A terrorizmus 2001 szeptember 11 után Amerika globális háborút indított a terror ellen. A kemény, de jogos önvédelemnek tartott külpolitika irányelveit azonban jóval szeptember 11-edike előtt megírták.
Izomból politizálni. Leegyszerűsítve ez a szeptember 11-e után meghirdetett Bush-doktrina lényege. Az elnök embereinek, Bush neokonzervatív tanácsadóinak, már a terrortámadások előtt is meggyőződésük volt, kötelességük terjeszteni az amerikai kultúrát és demokráciát, ha kell, fegyverrel. A még a „60-as években megfogalmazott ideológiához szükségük volt egy ellenségképre. Ezt találták meg az általuk a gonosz tengelyének nevezett országokban, Iránban, Irakban és Észak-Koreában, majd szeptember 11-e után az al-Kaidában és a szélőséges iszlámban.
A megelőző csapás gyakorlati megvalósításának, a terrorizmus ellen indított globális háborúnak Oszama bin Laden vagy Szaddam Huszein kiiktatása mellett gazdasági okai is voltak. Az Irakban állomásozó amerikai katonák negyede az olajlétesítményeket őrzi. A háború még tartott, amikor Dick Cheney alelnök volt cége, a Halliburton már megkezdhette az iraki olaj kitermelését.
Ami Irakban az olaj, az Afganisztánban a heroin. A közép-ázsiai ország állítja elő a világ ópiumkészletének 90 százalékát. Az amerikaiak megjelenésével a termelés tovább nőtt. Épp ott, ahol amerikai katonák vadásznak a tálib hadurakra.
A háborús profit tisztán látszik az amerikai katonai költségvetésben. A Pentagon szeptember 11-e előtt 267 milliárdot költhetett fegyverkezésre, ma 439 milliárdot. Az agresszív külpolitika, különösen az iraki háború, megosztotta Amerika szövetségeseit, Nyugat-Európát és a NATO-t. Feltétel nélkül ma már szinte csak a közép-európai volt szovjet szatelitállamok és Izrael támogatják Busht. A terror elleni háború következő célpontja az izraeliek fő ellensége, Irán lehet, bár Condoleezza Rice külügyminiszteri kinevezésével újra a tárgyalóasztalé lehet a főszerep az amerikai diplomáciában.
Kedves Olvasó!
Ha Ön is szeretné e-mailben megkapni a Hír TV válogatott híreit, regisztráljon!
