9/11 ötödik évfordulója az amerikai választás témái között
2006. szeptember 7. (8. oldal)
2001. szeptember 11-e és annak következményei kisebb-nagyobb intenzitással képezték részét az elmúlt évek amerikai politikai vitáinak, ám az ötödik évforduló és a „félidős” törvényhozási és kormányzói választások közelsége miatt most ismét kampánytémává lépett elő a terrortámadás és a terror elleni háború.
Titkos börtönök. George Bush amerikai elnök tegnap ismerte el első ízben a Központi Hírszerző Ügynökség azon titkos külföldi börtöneinek létezését, amelyekben terrorizmussal gyanúsított személyeket vallatnak. Az elnök védelmébe vette a CIA-nek a legfontosabb gyanúsítottakra alkalmazott titkos vallatási-kihallgatási gyakorlatát, amely, mint hangsúlyozta, a biztonságra nézve alapvetően fontos információkhoz juttatja a hatóságokat. Bejelentette, hogy az al-Kaida 14 kulcsfiguráját – köztük a 2001. szeptember 11-i New
York-i és washingtoni terrortámadások tervének a kidolgozóját a guantánamói fogolytáborba szállították át, és ott felelősségre vonják őket. (MTI)Bár a felmérések tanulsága szerint az amerikaiak többségét elsősorban a gazdasági helyzet alakulása bosszantja, másodsorban pedig az iraki háború menetével elégedetlenek, a mai napig előkelő helyezésre tarthat számot 9/11 kérdése is. Kezdve a támadások máig homályos részleteitől, a kétes eredményű vizsgálaton át, egészen addig, hogy a hangzatos terror elleni háborúban az állítólagos főkolomposnak, Oszama bin Ladennek nem lelték a nyomát.
Ahogy a 2001. szeptember 11-e óta lezajlott összes amerikai választási kampányban, novemberben a kérdés ezúttal is kampánytémává lép elő, a különbség csak annyi, hogy az első kerek, immár némi távlatot is adó ötödik évforduló miatt többekhez eljuthatnak a vonatkozó politikai üzenetek. George W. Bush – akinek az elnökségét tulajdonképpen megbélyegezték ezek az események – jól tudja ezt: kedden egy katonatiszteket tömörítő szövetség hallgatósága előtt az al-Kaidának tulajdonított üzenetekből vett idézetekkel tarkított beszédet tartott, és a terrorszervezet vezérét Leninhez és Hitlerhez hasonlította. Bush szerint Bin Laden és terroristái ugyanúgy nyilvánvalóvá tették szándékaikat, mint korábban a kommunisták és a nácik vezére. Az elnök az al-Kaida meggyengülését is hangsúlyozta, ám figyelmeztetett, hogy a terroristák tanultak az amerikai intézkedésekből.
Hogy ne maradjanak ki a washingtoni politika aktuális célpontjai sem, Bush nem felejtette el megemlíteni Iránt, amelynek síitái „tanulnak a szunnita szélsőségesektől”, majd megismételte a Teheránnak címzett, az izraeliekkel együtt hangoztatott vádakat Libanonnal és általában a térség biztonságával kapcsolatban.
A demokraták – akiknek emlékezésén szintén nyomot hagy a kampány – arra figyelmeztetnek több „független” tanulmány alapján, hogy Amerika ma kevésbé van biztonságban, mint Bush elnöksége előtt. Az al-Kaida tagjainak száma húszezerről ötvenezerre nőtt – állítják, és az iraki háború negatív tendenciáit is felemlegetve Donald Rumsfeld védelmi miniszter fejét követelik, ezt azonban az elnök egyelőre nem kínálja fel tálcán nekik.
