Forrás: Híradó

Öt éves tárgyalássorozat után megegyezés született az ENSZ-közgyűlés illetékes bizottságában a világon élő 650 millió fogyatékos ember jogait védeni hivatott első ENSZ-egyezmény szövegéről

Ötéves tárgyalássorozat eredményeként megegyezés született pénteken az ENSZ-közgyűlés illetékes bizottságában a világon élő 650 millió fogyatékos ember jogait védeni hivatott első ENSZ-egyezmény szövegéről. A világszervezet New York-i székházában ülésező bizottságban a tervezett végső határidő után két órával született megállapodás az utolsó vitás kérdésekben. A konvenciót most a 192 tagországból álló ENSZ-közgyűlés elé terjesztik, amely várhatóan a jövő hónapban kezdődő 61. éves ülésszakán hagyja jóvá, a konvenciót ezt követően írhatják alá és ratifikálhatják a tagországok, s valószínűleg 2008-ban vagy 2009-ben léphet életbe.

Jan Eliasson, az ENSZ-közgyűlés elnöke a tervezet konszenzussal történt elfogadása után úgy vélekedett: a megállapodás szövegezői azt a „csodálatos” üzenetet küldik a világnak, hogy minden ember számára méltóságteljes életet és egyenlőséget kívánnak. Az egyezmény ratifikáló országoknak törvényben kell tiltaniuk a fogyatékkal élők bármilyen alapon – a vakságtól kezdve a szellemi fogyatékosságig terjedően – történő megkülönböztetését, s törölniük kell jogrendjükből a hátrányos megkülönbözetéssel járó jogszabályokat. A konvenció kötelezné a kormányokat a fogyatékkal élőkkel szembeni sztereotípiák és előítéletek elleni küzdelemre, a fogyatékosok képességeinek és a társadalom javát szolgáló tetteiknek a bemutatására. Védelmezné a fogyatékkal világra jött újszülöttek jogát az életre, s biztosítaná, hogy a fogyatékos gyermekeket akaratuk ellenére nem szakítják el szüleiktől.

A szövegezést kísérő viták számos témára kiterjedtek, a művi terhességmegszakítástól kezdve a közel-keleti konfliktuson át a szülőknek a gyermekek felett gyakorolt hatalmáig bezárólag. Az utolsó vitatott pontok egyike Szudán azon javaslata volt, hogy az egyezmény szavatolja a külföldi megszállás alatt élő fogyatékosok jogainak védelmét. Kartúm ezzel az izraeli megszállás alatt élő palesztinokra célzott. Izrael ezt a konvenció átpolitizálására tett kísérletnek nevezte, az Egyesült Államok pedig név szerinti szavazást kért e kérdésben: a 102 támogató szavazattal elfogadott javaslatot csak öt ország, Ausztrália, Kanada, Izrael, Japán és az Egyesült Államok képviselői ellenezték.

hirado.hu/MTI

Comments are closed.