Forrás: MNO

Bezárás | Nyomtatás

Európa: a kereszténység után?

A német nyelvterület sajtószemléje

2006. szeptember 10. 12:46

Keresztes Lajos

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung felfesti a kereszténység utáni Európa vízióját. A Focus magazin az amerikai elnök félelem-ampányának esélyeit latolgatja a félidős választások küszöbén. A Spiegel a zsugorodó német városok jövőtlenségével foglalkozik.

Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Nils Minkmar Miért ne ünnepelnénk a pápát című cikkében foglalkozik a XVI. Benedek bajorországi látogatása apropóján a kereszténység európai helyzetével. Jean-Claude Carrière az ismert francia író és forgatókönyvszerző legújabb “Fragilité” (Törékenység) című könyvében beszámol szülőfalujának templomában tett júliusi látogatásáról. Az 500 lakosú dél-francia falucska szombati miséjén tizenöten vettek részt, 15 idős hölgy és három férfi. A spanyol pap kollégájával összesen harminc településen mond misét, az író szülőfalujában csak havonta egyszer. “Hatvan éve minden falunak saját papja volt.” írja Carrière. Majd úgy fogalmaz: “Mondhatni, kihalóban a kereszténység – legalább is népszerű formájában. Nemsokára csak a teológia marad meg belőle, a vallástörténet egy pillanatfelvétele. A nagy üres házunkból, ahol éjszakánként vad szelek fújnak, már a szellemek is elmenekültek.” Mi lép az emberek életében a kereszténység helyére? Carrière könyvében utal a szekták számának gyarapodására. S felveti, hogy az immár átláthatatlan számú jóga-, zen- és spiritizmus boltokat érdemes lenne-e figyelembe venni. Ma már szinte senki sem vigasztalja a betegeket és boldogtalanokat a mennybéli örökkévalósággal. A lelki üdvvel kapcsolatos aggodalom csak egy elenyésző kisebbség számára jelent valódi gondot. A kereszténység túlvilági kapcsolódásaitól elválasztott erkölcsi magja már jórészt a gyakran idézett “zsidó-keresztény” emberképbe, vagy a “keresztény-humanista örökségbe” torkollott. Bár mindennaposak a transzcendenciára történő utalások és magyarázatok – horoszkóp, az előző életbe vetett hit – ezeknek nincs közük kereszténységhez. Az emberek készek arra, hogy mindig ünnepeljenek: nem kívánnak semmit sem elmulasztani, ünnepelni akarnak végkimerülésig. Miért ne ünnepelnék a pápát is? – fogalmaz a lap.

Focus (focus.msn.de)

A müncheni hírmagazinban Peter Gruber Bush szeptember 11-gyel kampányol című cikkében elemzi az amerikai elnök félelemre épülő stratégiáját. A New York-i és washingtoni merényletek ötödik évfordulóján a megrendült tekintélyű amerikai elnököt már csak egy cél mozgatja: a politikai túlélés igénye. E célból szeptember 11-én három megemlékezésen is részt vesz a New York-i Ground Zeronál, a washingtoni Pentagonnál, valamint Pennsylvania államban az UA 93-as járata lezuhanásának helyén. S hétfőn este még a Fehér Házban szózatot intéz a néphez. Közvetlenül az emlékünnepségek előtt nő a félelem az Egyesült Államokban, hogy Bush fellépései másról szólnak, mint a 2973 halálos áldozat előtti tisztelgésről: Mindenekelőtt saját és pártja politikai túlélése aggasztja. A küszöbön álló kongresszusi és szenátusi választások azzal fenyegetik, hogy mindkét helyen megrendül a republikánusok befolyása. Bush már nemcsak a földkerekség legtöbb országában tartozik a legnépszerűtlenebb politikusok közé, de az otthoni közvélemény-kutatások is példátlan elutasítottságot jeleznek. Ennek elsődleges oka az iraki háború, mely már amerikai részről is majdnem annyi halálos áldozatot követelt, mint a szeptember 11-i merényletsorozat. Az amerikai választók 60 százaléka elégedetlen az elnök Irak politikájával, s a választók 62 százaléka kíván az Egyesült Államokon belül is egy új politikai irányt. Az elnök félelemre épülő retorikája nem véletlen eredménye. A közvélemény-kutatások szerint a meggyengült elnök már csak az amerikaiak új merényletekkel kapcsolatos félelmeivel képes jó pontokat gyűjteni. A demokraták meggyőződése, hogy Bush erre fog alapozni a szeptember 11-i ünnepségek alkalmával. A november 7-i félidős választásokon könnyen megeshet, hogy a republikánusok elveszítik képviselőházi többségüket. A demokraták ettől kezdve nem csak “béna kacsává” degradálhatják az elnököt, de vélhetően vizsgálóbizottságokat is kezdeményezhetnek ellene, például az iraki háború valós okainak felderítése ügyében, vagy a Guantánamón működő fogolytábor kapcsán. Egyesek már az elnök felmentési eljárását is lehetségesnek tartják. Szakértők kételkednek abban, hogy a Karl Rove egykori elnöki főtanácsadó 2004-es, az újraválasztást biztosító sikerreceptje most is eredménnyel járna. Amerika olyannyira megcsömörlött az iraki háborútól, hogy az elnök kitartásra buzdító szavainak már nem hisznek, vélekedik a Larry Sabato professzor a Virginia egyetemről: “Komolyan kérdezem magamtól, hogy valaki még odafigyel a szavaira.”

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazinban Moritz Küpper Egy város egészségesre zsugorodik című cikkében ismerteti a csökkenő lélekszámú települések előtt álló jövőt. 1992-ben 52 ezren laktak az Odera-menti Schwedtben, s a lakások alig egy százaléka volt üres. A mára 36 ezresre csökkent városban addigra az üres lakások aránya elérte a 15 százalékot. A városzsugorítás első lépéseként mintegy 6 ezer lakást felszámoltak, elsősorban lakótelepeket tették a földdel egyenlővé. A folyamat azonban itt nem áll meg, a város lélekszáma ugyanis tovább csökken. A polgármester becslése szerint a lakosságszám 30 ezer körül fog stabilizálódni, így vélhetően 2008-tól újabb bontási intézkedésekre lesz szükség. A város lassú agóniája fájdalmas, de a fiatalok elvándorlása megállíthatatlannak tűnik a Schwedtben uralkodó 24 százalékos munkanélküliség mellett.

Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2006

Comments are closed.