccsra rúgta a labdát, miközben a hazaiak támadásainál Király többször is bravúrral avatkozott közbe.
A lelkes liechtensteiniek rászolgáltak az egy pontra
A második félidőben a csereként beálló Lendvai felső kapufán landoló löketénél álltunk a legközelebb a gólhoz, folyamatosan rúgtuk a szögleteket, a liechtensteiniek többször is szinte egymás lábást taposták a kapujuk előtt, a bíró pedig szemet hunyt Sowunmi letaglózása fölött, így arra sem kaptunk esélyt, hogy egy apró büntetőgóllal elkerüljük az óriási szégyent.
Sokatmondóak Ralf Loose kapitány szavai, aki ekképp kommentálta a győzelemmel felérő döntetlent: „Örülök, hogy olyan sajtótájékoztatón vehetek részt, amelyen az ellenfél gratulál nekünk. Ez nem túl gyakran fordul elő velem, de úgy érzem, ezúttal megérdemeltük az elismerést.”
Eb-selejtező:
Liechtenstein – Magyarország 0-0
Vaduz, Rheinpark-stadion, 1650 néző
v.: Kaldma (észt)
Liechtenstein: Jehle – Ospelt, D. Hasler, Zech, Hefti, Gigon, Ma. Stocklasa, Telser (Ritter, 66.), Mi. Stocklasa, T. Beck (Bicker, 83.), M. Frick (M. Beck, 91.)
Magyarország: Király – Korsós Gy., Sebők V., Mátyus, Dárdai, Illés, Halmai, Dombi (Sowunmi, 60.), Fehér M. (Lendvai, 46.), Horváth F. (Herczeg M., 76.), Egressy
2001, UEFA-kupa: Olympiakos Nicosia – Dunaferr SE
A ciprusi klubcsapatok „erősségéről” már az 1993-94-es UEFA-kupa-sorozatban megbizonyosodhattak a magyarok, a pofozógép-szerepet betöltő szigetországiak ekkor adtak először komoly leckét magyar kupacsapatnak.
A Csank János irányította Vác FC-Samsung hazai pályán ugyan 2-0-ra verte az Apollon Limassolt, ám a visszavágón, hosszabbításban 4-0-ra kikapott…
Ez a veszély látszólag nem fenyegette a Dunaferr együttesét, amely a 2000-2001-es szezonban remekül helytállt a kupaporondon. Egy évvel később a ciprusi Olympiakos Nicosia nem tűnt komoly ellenfélnek, ennek megfelelően Egervári Sándor együttese idegenben behúzta az ikszet (2-2), majd hazai pályán kellemetlen meglepetést okozva 4-2-re kikapott.
Egervári látta: nincs remény
UEFA-kupa-selejtező, visszavágó:
Dunaferr – Olimpiakosz Nicosia (ciprusi) 2-4 (0-2)
Győr, 3500 néző
v.: Lazarevszki (macedón)
Dunaferr: Petry – Kiss Gy., Bagoly (Lengyel, 46.), Éger, Molnár – Penksa (Nikolov, 13.), Zováth, Jäkl, Rósa – Tököli, Sowunmi (Baranyi, 65.)
Nicosia: Petridesz – Haralambosz, Kosztasz, Joannu (Sztavru, 92.) – Arisztokleosz, Djedovic, Hacsaturjan, Temisztokleosz (Assziotisz, 82.), Ciaklisz – Radoszavljev (Panagiotu, 95.), Kozlej
gól: Sowunmi (47.), Tököli (61.), illetve Kozlej (24.), Radoszavljev (36.), Temiszteklosz (58.), Arisztokleosz (63.)
sárga lap: Éger (31.), Molnár (62.) illetve Hacsaturjan (29.), Kosztasz (51.), Petridesz (54.), Kozlej (62.), Temisztokleosz (81.), Arisztokleosz (87.)
2003, barátságos: Magyarország – Észtország
Hazai válogatott mérkőzésen soha nem volt még olyan kevés néző, mint az észtek elleni barátságos találkozón, amelyen Gellei Imre utoljára irányította a nemzeti csapatot. Az a 457 néző, aki kiment az Üllői útra, öt újonc debütálásán kívül még egy észt gólt láthatott, a kapitány el is ismerte, hogy irányításával ilyen gyenge teljesítményt egyszer sem nyújtott a csapat.
Gera trükkjei nem jöttek be az észtek ellen
A nézők a lefújás után vastapssal köszöntötték az észteket, mi pedig megállapíthattuk, hogy a balti államoknak is lassan a kedvenc ellenfelei leszünk, hiszen korábban a litvánok is értek el 1-1-et Budapesten, a lettek pedig éppen a Gellei-éra egyik legkínosabb vereségét mértek fiainkra Rigában egy bizonyos Verpakovskis vezérletével…
barátságos válogatott mérkőzés:
Magyarország – Észtország 0-1 (0-0)
Üllői út, 457 néző
v.: Sedivy (cseh)
Magyarország: Király (Végh, 46.) – Korolovszky, Dragóner, Pető Z., Bodor (Hercegfalvi, 85.) – Simek (Pest K., 68.), Lendvai (Farkas B., 46.), Lisztes (Németh N., 62.), Lipcsei (Miriuta, 46.) – Szabics, Gera (Kovács Z., 44.)
Észtország: Poom – Allas, Stepanov, Piiroja, Klavan – Kristal, Reim (Haavistu, 76.), Viikmäe – Oper (Rooba 65.), Zelinski, Lindpere
gól: Rooba (86)
sárga lap: Dragóner (45+2), Korolovszky (62.), illetve Haavistu (90.)
2005, UEFA-kupa: Ferencváros – MTZ-RIPA Minszk
2005. július 14-én a Ferencváros hazai pályán kapott ki az MTZ-RIPO Minszktől. A fehérorosz együttes két évvel korábban még a másodosztályban szerepelt, s a 2004-2005-ös bajnokságban is az utolsó előtti helyen zárt úgy, hogy 30 mérkőzésből mindössze hatot nyert meg, s összesen 27 pontot szerzett.
Ehhez képest az Üllői úton semmi különöset nem csinált, csak kontrázott, s előbb egy szerencsés szabadrúgással, majd a 92. percben egy szögletet követő góllal hozta a meccset.
A Fradi pedig nem gyenge összeállításban játszott, a középpályán még ott volt Rósa Dénes és Gyepes Gábor, illetve az jelenleg Athénben futballozó Tőzsér Dániel is. A visszavágó 2-1-es magyar sikere csak kozmetikázott a váratlan kiesésen.
Csalóka a kép: nem Mikjvuk és a Minksz került padlóra
UEFA-kupa, selejtező, 1. forduló, első mérkőzés:
Ferencváros – MTZ-RIPO Minszk 0-2 (0-1)
Üllői út, 4926 néző
v.: Panic (bosnyák)
Ferencváros: Udvarácz – Grósz, Balog, Budovinszky, Bognár (Csepregi, 78.) – Rósa D., Gyepes, Takács, Tőzsér (Erős G., 65.) – Laczkó, Bajevski (Bartha, 72.)
Minszk: Szulima – Bilina, Stascsanuk, Popel, Zilovec (Maltsau, 66.) – Mikjvuk, Kancsavi, Sarikovics, Todua (Jeramcsuk, 55.) – Mkhitarjan (Tarascsuk, 80.), Afanasziju
gól: Mkhitarjan (37.), Tarascsuk (92.)
sárga lap: Laczkó (28.), Tőzsér (44.), Gyepes (58.), illetve Zilovec (27.), Stascsanuk (45.), Kancsavi (71.), Szulima (81.)
2006, UEFA-kupa: Újpest-Vadúz
Sikerült sohasem látott mélyponton kezdeni a 2006-2007-es évadot: az Újpest labdarúgócsapata az új szakvezető, Bicskei Bertalan irányításával a liechtensteini Vadúzt fogadta. A nagyhercegség kiscsapata – lévén hazájában nincsen bajnokság – a svájci másodosztályt erősítette, ez azonban nem rettentette el a lilákat, hogy csúfos, 4-0-s zakóba fussanak bele a Szusza Ferenc-stadionban.
A találkozót követően Bicskei Bertalan lemondott. „Borzasztóan sajnálom ezt a mérkőzést, egyszerűen nem tudom hova tenni a dolgokat. Körülbelül egy hete dolgozom a csapattal, de erre semmi nem utalt. A közönséget maximálisan megértem, tudom a kötelességem, így bejelentettem a tulajdonos úrnak, annyira nem érzem a bizalom jelét, hogy nem kívánok Újpesten tovább dolgozni” – nyilatkozta tréner.
Vadúzi tánc a Megyeri úton
Internetes fórumokban azóta is több összeesküvés-elméletet lehet olvasni. Az egyik szerint a csapat így szerette volna jelezni, kár volt kirúgni Mészöly Gézát. A másik szerint többen pénzt tettek arra, hogy a csapat 3-0-ra kikap, pechjükre sikerült még egy negyedik találatot is beszedni.
Málta óta tökéletesen tudjuk, ez mind-mind nem igaz. A magyar labdarúgók képesek ilyen teljesítményre a futballpályán is.
UEFA-kupa-selejtező, 1. forduló, 1. mérkőzés:
Újpest – Vaduz (liechtensteini) 0-4 (0-2)
Szusza Ferenc-stadion, 3500 néző
v.: Moen (norvég)
Újpest: Balajcza – Vermes, Böjte, Vanczák, Völgyi – Erős, Tóth B. – Freud (Kőhalmi, 58.), Sándor Gy. (Vituska, 66.), Tóth N. – Kovács Z. (Szőke, 75.)
Vaduz: Wüthrich – Reinmann (Sturm, 74.), Hasler, Lopez (Urdaneta, 81.), Akdemir – Wieczorek, Bem (Papa Faye, 3.), Maggetti, Langlet – Gaspar, Sara.
gól: Papa Faye (14., 63.), Sara (31., 93.)
sárga lap: Hasler (34.), Vanczák (44.), Maggetti (56.), Vituska (92.)
Nos, ezek után ön még bízik a magyar fociban? A 21. században fogunk még igazi tétmeccset, igazi világversenyen játszani? Kíváncsiak vagyunk, miben bízhat még a fociszurkoló, mit vár a csapattól, és milyen megoldást kínál, ha megmondhatja a tutit. Most itt a lehetőség, a legmarkánsabb, legviccesebb, legszakmaibb ötleteket, leveleket, véleményeket összegyűjtük és publikáljuk, hogy mindenki lássa – 20 szűk esztendő után mit is vár a fanatikus a magyar labdarúgástól! Írjon nekünk!
[origo]
