Brit kutatók szerint afrikai bizonyítékok azt mutatják, hogy a színeket talán már 200 ezer évvel ezelőtt szimbolikus módon használták
Lawrence Barham liverpooli kutató, egy zambiai lelőhelyen tanulmányozza az ősemberek által hátra hagyott eszközöket és műalkotásokat. A kutató szerint az ásványi színezőanyagok helyszínen talált maradványa arra utal, hogy azt festékként alkalmazták, talán a test festésére. Amennyiben igaznak bizonyul a feltevés, azzal az absztrakt gondolkodás legkorábbi, ismert példája legalább 100 ezer évvel korábbra tehető, mint jelenleg hiszik.
Az emberi evolúcióban a fogalomalkotás hatalmas előrelépést jelentett. Azon mentális aktivitást képviselte, mely lehetővé tette a kifinomult nyelv és matematika kifejlődését. Az Izraelben nemrégiben kiásott kagylókat például nyakláncokként vagy karkötőkként fűzték fel. A kutatók szerint ezen leletek kétségtelenül ezen viselkedésmód legkorábbi bizonyítékai az embereknél.
Dr. Barham szerint azonban nehéz lenne elfogadni azt, hogy az emberek az ismert régészeti leletek előtti korokban nem foglalkoztak ilyesmivel. A Liverpooli Egyetem kutatója elmondta, ő személy szerint nagyon kíváncsi arra, hogy mikor is jelent meg először a színszimbolika, mivel ahhoz, hogy ez működjön, szükség van egy nyelvre is. A színszimbolika egy absztrakció, amit nyelv nélkül nem lehet létrehozni – mondja Barham.
A kutató munkája az elmúlt 10 évben a zambiai Ikerfolyók néven ismert lelőhelyre fókuszált. Ez egy barlangkomplexum az ország déli részén. A barlangokat 170-300 ezer évvel ezelőtt foglalták el az emberek. Azt még nem tudják, hogy mely embercsoportról van szó, bár van egy csonttöredék, mely a Homo heidelbergensis-hez tartozhatott, a modern emberek őséhez, melynek hasonlóan nagy agya volt.
Dr. Barham szerint az Ikerfolyóknál talált eszközök bizonyítják a fokozódó kifinomultságot. A helyszínen ugyanis egyszerű marokfejszéket, kisebb pengéket és nyelekhez erősíthető lemezeket is találtak. Ezen „összetett” technológia kifejlődése egybeesett az okker szisztematikus használatával. Az okker lágy kőzet, mely vas-oxidot tartalmaz és számtalan színben fellelhető. Az Ikerfolyóknál talált okkerek között van vörös, sárga, barna, rózsaszín, fekete és még lila is.
Ha megkaparják azokat, akkor olyan por képződik, melyből állati zsírral keverve festék állítható elő. Dr. Barhamet különösen az érdekli, hogy a zambiai ősemberek bekenték-e testüket ezen színekkel, bizonyos szertartások alatt, mint azt számos törzs is teszi napjainkban. A problémát az adja, hogy ezen anyagnak tisztán gyakorlati célokra is lehet alkalmazni, mondjuk a bőrök tartósítására, vagy ragasztóként a kőpengék nyélhez történő rögzítésére.
Barham szerint, ha ezen oxidok tisztán funkcionális célt töltöttek be és nem volt szimbolikus értékük, akkor valakinek meg kell magyarázni azon rengeteg színt, melyet a régió különböző helyszínein gyűjtöttek össze. Mert amennyiben csak a vastartalomról van szó, akkor bármelyik szín megfelelt, a vörös vagy a sárga is. Egyes színeket azonban közelebb találtak meg a lelőhelyhez, mint a többit, így nagyon úgy tűnik, hogy az ősök szándékosan választották ki az anyagokat színeik tulajdonsága alapján – állítja Barham.
Korábban már számtalan olyan bejelentés született, mely az emberek konceptuális gondolkodását több százezer évvel ezelőttre tették. Ezek közül számos bizonyíték olyan szikladarabokra alapult, melyek a kutatók szerint emberi formákat reprezentálnak. Az izraeli Berekhat Ram, vagy a marokkói Tan-Tan figura például a Homo erectus keze munkáját dícséri egyes tudósok szerint.
Azonban számos szkeptikus tudós úgy hiszi, hogy ezen leletek a természet furcsa véletlenei, olyan objektumok, melyek a geológiai folyamatok során mintegy emberi formát öltöttek.
További hírek a tudomány világából!Az emberek furcsák, a neandervölgyiek normálisak?Sarkkutatás a jégbe zárvaKi a „legmobilabb”?
hirado.hu/BBC
