Mint az Apokalipszis most vágatlan, rendezői verziójában: hosszú, sötéten kígyózó kötelékben húznak el a lemenő nap előtt a harci helikopterek. A tengerparton fürdőruhás lányok tollasoznak, és meztelen lábú haszidok sétálnak a homokban: bikinivonalakra és fekete kalapokra fröccsen a bíborvörös fény.
Kicsivel arrébb, a bokáig érő vízben három alak álldogál. „Miattunk mennek” – jegyzi meg egyikük a helikopterek felé mutatva, majd hosszú botját még mélyebbre fúrja a vizes parti homokba.
„Mennek meghalni” – teszi hozzá a másik, miközben finoman megigazítja hosszú, csapzott haját, majd kicsit feljebb húzza fekete, „Its me again Lord”- feliratú beach nadrágját. Nehogy ráfröccsenjen a tengervíz.
„Mennek gyilkolni” – helyesbít erre a harmadik, akit sajnos nem nagyon látni a vérvörös ellenfényben. „A terrorizmus ellen harcolnak, láttam az izraeli 2-esen” – szól közbe a második, mialatt egyik kezével még mindig a botjára támaszkodik, a másikkal viszont éppen égszínkék fecskéjét próbálja feljebb rángatni.
„Nekem csak Al-dzsazira van otthon” – vágja rá kissé dühösen a harmadik, akit még mindig nem látni a lemenő nap fényében. Mögöttük bikinis lányok ugrálnak, ők csak állnak, lábukat mossa a tenger, és arról beszélnek, hogy most akkor a Hezbollah vagy a libanoni nép a célpont, és egyébként is megszálló háború vagy Izrael heroikus önvédelme. A csapzott szakállú vadul hadonászik embermagasságú botjával, a naplementében mögött pedig egyre mérgesebben érvel a harmadik. Izrael népének ítélt szent föld vagy a palesztinok otthona, szabadságharcosok vagy terroristák, siratófal vagy Al-aksza mecset.
„Nem veszitek észre, hogy mi ez? Ahogy itt szerencsétlenkedünk a bokáig érő vízben, fürdőgatyában, előttünk meg kötelékben szállnak a harci helikopterek?”- kiált rájuk a hosszú hajú, majd csendben azért még hozzáteszi: „És persze a bikinis lányokról se feledkezzünk meg”.
„Giccses képeslappillanat?” – kérdezi a szakállas.
„Buddhista tanmese?” – tippel kissé bizonytalanul a harmadik.
„Allegória, parabola, egy félresikerült apoteózis!” – üvölti a hosszú hajú, haragjában a tengerbe rúg, és már az sem zavarja, hogy elázik a Its me again Lord”- feliratú beachnadrágja.
„Mint egy állatmese?” – kérdez vissza a szakállas, aztán inkább elhallgat.
„Inkább együnk egy shawarmát” – szólal meg kicsit később, mikor már kínos a nagy hallgatás, meg hogy csak a tenger morajlása.
„Vagy inkább egy kebabot” – ellenkezik csak azért is a harmadik.
Elindulnak. A hosszú hajú ruganyos léptekkel jár a vízen, a szakállas egyetlen botütéssel kettéválasztja a tengert, a harmadik pedig eltűnik a vérvörös ellenfényben.
