Tolerancia tábor Szegeden – megrongálták a pozsonyi Petőfi szobrot
-Tolerancia tábor Szegeden – a közel 1 hetes rendezvényen 25 szerb és 25 magyar fiatal vesz részt
-Vandalizmus – megrongálták a pozsonyi Petőfi szobrot
-Szentmise Farkaslakán – az egy évvel ezelőtti árvízre emlékeztek Udvarhelyszéken
TOLERANCIA TÁBOR
A tavalyi nagysikerű palicsi Tolerancia tábort követően idén Szegeden találkoztak a magyar és a szerb fiatalok. A 4 napos táborozás során elsősorban a kisebbségek helyzetéről hallhatnak előadásokat, valamint egymás hagyományaival ismerkednek. Az első előadáson az Európai Únió és Magyarország kisebbség politikája került szóba. Második alkalommal szerveztek toleranciatábort szerb és magyar fiatloknak. A 4 napos szegedi rendezvény célja a két ország kultúrájának, hagyományainak és történelmének megismerése, valamint az együttélésre nevelés. A toleranciatbor segít abban, hogy a magyarellenes incidensek elleni fellépés ne csak politikai, hanem a közélet szinterén is szerept kapjon.
A tábor szervezői fontosnak tartják, hogy Magyarország és Szerbia között legyenek érintkezési felületek.
A tolerancia tábor fiataljai délelőtt és délután előadásokat hallgatnak a kissebség jelenlegi helyzetéről és a jövőjéről, valamint pénteken ellátogatnak a magyar Parlamentbe.
SZOBORRONGÁLÁS
Pozsonyban ismeretlen tettesek megrongálták Petőfi Sándor szobrát. Az alkotást 1911-ben állították fel, restaurálása 3 éve fejeződött be, akkor került jelenlegi helyére a belvárosi Medikus-kertbe. Miklósi Péter, a Petőfi szobor Bizottság elnöke a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a mostani eset azért is döbbenetes, mert ennek az alkotásnak a hányatott sorsa mindig is a szlovákiai magyarság helyzetét tükrözte.
A „©lota-jelenség”
Az SZDSZ a „©lota-jelenség” terjedéseként értékeli a hétvégi magyarországi futballmeccseken megjelent, tartalmában és stílusában is elfogadhatatlan, Szlovákia és a szlovákok ellen irányuló üzeneteket-jelentette ki Eörsi Mátyás. A szabad demokrata politikus a Magyar Köztársaság nevében – felhívja a magyarországi pártokat, hogy együtt határolódjanak el ettől a jelenségtől. Göncz Kinga külügyminiszter a napokban bejelentette: idézem – „Nem tartunk elfogadhatónak semmifajta idegengyűlöletet, semmifajta olyan kijelentést bármilyen formában, ami akármely nép, nemzet, bármilyen csoport ellen gyűlöletet kelt, diszkriminációra utal”.
Szentmise Farkaslakán
A tavalyi udvarhelyszéki árvíz szomorú napjára emlékeztekFarkaslaka katolikus hívei. Az egyéves évfordulón a községben megemlékező szentmisét tartottak az árvíz órájában, és az egyházközségkezdeményezésére megfogadták, hogy ezentúl minden év augusztus 23-ánfogadalmi nappal emlékeznek a szomorú eseményre.
Egy évvel az udvarhelyszéki katasztrófa után Farkaslakán még mindiglátszanak az árvíz nyomai a Nyikó menti házakon. Bár ebben az évbenállami pénzből sikerült a Nyikó patak legveszélyesebb pontjainelvégezni a mederszabályozási munkálatokat, a jövőben továbbiárvízvédelmi beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy a község közelnégyezer lakója biztonságban érezhesse magát – mondta el a Demény Gábor polgármester, aki a katasztrófa egyéves évfordulóján tartott megemlékező szentmisén az árvizet követő példátlan összefogást méltatta.
Demény Gábor – Farkaslaka polgármestere”A szomorú esemény után ez a példás szolidaritás…az emberiösszefogásnak, azt hiszem – ritka példáját lehetett megtapasztalni. Ésjön a kérdés, számomra sokszor elhangzott, megfogalmaztam: miért csak a bajban tudunk összefogni? tanuljunk meg békés időben is összefogni.Talán az emlékezés ehhez is hozzásegít.”
A megemlékező szentmisén Vakaria Béla helybéli plébános elmondta:az árvíz nemcsak anyagi károkat okozott, hanem áldozatokat követelt, ésfájdalmas nyomokat hagyott a lelkekben is. A plébános Isten oltalmát kérte híveire, majd a szentmise után megáldotta a templom bejáratánál elhelyezett, az egyházközség által készíttetett márványtáblát, amely azárvíz három farkaslaki áldozatának állít emléket. Ezt követően a hívek a falu fölé magasodó Gordon hegyére vonultak, ahol a plébános megáldotta azt a Szűz Mária szobrot, amelyet helybéli fiatal családok készíttettek a katasztrófa egyéves évfordulójára.
HOLOKAUSZT EMLÉKMŰ
Emlékművet állítanak Bukarestben a holokauszt több mint 400 ezer romániai áldozatának. Peter Jacobi, Romániából származó németországi művész nyerte el a román kulturális minisztérium által kiírt pályázatot. Október 9-én, a holokauszt romániai emléknapján rakják le az alapkövet. A műalkotás a holokausztban meggyilkolt romáknak is emléket kíván állítani.
SZLOVÉN ISKOLA
Hazánkhoz hasonlóan Szlovéniában is javában készülődnek a tanárok és diákok az évnyitóra. A Muravidéken több kétnyelvű oktatási intézmény van, a rendszerük a magyarországihoz hasonló.
Már csak pár nap és megkezdődik a tanév a legtöbb szlovén iskolában is. Az most még üres folyosó rövidesen gyermekek zsivajától lesz hangos, a tanulás veszi kezdetét. A szünidőt követően az iskola tanárai és munkatársai alapvetően az intézményt készítik elő a tanévre. Akárcsak itt ebben a muravidéki kétnyelvű általános iskolában, ilyenkor nyár végén végzik az összes nagyobb javítási és takarítási munkálatot.
Bojan Hozjan: „A kétnyelvű általános iskolákban a magyar kisebbségnek, a magyar nemzetiségnek is lehetősége van ugye, hogy az oktatást – az alapoktatást a saját nyelvén folytassa.”
A lendvai általános iskolába közel hatszáz diák, a nebulók több mint 30%-a magyar anyanyelvű. A kétnyelvű oktatási intézmények rendkívül fontosak a Muravidéken, hiszen az anyanyelv ápolásának egyik pillére. A lendvai suli 40 éves épületének felújítása folyamatban van, az idei év legjelentősebb beruházása, hogy több mint 90 millió forintos költségvetéssel szépül az iskolakonyha.
BIBLIA-KIÁLLÍTÁS
XVI., XVII., XVIII. századi bibliákból nyílt kiállítás a Szatmár megyei római katolikus püspökség kiállítótermében. A tárlat október végéig látogatható.
Az szatmári egyházmegye különböző plébániáin őrzött régi, gyönyörű kötésű, művészi metszetekkel illusztrált bibliákat és egyéb vallásos és énekeskönyveket a püspökség felhívására egy helyre gyűjtötték. Több mint 4000 kötet kapott helyet a kiállítóteremben. A szatmári római katólikus egyházmegye a 2006-os esztendőben meghirdette a Biblia éve elnevezésű eseménysorozatot amely két évig tart.
Nagy Karolina, szóvivő, római katólikus püspökség, Szatmárnémeti”Minden programunkat, mind az egyházmegyei mind az esperességben szervezett programokat a biblia körés próbáljuk csoportosítani, illetve a plébániákon rendszeresen bibliaköröket tartanak a hívek.”
A tárlókban kiállított könyvek között tekinthető meg a Károlyi Biblia egyik példánya, amelyből a világon már csak 53-at tartanak nyilván. Látható itt Káldi György bibliája, amelynek első példányait 1626-ban nyomtatták Bécsben. A legrégebbi kiállított biblia 1506-ból származik.
VARRODA
Több évtizede működik a szatmári római katolikus püspökség épületében a környék egyetlen egyházi varrodája. Római, görög katolikus, református és ortodox felekezetű megrendelői vannak a varrodának.
Az egyházi varrodában kiszabják, összevarrják és hímezik a ruhákat. A megrendelő egy albumból választhatja ki a neki megfelelő modellt. Legújabb munkájuk a szatmár megyei római katólikus megyés püspök, Schönberger Jenő címerének elkészítése. Varrnak reverendákat, ministránsruhákat, stólákat, oltárterítőket. Az áruk a himzett minta nagyságától függ.
Ninács Rozália, varrónő”Nagyon sok kézimunka van, a görög ruháknál a sarkokat mind kézzel varrjuk, mert géppel nem olyan szép és ezért maradtunk a kézimunkánál, de nagyon hálás, mert a végeredmény nagyon szép.”
A díszes palástok mellett a papi civil ruhákat is itt szabják ki. A varroda dolgozói szerint a leghálásabb a szövettel való munka, mert ellentétben a ma elterjedt elasztikus anyagokkal, tartósabb és jól hímezhető.Az egyházi varroda minőségi munkái eljutottak Magyarországra, Németországba és Olaszországba is.
