Forrás: HVG

Az angol bulvárlapokban gengsztersztorivá dagasztott fóti malőrtől, a Robin Hood-film kazettáinak ellopásától függetlenül is megtorpant a magyarországi filmgyártás dinamikus növekedése. (A HVG cikke a tolvajok pénteki elfogása előtt készült.)

A poén adta magát: “elrabolták a tolvajok fejedelmét”. Már csak a körítés kellett hozzá, azt pedig a brit bulvárlapok kedvelt fordulata, a vadkeleti imázs szolgáltatta: “kelet-európai gengszterek 1 millió font váltságdíjat követelnek a Robin Hood-kazettákért”. A Daily Mirror mindezt megtoldotta egy ütős alcímmel: “Válság a BBC-nél”, s mivel nincs másolat a kazettákról, akár el is maradhat a BBC One tévécsatorna őszi slágere, a szombat esti főműsoridőbe szánt 13 részes sorozat. A bulvárzsurnalisztákat az sem zavarta, hogy a BBC hírműsora csupán “apró kellemetlenségnek” minősítette a történteket, a film elkészítésével megbízott produkciós iroda, a Tiger Aspect pedig közleményben tompította a veszteség mértékét azzal, hogy “néhány HD-kazettát és más felszerelést loptak el”, ami “csúszást eredményezhet egy-két epizód befejezésében”.

Amióta a Mafilm-stúdió vágószobájából eltűnt a sorozat néhány kész kazettája, a Mid Atlantic Kft. angol-amerikai tulajdonú producercég kérésére megerősített őrzés-védelem mellett folyik Fóton a Robin Hood című, 8 millió fontos büdzséjű angol tévéfilmsorozat pótforgatása. Az affér azért különösen kényelmetlen, mivel Steven Spielberg tavaly őszi nagyfilmje, a bő 3 milliárd forintot hozó München óta ez a legértékesebb Magyarországon forgatott produkció. A brit bulvársajtó által gengsztersztoriként tálalt ügyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság még nyomoz. Papp Judit őrnagy a HVG-nek egyelőre nem tudta megmondani, melyik verzió áll szilárdabb lábakon: a tolvaj magyar statisztáé, avagy a bennfentes közreműködőé. A szerződése szerint a vagyonvédelemről gondoskodni köteles Mid Atlantic ügyvezetője, Howard Ellis nem kívánt nyilatkozni a HVG-nek, de azt közölte, hogy októberben megkezdik a sorozat vetítését.

Eszerint mindegy, előkerülnek-e a kazetták a 15 millió forintos nyomravezetői jutalom ösztönzésére. Ennél a magyar filmes szakmát is jobban izgatja, hogyan reagálnak az esetre a külföldi megrendelők. A külföldi produkciók sorát vonzotta ugyanis ide a 2004 májusától érvényes film-, illetve az adótörvényben adott kivételes kedvezmény, miszerint a Magyarországon felmerült filmgyártási költségek 20 százaléka leírható az adóalapból – és egyidejűleg az adóból is. Zákonyi S. Tamás, a többek között a Spielberg-filmet menedzselő Flashback Filmgyártó Kft. ügyvezetője mindenesetre nem észlelte a potenciális befektetők megingását, jelenleg is két külföldi produkcióról tárgyal. A HCC Média Group Kft. pedig például egy 60 millió dolláros költségvetésű filmet készít elő, a büdzsé harmadát Magyarországon költenék el. A botránytól függetlenül viszont biztos, hogy az idén nem ismétlődik meg a tavalyi rekord, amikor az előző évi háromszorosára nőtt a magyarországi forgatásokra költött összeg. Ennek fő oka, hogy lényegében a München óta nem akadt igazi szuperprodukció, márpedig a statisztikát ezek dobták meg. Tavaly a külföldi bérmunka 11 milliárd forintjának 60 százalékát két opus, a Spielberg-film és a 20th Century Fox fantáziafilmje, az Eragon hozta.

A filmtörvény ösztönzőrendszere a filmek száma és a bevételek tekintetében sikeres, az infrastruktúra fejlesztése viszont elmaradt a lehetőségektől – értékelte a helyzetet Cirkó József, a HCC Group Média Kft. producere. Pedig nagyvonalú fejlesztési adókedvezmény ösztönzi a filmkészítést szolgáló beruházásokat is: az erre fordított összeg – attól függően, hogy az ország mely területén valósul meg a projekt – 35-50 százaléka adókedvezmény formájában visszanyerhető, emellett a beruházó 15 százalékos amortizációt írhat le. Ehhez képest sovány eredmény, hogy csupán egyetlen cég, a Stern Filmstúdió és Média Center Kft. készült el – még a filmtörvény előtt elkezdett – 1500 és 2240 négyzetméteres stúdiójával Pomázon. Más kérdés, hogy bár április végén megkapta a működési engedélyt, még egyetlen percet sem forgattak az egykori fonógyár helyén kinőtt építményben. A magyar származású hollywoodi producer, Andrew Vajna és Demján Sándor vállalkozó által tervezett, 2004-ben Hiller István akkori kultuszminiszter által még Cannes-ban is beharangozott etyeki megaberuházás pedig csak idén májusban jutott el az alapkőletételig. Jó esetben jövőre foroghat először film a 35 milliárd forintosra tervezett komplexumban.

Tervekben ugyanakkor nincs hiány, az Origo Filmstúdió Magyarország Kft. – amelynek alapítói a Filmplusz Kft. producercég, Kovács István ingatlanvállalkozó és érdekeltsége, a Provax Kft., valamint Terták Ádám, az Ernst & Young egykori ügyvezetője – várhatóan külföldi partnerekkel vág bele stúdióépítésbe. Korábbi hírek szerint szintén építkezne az Apollo Filmstúdió Kft., amelyben érdekelt Barbalics Péter, a Sorstalanság egykori producere, az Alexandra könyvhálózatot működtető Pécsi Direkt Kft., illetve az építőipari vállalkozás Balusztrád Property Kft. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. három stúdió-projekt hitelezéséről is tárgyal, bár azt az állami banknál nem árulták el, hogy az előbb említettekről van-e szó. Ezekről annyit tudni, hogy nem férnek bele a bank 10 milliárd forintos speciális filmes keretébe, amely 5 millió forint és 1 milliárd forint között igényelhető, így piaci finanszírozású, egyedi projektekként futnak.

Vagyis a filmgyártók egyelőre csak a Mafilm három 800-900 négyzetméteres és egy 500 négyzetméteres műtermét vehetik igénybe, miközben egy közepes vagy nagy költségvetésű, azaz 30-200 millió euró költségű filmnek 6-10 ezer négyzetméter a stúdióigénye. Cirkó szerint a totojázás – elsősorban a magánbefektetőket is érintő Mafilm-privatizáció lebegtetése – már a filmeket veszélyezteti. Megfelelő stúdió híján ő maga egy 12 millió dolláros, 18 hetes forgatást veszített el – az Other Side című amerikai filmet végül Romániába vitték el -, a Flashback pedig tavaly a Hannibal nulladik részének 15-16 millió dolláros forgatásától esett el. “Ez mi?” – bökött rá a Mafilm üvegfalú építményére Hollywood nagy öregje, Dino De Laurentiis, majd miután a producer nem hitte el, hogy egy stúdiót lát, a forgatást a prágai Barrandov stúdióba vitte. Prágában tíz korszerű stúdió áll rendelkezésre, de a magyarországinál nagyobb a kapacitás Romániában és Bulgáriában is, ráadásul utóbbi kettő olcsóbb is. Cirkó úgy becsüli, évi nyolc-tíz kisebb film “száll át felettünk” – megfelelő stúdió híján.

SZABÓ YVETTE, VITÉZ F. IBOLYA

Comments are closed.