A szélsőjobboldali párt immár a második német tartományi parlamentbe került be
Agresszívnek, fajüldözőnek és alkotmányellenesnek minősítette a német Szövetségi Alkotmányvédő Hivatal a Német Nemzeti-demokrata Pártot (NPD), amely a vasárnap esti nem hivatalos végeredmények szerint a szavazatok 7,1 százalékával bejutott a mecklenburgi parlamentbe.
A szélsőjobboldali párt immár a második német tartományi parlamentbe került be, Szászországban ugyanis 2004 szeptemberében ugyancsak fölényesen lépte át a szükséges öt százalékos küszöböt.
Az alkotmányvédelmi hivatal állásfoglalása nem új, az 2005-ben fogalmazódott meg. A hivatal szerint az állandó megfigyelés alatt álló NPD a szélsőjobboldal gyűjtőpártja, beleértve a militáns neonácikat is. A párt nyíltan „rasszista és nacionalista” propagandát hirdet, s ugyancsak nyiltan megkérdőjelezi a szövetségi alkotmány legitimitását. Végezetül a hivatal sommás véleménye szerint az NPD követelései idegenellenességet és antiszemitizmust tükröznek.
A párt 1964-ben alakult. Fénykorát az 1966 és 1969 közötti CDU/CSU-SPD nagykoalíciós időkben élte, akkor hét tartományi parlamentbe jutott be. 1969-ben a szövetségi parlamenti választásokon a szavazatok 4,3 százalékával alig maradt el a Bundestagba történő bejutástól.
A hetvenes évektől rohamosan csökkent vonzóereje, s sorra kikerült a tartományi parlamentekből. A német újraegyesülés után, a kilencvenes évek elejétől azonban regionális szinten ismét erősödni kezdett, elsősorban a gazdaságilag elmaradott, szegénység és munkanélküliség sújtotta kelet-németországi területeken, kihasználva a lakosság elkeseredettségét és csalódottságát, illetve a fiatalok célnélküliségét
2004 szeptemberében azután Szászországban – a voksok 9.2 százalékát megszerezve – ismét tartományi parlamenti párttá vált, most pedig Mecklenburg-Elő-Pomerániában jutott be a helyi parlamentbe.
Ugyancsak a hivatal adatai szerint az NPD tagjainak száma meghaladja a hatezret. A hatvanas évek végén a korábbi szövetségi köztársaságban taglétszáma még huszonnyolcezer volt.
Betiltására az elmúlt években több kísérlet történt, egy hivatalos eljárás 2003 márciusában azonban fennakadt az alkotmánybíróság – sokak által túl szigorúnak tartott – hálóján. A betiltást célzó követelések azóta a bíróságig sem jutottak el.
Németországban a másik számottevő szélsőjobboldali erő, a Német Népi Unió (DVU) 2004 szeptembere óta a brandenburgi törvényhozás egyik pártja, a tartományi parlamentbe a szavazatok 6,1 százalékával jutott be. A DVU több helyi önkormányzati szervezetben is képviselettel rendelkezik.
2004 októberében a két szélsőjobboldali erő szoros választási együttműködést határozott el, hangoztatva, hogy a két pártnak nem egymás ellenében, hanem egymással együttműködve kell indulnia a jövőbeni választásokon.
