Ahmadinezsád iráni elnök keddi bejelentése, amellyel elutasította hazája nukleáris tevékenységének felfüggesztését, komoly dilemmák elé állította az Egyesült Államokat és szövetségeseit. Noha Peking és Moszkva álláspontja szerint úgymond nincs sürgető helyzet, Washington és Berlin máris az Iránnal szemben lehetséges lépésekről tárgyal.
Németország kulisszák mögötti megbeszéléseket kezdett az Egyesült Államokkal, hogy összehangolják Iránnal szembeni lépéseiket – árulta el a német külügyminisztérium egyik nevének elhallgatását kérő magas beosztású tisztségviselője. Németország az egyedüli állam, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjaként szintén részt vesz az iráni atomprogram körüli viszály megoldásában. Mindeddig erősen az amerikaiak álláspontját képviselte.
A rádiónk hírforrásául szolgált magas beosztású diplomata értésre adta, hogy most egyfajta bizonytalanság alakult ki Berlinben, mert azok után, hogy Ahmadinezsád iráni elnök visszautasította a Biztonsági Tanács ultimátumát, és hazája mégis folytatja a külföldön veszélyesnek vélt urándúsítási programot, elvileg be kellene indulnia a szankcióknak, import- és exportbojkottal kellene büntetni az iráni rendszert. Ennek azonban rendkívüli következményei lehetnek, például Irán lezárhatja a Perzsa-öböl bejáratát és beszüntetheti olajexportját, miáltal rendkívüli gazdasági válság alakulna ki a világban.
Mindeközben Iránban publikálták az iráni államfő levelét, amelyet még a múlt hónapban írt Angela Merkel kancellárnak. E levelet a németek nem voltak hajlandók nyilvánosságra hozni. E levél lényege: Irán sorsközösségben érzi magát Németországgal. Ahmadinezsád szerint hazáját és Németországot az Amerikát és Izraelt irányító világuralomra törő csoportok egyformán le akarják igázni. A levél mondanivalója, hogy e két tehetséges népnek, a németeknek és az irániaknak együtt kellene fellázadniuk a holokauszt legendából maguknak tőkét kovácsolt elnyomók ellen.
Zentai Péter (Berlin)
