Az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások alapvetően megváltoztatták az építészet szerepét is – hangsúlyozta szombati rádiónyilatkozatában Daniel Libeskind, lengyel származású, de családjával Berlinben élő világhírű építész, aki korábban megnyerte a lerombolt New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) helyének, a Ground Zerónak az újjáépítésére kiírt pályázatot.
A számos nemzetközi hírű épület, egyebek között a berlini Zsidó Múzeum tervezője az interjúban hangsúlyozta: a Ground Zero és maga az újjáépítés rendkívül nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az emberek ma egészen másképp tekintenek környezetükre, s – mint fogalmazott – nemcsak New Yorkban, hanem mindenütt az egész világon.
A hatvanéves Libeskind szerint New York példáján keresztül az emberek megtapasztalhatták a világ sebezhetőségét a fundamentalizmus és a terrorizmus által, de láthatták azt is, hogy egy város – a maga demokratikus értékeivel – ismét lábra tud állni. Ezért is kíséri óriási érdeklődés, hogy mi épül a Ground Zero helyén, hogyan halad az építkezés, s hogyan néznek majd ki a WTC helyén álló épületek – jelentette ki.
A terület újjáépítése hivatalosan már 2004-ben megkezdődött. A Ground Zero helyén – ahol a terrortámadások következtében csaknem háromezer ember vesztette életét – 2004. július 4-én, az amerikai függetlenség napján ünnepélyesen elhelyezték a világ legmagasabb épületének szánt Szabadságtorony alapkövét. Az épület a tervek szerint 541 méter magas lesz és várhatóan az évtized végére készül el, s mellette további impozáns épületek sorakoznak majd.
A New York-i ikertornyok elleni támadások után Libeskind szerint alaposan tanulmányozni kell a majdani új épületek szerkezetét. Szükség van a legújabb technológiára, hogy azokat a lehető legbiztonságosabbá tegyék – jelentette ki, hozzátéve: nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy „egy nyitott és demokratikus városban építkezünk”.
Libeskind eismerte, hogy eredeti pályázati koncepcióján elsősorban a városi hatóságok nyomására változtatni kellett, de szavai szerint az alapjaiban mégis érintetlen maradt, hű ahhoz a tervhez, amely mellett New York letette a garast. Utalt arra is, hogy munkáját számos nemzetközi hírű építész, köztük az amerikai Frank Gehry segíti.
