Neve főleg a 2001. szeptember 11-i amerika ellen irányuló terrortámadások miatt került a címlapokra
Az Egyesült Államok számára a világ legveszélyesebb terroristája,sok arab fiatal szemében viszont a legnagyobb hős: ő Oszamabin Laden.
Yossef Bodansky: A férfi, aki háborút hirdetett Amerika ellen című könyv szerzője a The Times Indiának nyilatkozva halk beszédű, melankolikus mosolyú férfinak írja le, aki ékes arab nyelven, poétikus ihletettséggel képes kifejteni, miért kell valamennyi amerikainak meghalnia.
A világ sokat tud Bin Ladenről – és mégis keveset. Nem ismerjük akorát – a negyvenes évei végén jár -, sem a pontos családikörülményeit. Bodansky szerint 24 fiúgyermek legfiatalabbika,magának is 16-18 gyermeke van, valószínűleg legalább háromfeleségtől.
Az viszont egészen bizonyos, hogy nagyon gazdag. Személyes vagyonát 300-350 millió dollárra becsülik. Szaúd-Arábiában nagy építésivállalkozások tulajdonosa, de vannak érdekeltségei a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is – írta róla a francia LeFigaro.
Különlegességként említik meg, hogy 1998-ban Bin Laden családja kapott 150 millió dolláros megbízást a dahrani amerikai katonai bázis helyreállítására, amelyet a feltételezések szerint Oszama rombolt le.
Bin Laden jemeni származású családban született Szaúd-Arábiában, ahol nem kapott formális vallásos nevelést; mérnöki diplomát szerzett. Vallási fanatizmusa azonban egészen fiatal korábanmegmutatkozott, így amikor 1979-ben Ronald Reagan amerikai elnök azEgyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a „gonoszbirodalma”, vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, azelsők között indult útnak. Hősiesen harcolt, nem véletlenül, hiszennagyszerű kiképzést kapott – egyenesen a CIA-től – írta a BBC.
Akkori afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat (MAK) nevű csoportot, amely harcosokat toborzott, és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen harcolókat. Bin Ladenék – az „arab afgánok” – a szovjetek kivonulása után fordultak egykori szövetségesük ellen. Washingtonnak az Izrael-barátságot és a közel-keleti olajvagyon „elrablását” nem tudjákmegbocsátani, a vele szövetségben lévő közel-keleti államoknakpedig az „árulást”.
Bin Ladent a szaúdi kormány elleni fellépés miatt 1991-ben száműzték hazájából, később állampolgárságától is megfosztották. Először Szudánba menekült, ahol Hasszán Turabi vallási vezető befolyása alá került – Bodansky szerint tőle vette a vallási érveket saját korábbi meggyőződéséhez, s vált igazán radikálissá.
Az al-Kaida
Amerikai nyomásra azonban 1996-ban Szudán is kénytelen volt őtkiutasítani, ekkor tért vissza Afganisztánba. Létrehozta szervezetét, az Al-Kuedát (jelentése: az alap), amely a feltételezések szerint egyrészt szervezi és finanszírozza a különböző külföldi – csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri – iszlám militánsok kiképzését és felfegyverzését, másrészt a merényleteket.
Merényletek amik a nevéhez köthetők
Bin Ladent vádolják ugyanis az utóbbi évek legsúlyosabbterrorcselekményeivel: a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni első, 1993-as merénylettel, a Szaúd-Arábiában lévő dahrani amerikai bázis elleni 1996-os támadással, amelyben 19 katona vesztette életét, az 1998-as merénylettel az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetsége ellen, amely 269 ember életét követelte, valamint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások sorozatával is.
Követőinek számáról a legszélsőségesebb becslések keringenek: a BBC szerint 3000 harcosa van, a The Times of Indiának viszont a Független Államok Közössége (FÁK) egyik Újdelhiben akkreditáltvezető diplomatája azt állította, ez a szám eléri a 35 ezret.
Oszama bin Laden, akit a New York-i és washingtoni merényletek megszervezésével gyanúsítanak és akinek „azonnal és feltétel nélküli” kiadatását követelte az afgán táliboktól az ENSZ Biztonsági Tanácsa, kétségkívül a földgolyó legkeresettebb terroristájának számít.
Bin Laden, aki nyíltan kijelentette egyszer, hogy Amerikát „önmaga árnyékává” akarja változtatni, 1966 óta a Kabulban hatalmon lévő tálibok „vendége”, és vendéglátói szerdán is megerősítették számára nyújtott támogatásukat. Legfőbb vezetőjük, Mohammad Omar molla a vallási vezetők tanácskozásához intézett üzenetében, kizártaa szaúdi származású milliárdos bármiféle kiadatását, ha nincsenek bizonyítékok bűnösségére.
A magas és sovány férfit, aki mindig hagyományos turbánt visel,az amerikai igazságszolgáltatás már korábban körözte azokkal a merényletekkel kapcsolatban, amelyeket 1998-ban követtek el az Egyesült Államok Nairobi és Dar es Salaam-i nagykövetségei ellen. E merényletekben 224 ember, közülük tucatnyi amerikai vesztette életét, és több ezren sebesültek meg.
Azzal is gyanúsítják, hogy ő állt a Jemenben, Áden kikötőjében a Cole amerikai romboló ellen elkövetett tavaly októberi merénylet mögött, amelyben 17 amerikai vesztette életét.
Bin Laden 1973 óta vesz részt az iszlámista csoportokban. AzAfganisztán elleni 1979. évi szovjet invázió nyomán ebbe az országbautazott, itt arab országok önkénteseit fegyverezte fel és ő pénzelteutazásukat – „ezrével” – mint ő maga mondotta. A szovjet megszállók ellen a CIA, az amerikai kémügynökség segítségével vette fel a harcot.
Az 1991-es öbölháború kirobbanását követően bin Laden „szent háborút” hirdetett az Egyesült Államok ellen, amelyet azzal vádolt, hogy megszállta szülőhazáját, Szaúd Arábiát, amikor az amerikai csapatokat – miután Irak elfoglalta Kuvaitot – szaúdi területre küldte.
1992-ben visszatért országába, azonban Rijad bevonta szaúdi útlevelét és azzal vádolta, hogy támogatja az egyiptomi és algériai iszlámista csoportokat.
Amikor feloldották ezt a tilalmat, bin Laden Szudánban telepedett le, ahol az amerikai felderítő szervek gyanúja szerint terrorista kiképző táborokat pénzelt. Szaúdi állampolgárságától végül 1994-ben fosztották meg, az Egyesült Államokat és a szaúdi királyi családot elítélő fatvák, vallási parancsok közzététele után.
hirado/MTI
