http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=306022
2006.9.18 – 23:59
A „TAKARÍTÓNŐK” KAPJÁK A KÍNAI KOMPUTEREKET?
Fő a bizalmatlanság!
Hiába készülnek IBM-technológiával, amerikai gyárakban a kínai Lenovo asztali számítógépei, az Egyesült Államok kormányzati szerveinél tilos bizalmas feladatok megoldására használni azokat.
A technológiai eszközökkel kapcsolatos „óvatosság” friss hagyományai a nyolcvanas évekbe nyúlnak vissza, amikor is az USA hatóságai ugyan lehetővé tették az akkori Szovjetunió ipari kémeinek, hogy „titokban” hozzájussanak bizonyos eszközökhöz, ám csak azután, hogy azok technikai jellemzőit lebutították. A másik példa 2001-ből való, amikor a kínai államelnöknek készült Boeing-repülőgépet utasította vissza a megrendelő, mert kiderült, hogy „be volt drótozva” lehallgatóeszközökkel.
globalizáció tipikus termékei az asztali számítógépek, mind technológiai, mind szellemitermék-tartalmukat tekintve. A chipek és egyéb részegységek a világ legkülönbözőbb országaiban készülnek, és a szoftverek, amelyek futnak rajtuk, szintén igen sok vállalkozás kutatóközpontjaiból kerülhetnek ki, amelyek Indiától kezdve Izraelen, Oroszországon és más európai országokon keresztül az USA-ig nagyon sokfelé elszórtan működnek a Földön. Az egyszerűbb technológiák legjelentősebb forrása Ázsia, azon belül egyre nő Kína szerepe, ami, úgy tűnik, elgondolkodtatta az Egyesült Államok biztonságáért felelős bürokratákat. A külügyminisztérium bejelentette, hogy nem fogja érzékeny, bizalmas adatokat, információkat tartalmazó feladatok megoldására a kínai Lenovótól frissen vásárolt 16 ezer komputerét – adta hírül a The Economist.
Szegény gépeknek be kell érniük azzal, hogy rutinfeladatok ellátását segítsék. Mielőtt rosszra gondolnánk, ez nem azt jelenti, hogy a takarítónőknek adják oda őket a heti munkarend nyilvántartására. „Szerencsére” a külügyi tárca munkatársainak több számítógép is van az asztalukon, amelyeket a biztonsági szabályok különböző szintjeinek megfelelően használnak. A legalsó lépcsőt a webes szörfözés jelenti, míg a legfelsőt a titkos diplomáciai jelentések, küldetések kezelése.
A vásárlás utáni, „késő bánat” típusú lépést kiegészítik azzal, hogy ezentúl alaposabban meggondolják, melyik szállítótól vásárolnak. Az indok pusztán annyi: az elmúlt időszak tulajdonosváltásai nyomán olyan cégekhez kerültek bizonyos gyárak, amelyektől – az amerikai kormányszervek szerint – nem biztonságos pc-t venni. A Lenovo a legjobb példa erre, hiszen az IBM pc-üzletágát felvásárló kínai nagyvállalat tulajdonosai között közvetve, a Kínai Tudományos Akadémia 27 százalékos pakettjén keresztül megtalálható az ottani kormány. Az ebből fakadó kockázatot még az sem enyhíti, hogy a Lenovo abszolút világvállalat, példának okáért átvette a kék rózsás cég egyesült államokbeli és mexikói termelőbázisait, és a szigorú amerikai standardokat betartva ott gyártotta a most leminősített komputereket is. Vezérigazgatója amerikai, székhelye New York, részvényeit pedig a hongkongi tőzsdén forgalmazzák. Nem segít továbbá a kínaiakon az sem ez ügyben, hogy az IBM megtartott 13 százalékot és két nem szavazó igazgatósági helyet néhai vállalkozásában, illetve hogy amerikai befektetési alapoknak is van 12 százalékuk, illetve egy igazgatói helyük a cégben.
Komócsin Sándor
(c) 2001 www.napi.hu Online Kft. Minden jog fenntartva.
