Forrás: Híradó

David Irvinget a bécsi tartományi bíróság februárban ítélte 3 évi letöltendő szabadságvesztésre

Jogerőre emelkedett a holokauszttagadó David Irving brit történész elleni ausztriai ítélet, miután az Osztrák Legfelsőbb Bíróság elutasította a vádlottnak a hároméves szabadságvesztést kimondó ítélettel szemben benyújtott semmisségi panaszát.

Az osztrák hírügynökség hétfőn adott hírt arról, hogy a bíróság a múlt kedden zszabadságvesztés időtartamát. Erről majd a bécsi tartományi legfelsőbb bíróságnak kell dönteni, amely feltehetően két hónap múlva hozza meg döntését. Irving addig őrizetben marad. A bécsi tartományi bíróság esküdtszéke február 20-án ítélte 3 évi letöltendő szabadságvesztésre Irvinget a holokauszt tagadása miatt. A nyolcfős esküdtszék egyhangúlag bűnösnek találta Irvinget a vádpontokban.

A történészt egy 1989-es elfogató parancs alapján vették őrizetbe, mert azzal vádolták, hogy 1989-ben két ausztriai előadásában is megkérdőjelezte az auschwitzi gázkamrák létezését és a holokauszt megtörténtét.

Irvinget tavaly novemberben Stájerországban vették őrizetbe, és szökésének a lehetőségére hivatkozva elutasították óvadék elleni szabadlábra helyezési kérelmét. A viták kereszttüzében álló történész Hitlerről írott könyvének egy példányával a kezében vett részt a februári tárgyaláson, ahol visszaeső bűnösként fogták perbe az 1947-ben elfogadott tilalmi törvény (Verbotsgesetz) alapján. E törvény paragrafusai szerint 1-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik azokat, akik nyilvánosan tagadják a náci bűnöket. (A történészt már 1984-ben is őrizetbe vették Ausztriában, de kiadták Németországnak, ahol szabadlábra helyezték.)

Irving a bécsi tárgyaláson már nem cáfolta az auschwitzi gázkamrák létezését és a holokausztot. Kijelentette, hogy téves volt az ezzel ellentétes korábbi véleménye, és erre az utóbbi években fokozatosan jött rá. A 67 esztendős vádlott beismerte, hogy elkövette a terhére róttakat. Egyebek között “metodikai hibának” minősítette, hogy korábban tagadta a gázkamrák létezését. Úgy magyarázta, hogy ma ilyet már nem mondana, mert az hiba lenne.

Állítása szerint olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek alapján megváltoztatta korábbi nézeteit. Ezek közé sorolta Adolf Eichmann-nak, az európai zsidók megsemmisítő táborokba szállítása fő szervezőjének egyik feljegyzését, amelyben Eichmann beszámol arról, hogy megtekintett egy ilyen gázkamrát. Irving szerint számára ez volt az első bizonyíték arra, hogy a gázkamrák léteztek. Hozzáfűzte, hogy a brit állami levéltárban véletlenül felfedezte az auschwitzi tábor helyettes parancsnokának a feljegyzését, amelyben Irving szerint “nagyon meggyőző formában írja le a megsemmisítést”.

hirado.hu/MTI

Comments are closed.