Ecuadorban olyan pókfajra bukkantak, meg egyedülálló módon szociális közösségben él
A pókok alapvetően nem gondoskodó, önzetlen természetükről híresek. A hangyákhoz hasonlatos rovarokkal ellentétben, látszólag eddig a kutatók nem találkoztak olyan pókokkal, melyek társadalmakban élnének, és csapatban dolgoznának. Így azon ecuadori pókfaj felfedezése, melynek egyedei családcentrikus közösségekben fészkelnek és csapatokban vadásznak, igazi meglepetést jelentett Leticia Avilés pókszakértő számára. (Fotó: Leticia Avilés )
A kutató szerint a tudomány mintegy 39 ezer pókfajt ismer. Míg eddig csak 20 fajnál figyelt meg némi együttműködést, a kutató soha nem találkozott olyan fajjal, mint a Theridion nigroannulatum. Ezek a pókok fészkekben élnek, melyek akár több ezer egyednek is otthont adnak. Úgy vadásznak, hogy az alacsonyan elhelyezkedő ágakról lógatják le pókfonalaikat, ők maguk pedig fejjel lefelé elhelyezkednek a levelek alatt és várnak a prédára.
Amikor egy rovar belerepül a fonalakba, egy csoport pók leugrik és ragadós hálót teker a zsákmány köré. A vadászat befejezéseként apró állkapcsaikkal mérget fecskendeznek a prédába. A pókok eztán a zsákmányt visszaviszik a fészekbe és megosztják a többiekkel. Avilés szerint a felfedezés igen figyelemreméltó. A pókok ugyanis nemcsak együttműködnek a vadászat során, hanem ha a préda túl nagy, akkor felváltva cipelik.
Mindezt leszámítva azonban még igen sok rejtély övezi az új pókfajt. Avilés óriási különbségeket fedezett fel például a kolóniák méreteiben. A legtöbb kolónia csak néhány száz póknak adott otthont, ám néhányszor a populáció több ezer egyedre rúgott, majd néhány nap alatt apróbb kolóniákra esett szét. (Fotó: Leticia Avilés)
A kutató szerint egyelőre elképzelésük sincsen, hogy mi szabályozza a kolóniák méretét. Annyit azonban már tudnak, hogy a pókok hihetetlen szaporodási potenciállal rendelkeznek, így könnyen és gyorsan létrehozzák az ilyen kiterjedt populációkat.
További rejtélyt jelent, hogy a nőstény pókok miért kétféle méretűek lehetnek. A szociális rovarok között, a nőstények testméretbeli különbsége a munkamegosztás miatt alakul ki. Ennek a méhek a klasszikus példái. A hatalmas nőstények petéket raknak, az apróbb nőstények táplálék után kutatnak. A pókoknál ilyesmit korábban még nem figyeltek meg, a T. nigroannulatum lehet az első, mely megtöri a jeget.
További hírek a tudomány világából!Lassan, de javulhat az ózonpajzsTájszólással bőgnek a tehenek?Már Chicagóban is tilos a liba- és kacsatömésŐsi öntözőcsatornák IzraelbenAz érzéstelenítés rejtélyének nyomábanNem vette át a matematikai „Nobel-díjat” a Poincaré-sejtést megfejtő matematikusAz orkák is kedveskedéssel simítják el a vitákatElősegíti a pestis terjedését a melegedő klímaÖn is neandervölgyi?Fejlesztik a gyógyszeres rágógumitA fogyásbarát étrend titkai
hirado.hu/New Scientist
