A német nyelvterület sajtószemléje
2006. október 13. 9:08
Keresztes Lajos
A Berner Rundschau a brüsszeli bizottság gyámoltalan kísérletéről tudósít, hogy lassítsa az unió immár megállíthatatlan demográfiai hanyatlását. A Kurier úgy tudja, a budapesti kormány még mindig nem tette le a Vas megyei lignit erőmű tervéről. Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a washingtoni pénzügyi szankciók késztették Phenjant az atomkísérletre.
Berner Rundschau (bernerrundschau.ch)
A svájci napilap Az uniós bizottság óv a költségvetési „időzített bombától” című cikkében ismerteti a brüsszeli hivatal figyelmeztetését. A brüsszeli bizottság óvott a lakosság elöregedése miatt várható jelentős költségvetési kockázatoktól. Az uniós „a magas kockázatú országok” közé sorolta Görögországot, Portugáliát, Magyarországot, Csehországot, Szlovéniát és Ciprust.
Ezért Brüsszel szükségesnek tartja a költségvetési hiány és az adósságállomány csökkentését, valamint a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a hosszú távú ápolás reformját, nyilatkozta Joaquín Almunia az unió pénzügyi biztosa. Magyarországnak, Görögországnak és Portugáliának már most is hatalmas problémát jelent az eladósodás.
A közepesen kockázatos országcsoportba tartozik Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia. A északi és balti államok, valamint Dánia, Ausztria és Lengyelország Brüsszel meglátása szerint a hosszútávon is csak csekély költségvetési kockázattal küzdő államok csoportját alkotja. A csökkenő születésszámok és növekvő élettartam miatt az emberek egyre idősebbek lesznek. Erre való tekintettel Brüsszel egy olyan stratégiapapírt készített, mellyel segíteni kíván a 25 tagállamnak, hogyan készüljön fel a demográfiai változásra.
Az első pont abban kíván segíteni, hogy az unió állampolgárai képesek legyenek jobban összeilleszteni a hivatást és a gyermekvállalást. Az EU bizottsága egyúttal arra figyelmeztetett, hogy növelni kell az idős foglalkoztatottak arányát is.
Kurier (kurier.at)
Az osztrák bulvárlap A veszélyt még nem hárították el című cikkében foglalkozik az állítólagos Vas megyei lignitbánya tervével.
Szombathely térségében egy új jogszabály mégis engedélyezheti a lignitkitermelést. Horváth Sándor Narda egykori polgármestere beszámolt arról, hogy csak a jogszabály csak Felsőcsatár, Horvátlövő és Vaskeresztes térségében tiltja a kitermelést. Horváth szerint novemberben kezdődnek a tárgyalások, a kormány végleges eredményt 2007. júliusára vár. „És addig mindenkinek joga van beleszólnia”, vélekedik Horváth.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Anne Schneppen Ha elmarad a dollár című szöuli keltezésű cikkében foglalkozik a lehetséges Észak-Korea elleni szankciók várható következményeivel. Az amerikai pénzügyminisztérium által bevezetett szankciók a legérzékenyebb pontján találják a phenjani rezsimet. Olyannyira, hogy az egyértelmű pekingi fenyegetések ellenére – mely az egyetlen ország melyet Észak-Korea még szövetségesének nevezhet – Phenjan júliusban rakétát, most pedig állítólag egy atombombát tesztelt.
Észak-Korea egy teljesen elszegényedett és gazdasági értelemben is lepusztított ország, melynek éves nemzeti jövedelme becslések szerint 12-15 milliárd dollár lehet. A külkereskedelem mindössze négy milliárd dollár – s függetlenül annak törvényességétől – az egyetlen lehetőség a rezsim számára, hogy keményvalutához jusson. Hacsak nem úgy – s ezt is feltételezi a washingtoni pénzügyminisztérium – hogy Phenjan maga nyomtatja a 100 dolláros bankjegyeket.
Kim Dzsong Il udvartatása évente néhány millió dollárba kerül: A költségek közé tartozik a saját golfpálya fenntartása, a Svájcban tanult fiú kosárlabdapályája éppen úgy, mint a borospince nemes francia cseppjei. A Kim család személyes kiadásai még áttekinthetőnek tűnnek, ha tekintetbe vesszük a hatalmas katonai gépezet fenntartásának költségeit, melyre becslések szerint a nemzeti jövedelem egyharmadát fordítják. De úgy tűnik, éppen a család turkált könyékig az elmúlt évtizedekben az államkasszában.
Ha a dollárfolyam megáll és zárolják az ország ama bankszámláit, mely esetleg a hatalom belső köreinek ellátását szolgálta, ez nem csak a család luxusát érintheti, de hatalmát is korlátozza. Jó egy éve 40 a makaói Banco Delta Asia-nál vezetett bankszámlát zároltak. Az amerikai tárgyalók szerint 24 millió dollár volt ezeken a számlákon. Ez önmagában nem egy nagy összeg, de a számlák zárolása világos jelzésnek számított: minden bank, még a kínaiak is, melyek az Egyesült Államokkal kapcsolatban kívánnak maradni, most már kétszer is megnézik, milyen átutalásokat engedélyeznek. Hiszen ellenkező esetben Amerikában, de otthon is a megbízhatatlanság gyanújába kerülnének.
A japán szankciók, minden hajó és kompforgalom leállítása, további devizaforrásoktól fosztotta meg Kim Dzsong Ilt és rezsimjét. Hiszen a legnagyobb jen összegek nem átutalásokkal érik el Észak-Koreát, hanem készpénzben szállítják az elszigetelt országba.
A washingtoni nemzetközi politikai kutatások központjának vezetője – aki néhány napja érkezett vissza Észak-Koreából, az amerikai pénzügyminisztérium által megindított büntető intézkedésekkel magyarázta a válság éleződését. Phenjanban Selig S. Harrisonnak világossá tették, hogy az amerikai szankciók provokálták a rakétakísérletet és az atomtesztet. A japán Jomiuri című lap is a pénzügyi korlátozások miatti frusztrációt látja az észak-koreai lépések mögött, hiszen már több mint 20 ország bankja beszüntette az Észak-Koreával fenntartott kapcsolatot.
Cicero (cicero.de)
A politikai kultúra színvonalának emelését célul tűző berlini magazinban Dalos György Megosztott emlékezet című cikkében elmélkedik az 1956-os forradalomról, hiányolva a közös ünneplést.
Két személy, akinek sorsa drámai hasonlóságot mutat, ma már hallani sem kíván egymásról. Egyikük Wittner Mária, az ellenzéki Fidesz képviselője, aki egyértelműen a MIÉP-pel szimpatizál, amelyet egy populista vezér, Csurka István által irányított, antiszemita és idegenellenes jelszavakkal operáló párt, ráadásul 2006-ban ismét elbukott az 5 százalékos parlamenti küszöbön. Másikuk Mécs Imre – hosszú idejű SZDSZ-es aktivitást követően – , aki ma az MSZP képviselője, azé párté, melynek elődje ellen évtizedeken keresztül aktívan és passzívan harcolt.
Tekintettel a megegyezést kereső hangokra, Wittner Mária különcködését kevesen értik. S tényleg: Mi értelme van még az emberek számára, s nem csak azoknak, akik ott voltak a második világháború utáni német történelem legfontosabb eseményénél, de életüket is kockáztatták, hogy aktuális politikai hangulatok miatt minden egymás iránti szolidaritást feladjanak? Nincs ennek a hagyománynak elegendő belső üzenete ahhoz, hogy minden érték átértékelésekor is önmaga maradjon? Tény, hogy a népfelkelést ma minden magyarországi politikai erő – az ortodox kommunisták jelentéktelen töredékcsoportját leszámítva – a saját legitimációja részének tekinti. Mindenki, mint egy hatalmas tortából, szeretné kihasítani a saját szeletkéjét anélkül, hogy valaki is vállalná az egész örökséget.
A cikkből megtudható még, hogy a Fidesz a kilencvenes évek közepétől a gazdasági modernizáció és a „keresztény-nemzeti” gondolatának keverékét képviseli, építkezve két világháború közötti korszak ideológiai elemeire is. Így ápolják például a Szent Korona kultuszát, ami szöges ellentétben áll a népfelkelés republikánus szellemével, mely az 1848-as Kossuth címerben (!) is kifejeződött.
