Forrás: Origo

Másfél évtizedes fennállását ünnepli Magyarország első szabadrádiója, a Tilos, amely az alternatív kultúra bölcsőjéből, a Tilos az Á-ból indult hódító útjára. Története felér egy kalandregénnyel: működése alatt tízszer hallgattatták el vagy száműzték az internetre, létezésével kiharcolta a harmadik típusú, közösségi rádiózás elismerését. Ellentmondásos megítélését szabadszájúságával és szabad gondolkodásával vívta ki, de mindvégig független maradt. Összeállításunkban a rádió múltjával, jelenével és jövőjével egyaránt foglalkozunk.

Kalóz-árbocon

1991. augusztus 21-én, egy be nem jegyzett frekvencián a Tilos rádió megtörte az éter csendjét, és ezzel véget vetett a két és fél éves frekvenciamoratóriumnak, amelyről később kiderült, hogy nemcsak alkotmányellenes (mivel sértette a sajtószabadságot), hanem jogilag is hézagos volt, hiszen a jogszabály a frekvencia kijelölését, és nem használatát tiltotta.

„A Tilos az Á nagyban hozzájárult a város kulturális arculatának megteremtéséhez” – meséli Csejdy András, a rádió egyik alapítója. „Németh Vladimir, aki a klubot alapította, arra ösztönzött minket, hogy csináljunk rádiót, így egy szűk csapattal, körülbelül tíz-tizenkét emberrel belekezdtünk a szervezésbe. Az első adónkat, ami akkora volt, mint egy alumínium ételhordó, amszterdami kalóztársainktól kaptuk, és többek között hátizsákból, autóból, tetőről sugároztuk az előre felvett műsorokat heti háromszor négy órában”.

A bemérőkocsi elől menekülő, romantikus hőskorszakban csak kevesekhez jutott el az adás – mivel rossz minőségben, kiszámíthatatlan időszakokban lehetett hallani -, ám a média felkarolta a kezdeményezést, és ezzel harsány hírverést generált a Tilosnak. Palotai Zsolt szintén az első naptól benne volt a rádióban, ő volt az, aki minden zenét ismert, a legavantgárdabbaktól a klasszikusokig.

Palotai Zsolt

„Észrevettem, hogy minden barátomnál ugyanaz a 80-100 lemez van, miközben én egy csomó másfélét is hallottam, ugyanis Győrben nőttem fel, ahol lehetett fogni az osztrák rádiókat, tévéket is. Szenvedélyesen gyűjtöttem a legkülönfélébb zenéket: dzsesszt, rockot, punkot, népzenét, hiphopot, latint, afrót, funkot, úgyhogy hamarosan mindenki az én lemezeimből játszott” – emlékszik vissza Palotai, aki egyébként a híres labdarúgó-játékvezető, Palotai Károly fia, így édesapja segítségével is gyakran jutott külföldi lemezekhez.

1993-ban aztán megszületett a frekvenciatörvény, és a Tilos rövid időre felfüggesztette tevékenységét, hogy legálisan kérvényezhessen engedélyt a stúdióalapításra. Mivel ezt csak két év múltán kapta meg, addig a megtűrt kategóriában folytatta tovább működését, ugyanis a friss demokráciában már senki sem mert cenzorként lesújtani. Történt mindez Bakács Tibor Settenkedő legnagyobb bánatára, aki mindig is azt gondolta, hogy „kalóznak lenni a legszebb dolog a világon, mert a kalóz a tiltott gyümölcsöt testesíti meg.”

Hőskorszak

A rádió legálisan 1995. szeptember 1-jétől szórhatta adását városszerte, napi tizenkét órában, a Civil és a Fiksz Rádióval megosztott frekvencián. A szellemi műhely egyre bővült, ekkorra több mint félszázan önkénteskedtek a Tilos berkeiben, a hallgatók száma elérte a harmincezret. Az áldásos jogi háttérmunka eredményeként (amelyet az egykori Fidesz két politikusa, Molnár Péter és Tímár János végzett) a kereskedelmi és közszolgálati médiumok mellett a harmadik típusú, közösségi rádiózás is létjogosultságot nyert a készülő médiatörvényben.

A Tilos a marginális témák széles spektrumát képviselte, zenei műsoraiban pedig a szinte ismeretlen, alternatív és etno stílusokat népszerűsítette. Állandó műsorai között az irodalom és a képzőművészet mellett ugyanúgy helyet kaptak az állatvédők és a természet, mint a melegek, a drogosok, a romák vagy a hajléktalanok hangjai. A reggeli, beszélgetős műsorok pillanatok alatt interaktívvá váltak, olyannyira, hogy a műsorvezetők sokszor szóhoz sem jutottak a hallgatóktól.

Czabán György

„A betelefonálás új forma volt a rádiózásban, miközben kevés más lehetőség volt a médiabeli élő párbeszédre” – magyarázza Nádori Péter, aki a „Pillangó első látásra” című műsort vezette Simó Györggyel közösen. „A betelefonálás akkor működik, amikor az emberek úgy érzik, természetes a közeg, és megadja a sanszot a hallgatónak, hogy a műsor részese legyen. Ez egy oda-vissza ható folyamat, mert az improvizatív, beszélgetős műsoroknál leginkább attól függ a hallgatók kreativitása, hogy mi mennyire tudunk jól megfogni egy témát” – véli Czabán György, aki a mai napig aktív tagja a rádiónak.

Az önerőből és elkötelezettségből működő Tilos fenntartása persze nem volt egyszerű, ezért a rádió 1996-ban meghirdette egyhetes adománygyűjtő kampányát, az első Tilos Maratont, amely óriási sikerrel zárult. Másfél millió forint folyt be a kasszába, és emellett adójuk egy százalékát is tömegesen ajánlották fel az emberek kedvenc rádiójuknak, amely nemcsak finanszírozási gondokkal, hanem szabadszájúságának köszönhetően újra és újra az ORTT (Országos Rádió és Televízió Testület) panaszbizottságával is küzdött.

„Nem számítottunk ekkora bevételre – mondja Palotai Zsolt -, nagyon jó érzés volt tudni, hogy ennyiren állnak mögöttünk. Ennek ellenére hihetetlenül nehéz idehaza pozitív dolgot csinálni, mert bár sok a tehetséges ember, az erők többnyire egymás ellen dolgoznak. Ha az az energiamennyiség, amely összeadódik egymás ellen, mind egymást segítené, itt Kánaán lenne”.

Száműzetésben

2000-ben aztán beütött a krach: az ORTT februári frekvenciapályázatán elutasították a Tilos Rádiót, így az FM 98-as megahertzen csak a Fiksz és a Civil rádió folytathatta adását, míg a Tilos augusztus 29. után csak interneten és kábelen sugározhatott. „Mégis, száműzetésünk két és fél éve alatt talán még erősebb volt a közösség körülöttünk, mint bármikor, mert a bajban mindig összefognak az emberek” – állítja Kovács Ágota, a rádió jelenlegi ügyvezetője. „Jó példa erre, hogy amikor frekvenciakutatásra kellett pénzt gyűjtenünk – ugyanis azzal az ürüggyel igyekeztek ellehetetleníteni minket, hogy nincs szabad frekvencia -, közel kétmillió forint gyűlt össze a jótékonysági árverésen”.

Amikor az adásidő 24 órásra nőtt, több lett a napközbeni zenés program, és az interaktivitást igénylő beszélgetős műsorok vagy megszűntek, vagy szabálytalan időközönként bukkantak fel. „A kilencvenes években mindazoknak, akik az alternatív médiaelithez tartoztak, fontos volt, hogy benne legyenek a rádióban, mindenki ismert mindenkit, és nagy volt az átjárás a különböző, frissen alakuló sajtóorgánumok között” – mondja Czabán György, aki úgy látja, miután ezek a társaságok szétszakadtak, a dj-k jelentették a fő utánpótlásbázist.

A rádió legnagyobb varázsát kétségkívül az élőben kevert zene adja, és az, hogy „szabadon lehet kísérletezni a rádió nyelvével, azaz a zenébe belecsúsztathatsz zajokat, szövegeket, és akár kutyaugatást is, ami széleskörű értelmezést és játékosságot tesz lehetővé”. Mindeközben az éjszakai szórakozás miliője is átalakult, egyre többen vágtak bele a partyszervezésbe, és a zene a legendás tilosos és frankhegyi rendezvényekről visszaszorult a klubokba, ahol már nem két-háromezer, csupán öt-hatszáz ember bulizott egyszerre.

Erik Sumo

Specializálódtak a helyek és a dj-k is, ám kimondottan az elektronikus tánczene kategóriájában, ezért történhetett, hogy a rádió zenei választéka bizonyos értelemben beszűkült. „A Tilos fő mottója mindig is az volt, hogy bármilyen zenei stílus megszólalhatott a rádióban, ám sajnos bizonyos stílusok egyre inkább túlreprezentátak” – véli Tövisházi Ambrus aka Erik Sumo. „Ezzel függ össze, hogy a rádiónak már nincs meg az a markáns és jövőbemutató harcos jellege, mint régen, és hiába szeretnénk például izlandi népzenéket bemutató műsort, ha nincs ember, aki azt lelkesen, hétről hétre összehozza”. Népzenei műsor azért persze most is van, ahogy dzsessz-, metál-, komoly- és indiai zenékkel foglalkozó műsor is.

Az internetes korszakban egyébiránt sokféle műsorral próbálkoztak a Tilosban, amelyek közül némelyik kikopott, hiszen a nonprofit, fizetés nélküli rádiózás sokkal inkább áldozat, mintsem sikerélménnyel kecsegtető vállalkozás. A munkatársak folyamatos fluktuációja mindazonáltal nem vált a Tilos kárára, megóvta a belterjességtől, és képes volt új irányokat nyitni.

Vissza az éterbe

2003. március 11-én végre megtört a jég, a Tilos az FM 90.3-on visszatért a földi sugárzásra, hogy legalább hét évig ne is mozduljon onnan semerre. Ennek örömére nemcsak a hallgatók, hanem a feljelentések száma is megszaporodott, a fáradhatatlan adásfigyelők alig várták, hogy lecsaphassanak a szabadszájúság szószólóira.

Barangó emlékezetes, ittasan tett keresztényellenes beszólásától társai azonnal, majd később a rádió minden tagja elhatárolódott – elsőként Settenkedő emelte fel a telefont, és közölte „kollégájával”, hogy tervének végrehajtását vele kell kezdenie -, de a botrányt nem lehetett elkerülni.

Bakács, aki négy társával együtt a rádió talán legkedveltebb műsorát (Honthy és Hanna) tudhatja a magáénak, a Tilos legnagyobb erényének azt tartja, hogy a médiában egyedülálló módon teljes szabadságot élvezhet a rádióban. „Abból indulunk ki, hogy mindenkinek meglehet a véleménye, ha azt konzekvens módon képes kifejteni. A Honty és Hannában például a legkülönbözőbb beállítottságú barátaimmal beszélgetünk, mégis működik a párbeszéd. Wahorn András az anarchista művészkirály, Raszta üzletember és buddhista. Martinkó József a radikális zsidó vonalat képviseli, én vagyok a keresztény, Szirai Péter pedig a camus-i kiábrándult, és középen áll Gonnok, aki pakolja a zenéket, és iszonyatos dolgokat tud közbeszólni, akkor aztán szidjuk, mint a bokrot”.

Tüntetés a rádió ellen

A fent említett, Barangó-féle eset egyébként csaknem a rádió működési engedélyébe került, amellett a Tilos Kulturális Alapítvány kuratóriumának teljes megújulását, valamint egy választott szerkesztőség felállítását eredményezte. „A közösségi rádiózásnak az a legnagyobb kulcskérdése – írja Nádori Péter -, hogy hogyan lehet egyensúlyba hozni a fizetés nélküli műsorkészítésből eredő szabadságot, lazaságot azzal az elvárással, hogy mindig hallgatható és vállalható műsor szóljon”.

A 2004-ben elindult lassú átalakulás elsőként a belső háttérműködésben éreztette hatását, és mára jutott el odáig, hogy a felszínen is kézzelfoghatóak a változások. „A csütörtöki nappal lezáruló, hallgatóinkra irányuló szociológiai felmérésünk mellett új honlapunkon hamarosan megnyitjuk a webáruházunkat, ahonnan nemcsak az országból, hanem külföldről is lehet Tilos-logóval ellátott termékeket vásárolni, valamint szeretnénk egy állandó Tilos-klubot üzemeltetni, ahol dj-ink zenélnek majd” – így Kovács Ágota. A cél a több lábon állás, azaz az anyagi biztonság és önállóság megteremtése.

(Az [origo] több munkatársa részt vesz a Tilos Rádió műsorainak szerkesztésében.)

Alia

[origo]

Comments are closed.