A német nyelvterület sajtószemléje
2006. augusztus 21. 11:55
Keresztes Lajos
A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkben foglalkozik Németország terrorfenyegetettségével és azzal a jelenséggel, hogy a német közvélemény ezt még mindig nem kívánja tudomásul venni. A Welt am Sonntagban Angela Merkel kívánja megmagyarázni, miért fontos a német részvétel a libanoni béketeremtésben.
Welt am Sonntag (wams.de)
A konzervatív német napilap vasárnapi kiadása Miért muszáj a katonáinkat Libanonba küldeni, Merkel asszony? címmel készített interjút a német kancellárral. Merkel szerint az ENSZ BT 1701-es határozata különleges helyzetet teremtett. A nemzetek közössége először tesz kísérletet arra, hogy ilyen jelentős mértékben járuljon hozzá eme válságövezet megbékítéséhez. A kancellár-asszony csütörtökön egyeztetett a libanoni miniszterelnökkel, Fuad Sinioraval. Bejruti kollégája boldog volt, mert negyven év után ismét libanoni csapatok vonulhatnak be az ország déli részébe. Ez az első komoly lépés ama szuverén Libanon felé, amit rövid idővel ezelőtt még nem tartott lehetségesnek a nemzetek közössége.
Libanon támogatja, hogy az ENSZ csapatok biztosítsák az ország tengerpartját. Ami az ország szárazföldi határainak és repülőtereinek védelmét illeti, Bejrut abban érdekelt, hogy Németország részt vállaljon az ország biztonsági erőinek kiképzésében. De magukat a határokat libanoni katonák és rendőrök védjék.
A kancellár-asszony szerint Izrael akkor oldja fel a blokádot, ha tudja, hogy létezik olyan erő, amely képes a fegyverembargó megsértését megakadályozni. A biztonsági tanács megköveteli, a fegyvercsempészet meghiúsítását. Berlin kész, egy kompakt tengerészeti egységgel biztosítani a libanoni tengerpart biztonságát. Természetes a bevetés szabályait még tisztázni kell.
Világosan megmondtam, fogalmaz Merkel, hogy számunkra szóba sem kerül szárazföldi csapatok bevetése. Ennek történelmi okai vannak. Egyelőre a libanoni határ tengeri biztosítását, valamint a vám és a rendőrség kiképzést ajánlottuk fel. De nem zárhatóm ki a végtelenségig, állítja Merkel, hogy logisztikai támogatást, légiszállítást és felderítési segítségét nem kérnek tőle. Ez azonban most nem kérdés.
A libanoni kormánynak vissza kell nyernie az ország teljes területe feletti szuverenitását. Az állam erőszak monopóliumát mindenben helyre kell állítani. A következő lépés lehet a még meglévő területi követelések ügyének rendezése, pl. a Shebaa farmok problémájának tisztázása.
A kancellár az ENSZ küldetés fontos küldetésének nevezte, hogy a Hezbollah átalakuljon politikai párttá, elfogadja a libanoni kormány erőszak monopóliumát, valamint félreérthetetlenül elismerje Izrael létjogosultságát.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin CDU politikusok támadják Lengyelországot című cikkében foglalkozik a Berlin és Varsó közötti rossz viszony újabb állomásával. Az alig másfél hete megnyitott „Kikényszerített utak” című berlini kiállítás, mely a németek elüldözését az európai etnikai tisztogatások sorába illeszti, szinte naponta okoz konfliktusokat a Berlin és Varsó viszonyában.
Ennek egyik jele, hogy olyan kiállítási tárgyakat, melyeket korábban lengyel intézmények, vagy magánszemélyek bocsátottak a szervezők rendelkezésére, most egyre-másra visszavonják. Legutóbb annak az 1945-ben egy szovjet tengeralattjáró által elsüllyesztett, menekültekkel teli Wilhelm Gustloff harangját visszakérte a danzigi partiőrség. Az üggyel kapcsolatban először nyilatkozott a berlini kormány tisztviselője. Günter Nooke (CDU) a kormány emberi jogi megbízottja aggodalmát fejezte ki a lapnak, a lengyelországi helyzettel kapcsolatban.
Mint fogalmazott megbízható jelentésekkel rendelkezik, miszerint a kiállítás támogatóira – önkormányzatokra, vagy magánszemélyekre – „hatalmas nyomás” nehezedik. Az újságírók félnek attól, hogy tárgyilagosan írjanak a kiállításról. Az országban „igazi gleichschaltolás” fenyeget. „Lengyelországban veszélyben van a vélemény és a demonstrációs szabadság” s ez más területeken is észlelhető, nyilatkozta az egykori kelet-német polgárjogi aktivista. Ez a folyamatot „nem szabad tiltakozás nélkül tudomásul venni”, fogalmazott Nooke a Spiegelben.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Peter Carstens Még egy figyelmeztetés című vezércikkében foglalkozik az egyik koffer merénylő elfogásának apropóján Németország terrorfenyegetettségével. Lassan zárul Németországban a lyuk a tudás és s tudomásul vétel között. A biztonsági szerveknek nincs kétségük afelől, hogy a német városok éppen úgy terrorista tömeggyilkosságok színhelyei lehetnek New York, London vagy Madrid. Már régóta léteznek menekítési tervek és kezelési előírások egy vonat, vagy éppen egy metrószerelvény ellen elkövetett merénylet áldozatainak ellátásáról.
A tudomásul vétellel még bajok vannak. A német biztonságpolitika, pontosabban szólva a biztonsági lyukak menedzselése, melyet a tárcaérdekek, tartományok és a szövetségi kormány konkurenciaharca befolyásol. Ezen túl tapasztalható az adatvédelmi őrületből, antiamerikanizmusból (vezérmotívum, azoknál történik csak, mi pedig „békehatalom” vagyunk) és alkalmankénti a nagy hatalommal felruházott biztonsági orgánumokkal szembeni megalapozott szkepszisből táplálkozó ideológiai katyvasz is.
A terror ellenes törvényeket megalkotó nagykoalíció elmulasztotta, hogy nyilvánosság előtt számot adjon a terror ellenes háború lehetőségeiről, hiányosságairól, elfogadott határairól. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal újjászervezését részben a helyi politikusok, részben olyan hivatalnokok akadályozták és halogatták, akiknek fontosabb a saját lakásuk, mint országuk biztonsági struktúrája. Évekig vitatkoznak azon a biztonsági szolgálatok, hogy a terrorinformáció gyűjtésnél, tárolásnál szabad-e feljegyezni az illető vallási hovatartozását.
A működésképtelen bombák újabb további figyelmeztetést jelentettek. Ezek, hál” Istennek, egyetlen életet sem követeltek. Ez azonban már a következő kísérletre megváltozhat.
Bild Zeitung (bild.t-online.de)
Mint a német nyelvterület minden sajtótermékében így a legnagyobb példányszámú európai bulvárlap s részletesen foglalkozik A vasúti bombakészítő kihallgatás közben című cikkében a letartóztatott terroristával. A 21 Youssef Mohamad E. Libanonból származik, korábban egy palesztin menekülttáborban élt, majd 2004 közepén érkezett Németországba, mert ott ingyen tanulhat. S az ott megszerzett képesítéssel kiválóak a munkahelyi kilátásai. Rosszul beszélt németül, az egyetemen átlag alatti intelligenciájúnak számított. „Ha jobban odafigyelt volna, akkor felrobbannak a bombái”, nyilatkozta egyik egykori oktatója.
Korábban egy északrajna-vesztfáliai menekülttáborban lakott, februárban költözött Kielbe. Ott a diákönkormányzat kollégiumi szobát szerzett neki, az egyetemen mechatronika szakra jelentkezett, és szociális támogatásban részesült.
A Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) pénteken publikálta a két feltételezett tettes fényképét, amint a bombákkal megrakott koffert a kölni pályaudvaron cipelik. Csak az összeszerelés közepette elkövetett hibáknak köszönhető, hogy nem követelt több száz halálos áldozata a merényletnek. A diák pánikba esett, összepakolta a kofferét és az éjszakát is egy a kieli főpályaudvaron lévő gyorsétteremben. A lap információi szerint a reggel 4.04 órás vonattal a dániai Odensebe utazott volna, ott több libanoni barátja is él.
Youssef E. Mindeddig hallgat tette okáról. Libanonban rokonai élnek, fivére egy hónappal ezelőtt egy izraeli légitámadásban életét vesztette, vélhetően ezt kívánta megbosszulni.
