A stúdióban két politikai elemző, Dessewffy Tibor, és Giro-Szász András
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
– Hogyan függ össze a miniszterelnök múlt vasárnap nyilvánosságra hozott beszéde mindazzal, ami az elmúlt héten az utcákon történt? Kiszámíthatóak-e a szavak következményei? És, ha igen, érvényes-e ez más politikusok korábbi szavaira is? A stúdióban két politikai elemző, Dessewffy Tibor, és Giro-Szász András.
A műsorvezető Győrffy Miklós: Összefügg-e a miniszterelnök múlt vasárnap nyilvánosságra hozott beszéde mindazzal, ami a múlt héten történt? Költői kérdés. Kiszámítható volt-e, hogy a Parlament elé költöznek majd a tüntetők? Hogy a beszédben lévő, a szövegkörnyezetből kiragadott hazugság beismerésre hogyan reagálnak a politikai ellenfelek és hogyan az emberek. Végül kalkulálható volt-e az erőszak, amelyre nem volt példa 50 éve. Elemzőink Giro-Szász András és Dessewffy Tibor. Jó estét kívánok! Az elégedetlenség és a tömegdemonstrációk, amik itten végigvonultak ezen a héten, ezeknek a kialakulásában persze döntő szerepe van a nyilvánosságra került Gyurcsány-beszédnek. De hogy jön ez össze a választásokkal és az 56-os évfordulóval, itt minden egybemosódik. Dessewffy Tibor, hogy van ez?
– Dessewffy Tibor, politikai elemző: Hát nem biztos, hogy evvel egyetértek, hogy döntő szerepe van, nyilvánvalóan nagyon jelentős szerepe volt, ez volt az a ravasz, amit meghúztak, de, ha végignézünk az elmúlt hónapok nyilvános kommunikációján, akkor azt látjuk, hogy ez egy nagyon hiszterizált hanmgulat volt. És néztük a műsort. Én egyetértek Kuncze Gáborral abban, hogyha ez nem lett volna, lett volna más.
– Mv.: Giro-Szász András hogyan látja ugyanezt a dolgot?
– Giro-Szász András, politológus: Az nyilvánvaló, hogy nem olyan régen voltak a parlamenti választások tavasszal és a parlamenti választások előtt is egy felfokozott hangulat volt nagy régóta, lényegében test-testnek, politika-politikának feszült. Ezt azért egy hosszabb folyamat lecsillapítani, és ez már nagyon régen a magyar…
– Mv.:…ráadásul ez egy személyes küzdelem is volt, a gladiátorok küzdelme is bizonyos értelemben.
– G.Sz.A.: Személyes küzdelem volt és mind a két első ember nagyon sokszor megszólalt éppen ezért, bár egyetértek avval, hogy ez a feszült hangulat korábban is megvolt, sőt jellemezte az egész nyarat bizonyos szempontból, de azért én a beszéd tartalmának, a beszéd mondanivalójának többet gondolok mint csak egy gyufa az olajra, vagy egy gyufa a tűzbe, mert egyszerűen vannak olyan részei a beszédnek, amelyet el tudok fogadni avval az interpretálással, ahogy a miniszterelnök utólag interpretálja, hogy ez egy kényszer, rákényszerült gazdaságilag, hogy ezt a lépést megtegye, bár azért ott világosan kiderül, hogy azért, mert egyszerűen a nemzetközi pénzpiacok világosan az értésére adták, hogy ez tovább így nem vihető. De azért vannak olyan részei, amik bizony ellentmondanak annak, amit mindaddig képviselt, elsősorban a kormányzati cselekvésre, a kormányzati döntéshozatallal, illetve avval kapcsolatban, hogy miközben végrehajtottak valamit, aközben tudták, hogy az nem lehet tartós.
– D.T.: Én nem bánom most, hogy erről a beszédről beszélünk tulajdonképpen, de nem biztos, hogy most van itt az ideje, megmondom, hogy miért, ez egy szövegtest, ezt nagyon sokféleképpen lehet értelmezni, interpretálni. Az igazi probléma az az, hogy ebbe a végtelenül feszült politikai helyzetbe olyan interpretációk vetítődnek bele ebbe a beszédbe, amelyek teljesen nélkülözik a megértésnek a szándékát, és…
– Mv.:…nem is nagyon tudjuk úgy nézni, mint egy bogarat a bogárgyűjteményben, és akkor…
– D.T.:….igen, holott oda kellene eljutnunk, hogy ezt a dolgot, magát a beszédet és azt a kontextust, amiben elhangzott, itt avval van igaziból a probléma, hogyha én azt mondom a feleségemnek, hogy édesem úgy szeretlek, majd megeszlek, akkor az mást jelent ebben a kontextusban, és nyilván egész mást, ha egy kannibál mondja nem a nejének, hanem a vacsorára elfogyasztandónak, kajla példa, de azért azt jól érzékelteti, hogy nem lehet semmilyen beszédaktust a kontextustól elvonatkoztatva kezelni. És tudom, hogy erre sokan azt mondják, hogy a szerecsenmosdatás és mentegetés, mégis valahol azt kellene el kellene érni egy olyan nyugodt pillanatot, amikor meg tudjuk nézni ezt a beszédet és annak közegét és értelmesen végignézni. Ez a tünetés, amiről most valójában szó van, ez akkor kezdődött, amikor még a beszéd maga alig volt ismert, és azóta is az a nagyon feszült hangulat, ami ezt az egészet körülveszi, megakadályozza a normális megértést, és…
– Mv.:…de maga az a tény, hogy Gyurcsány Ferenc hazudott, az már hetekkel előtte ment.
– D.T.: Nem a semmibe…
– G.Sz.A.: Én megmondom, hogy szerintem mi a probléma, az a probléma, hogy Gyurcsány Ferenc második ciklusának elején nyilvánvalóan egy olyan gazdaságpolitikai kényszer alatt van, hogy egy csomagot be kell terjeszteni. Ez a csomag az első lépésben, elsősorban a megszorító területeken, második lépésben pedig az elosztó területeken jelent majd érdemi változásokat. Azonban az, hogy ez a csomag végigmenjen, ahhoz egy nagyon komoly társadalmi támogatottság kell, azon emberek részéről, amely emberek nem feltétlenül párthovatartozás alapján kell, hogy támogassák a csomagot, hanem, mint magyar állampolgár. Ehhez viszont hitelesség kell.
– Mv.: Igen, de emberek szoktak-e szeretni ilyet támogatni?
– G.Sz.A.: Az az igazság, hogy tudunk példákat mondani a Tiborral már beszélgettünk erről máskor, tehát akár az idei év Európájából is tudunk példákat mondani, az emberek akkor tudnak egy ilyet támogatni, ha egyrészt hiteles az a személy, aki képviseli, másrészt világosan elmagyarázza azt, hogy miért kerültek ebbe a helyzetbe, és mi a kivezető út.
– D.T.: Ez egy ideális eset lenne, de látni kell, hogy egy politikus az egy adott társadalomnak a kultúrájában működik. jelenleg a magyar társadalomnak ezen a végtelenül negativisztikus kultúráján, amely retteg a változástól, de mégis változásra van szükségünk, ez az alapvető ellentmondás, és egy iylen teljesen bizalomhiányos közegben nem marad más morálsi útja egy vezetőnek, mint úgy nekimenni ennek a változásnak, hogy tudja, hogy népszerűségvesztéssel fog járni. Szerintem nem az a morális eljárás, amit idáig azért a politikai elit követett az elmúlt 16 évben hogy kiszolgálva érezve ezt a félelmet, menve a népszerűség után, nem vág bele azokba a nagy ellátórendszeri reformokba, mint ahogy nem vágott bele, hanem az igazi karakánság, és hogy mondja, a nemzet szolgálata ahhoz kell, hogy ezeket a változásokat elindítsa valaki.
– Mv.: Így van, nagyon röviden.
– G.Sz.A.: Nagyon röviden, szerintem a magyar társadalom nem a változástól retteg, hanem mindig a másik oldaltól retteg. Olyan szetereotípiák lettek elültetve a magyar társadalomban, hogy a jobboldaliak…
– Mv.:….de ez rémes, nem?
– G.Sz.A.:… hazaárulónak, tolvajnak és még sorolhatnám minek tartják a bal- és liberális oldaliakat, míg azok pedig antiszemitának, vagy nem is tudom miket sorolnak…
– D.T.:…fasisztának…
– G.Sz.A.:…így van, fasisztának tartják. Amíg ezek a sztereotípiák megvannak és ezek a jelzők erősebbek mint a morális kényszer, addig előfordulhatnak ilyen esetek.
– Mv.: Urak, arra maradt idő, hogy mindketten arra válszoljanak, hogy elsodorhatja-e a balatonöszödi beszéd nyilvánosságra kerülése a Gyurcsány-kormányt?
– D.T.: Ha teoretikusan kérdezi, elsodorhatja, erre én mininális esélyt látok.
– G.Sz.A.: Én azt gondolom, hogy a politikai rációt tekintve Gyurcsány Ferenc nem fog lemondani, morális tekintetben pedig nagyon nagy mértékben aláássa az ő beágyazottságát.
– Mv.: Uraim, köszönöm szépen.
