Forrás: MNO

Moszkva és Peking tárgyalna · Izrael kinevezte a jövendő háború vezetőjét

2006. augusztus 26. (10. oldal)

Hírösszefoglaló

Általános elégedetlenség fogadta Irán válaszát az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország által kidolgozott ajánlatra. A tervezetben a nagyhatalmak gazdasági ösztönzőkkel próbálják elérni, hogy Irán feladja nukleáris programját, Teherán azonban csak “komoly tárgyalásokat” helyezett kilátásba, s leszögezte, a program felmondásáról szó sem lehet. “A válasz nem kielégítő, de a legrosszabb az volna, ha a helyzet olyan konfliktussá fajulna, amelyben a Nyugat állna szemben Iránnal vagy egyenesen az egész muzulmán világgal. Ez a civilizációk összecsapását jelentené, amelyet jelenleg gyakorlatilag egyetlen ország, Franciaország akar elkerülni” – szúrt egyet oda minden érintettnek Philippe Douste-Blazy az RTL rádiónak nyilatkozva, amelyet az MTI idézett. Párizshoz hasonló véleményt hangoztat Washington is, amely szerint nem tárgyalásokra van szükség, hanem a program azonnali és feltételek nélküli leállítására, amelyet követhetnek esetleg a megbeszélések. A Fehér Ház közölte, Iránnak augusztus 31-ig van lehetősége leállítani a nukleáris kutatásokat, ezt követően szankciókra számíthat.

Oroszország és Kína ugyanakkor jóval engedékenyebb ez ügyben. Peking szerint az egyetlen út a békés megoldáshoz tárgyalásokon keresztül vezet. Moszkva részéről Szergej Ivanov védelmi miniszter leszögezte, az iráni atomprogram miatti nemzetközi aggodalmakból nem következik, hogy szükséges lenne azonnal a Teherán elleni szankciókról tárgyalni. “Minden eset azt igazolja a nemzetközi gyakorlatban, hogy a büntetőintézkedések hatástalanok” – tette hozzá Ivanov.

Elemzők szerint az amerikai válasz a lehetségesnél sokkal szelídebb hangot ütött meg, azaz elképzelhető a tárgyalások felvétele Teherán és Washington között. A BBC által megszólaltatott szakértő úgy vélte, az, hogy az amerikaiak az iráni válasz további vizsgálatát ígérték, inkább Kínának és Oroszországnak szólt, mintsem Iránnak. Udo Steinbach, a hamburgi Kelet-intézet igazgatója eközben úgy vélekedett, hogy az Iránnal kapcsolatos európai stratégia kudarcot vallott. Nézete szerint kezdettől fogva világos volt, hogy az említett ösztönzőcsomag, amely az urándúsításról való lemondást feltételként szabta meg, zsákutcába vezet. Teherán – fogalmazott Steinbach – érdekelt a Nyugattal való technológiai együttműködésben. De az atomválság megoldása csakis akkor érhető el, ha mindkét fél biztosítva látja érdekeit. Ez pedig csakis akkor lehetséges, ha Irán számára engedélyezik a teljes nukleáris üzemanyagprogramot, ezzel egyidejűleg pedig ellenőriznék, hogy az atomenergia békés felhasználása ne váljék katonaivá.

Izrael viszont nem a békéről, hanem a háborúról gondolkodik. A Háárec értesülése szerint egy magas rangú katonatisztet kineveztek az Irán elleni esetleges háború főparancsnokává. A választott a légierőben szolgáló Eliézer Skedi tábornok lett. A Háárec úgy tudja, hogy Skedi kinevezése már a 34 napos libanoni háború előtt néhány héttel megtörtént.

Comments are closed.