Az Izrael és a Hezbollah közti összecsapások eddig több mint ezer libanoni és izraeli halálos áldozatot követeltek, a tűzszünet kezdete óta hat Hezbollah-fegyverest öltek meg
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
Kattintson ide a nagy felbontású és a flash videók megtekintéséhez
Életbe lépett az Izrael és a Hezbollah libanoni síita szervezet közötti tűzszünet hétfőn közép-európai idő szerint reggel hét órakor. Helyszíni jelentések szerint határidőre valóban elhallgattak a fegyverek Dél-Libanonban. A fegyvernyugvást az első napon kora estig három incidens zavarta meg: izraeli katonák Dél-Libanon három különböző pontján lelőttek összesen hat Hezbollah-fegyverest. Izraeli tájékoztatás szerint a katonák minden esetben önvédelemből nyitottak tüzet.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése nyomán született tűzszünetet egyidejűleg jelentették be Jeruzsálemben és Bejrútban. A 34. napjába lépett ellenségeskedés eddig több mint ezer libanoni és izraeli halálos áldozatot követelt.
Az izraeli katonai rádió jelentése szerint visszatért Libanonból több katonai egység, de a határ közelében maradnak, hogy visszatérhessenek az arab országba, ha nem nyugodna meg tartósan a helyzet. A korábban a Lítáni folyóig előrenyomult izraeli egységek ugyanakkor átcsoportosították erőiket, és jobban védhető állásokat foglaltak el. A rádió szerint reggelre megszűntek a harcok, amelyek egész éjjel, még a tűzszünet életbe lépése előtt egy órával is folytak több libanoni településen.
A tűzszünet életbe lépését követően azonnal autók százai és gyalogosok – a harcok elől hazájukból elmenekült libanoniak – érkeztek Szíria felől a libanoni határra, s belső menekültek sokasága is megindult haza, ellepve a Szaidából (Szidón) Dél-Libanonba vezető főutat.
Nem lesz támadás, de a blokád marad
A fegyvernyugvás életbe lépését kommentálva az izraeli hadsereg szóvivője bejelentette: a katonák parancsot kaptak, hogy ne kezdeményezzenek semmilyen akciót, de „mindent megtesznek az ellenük irányuló csapások kivédése érdekében”. Ugyancsak megerősítették izraeli katonai illetékesek, hogy a tűzszünet ellenére fenntartják a Libanon elleni légi és tengeri blokádot mindaddig, amíg létre nem hoznak egy olyan rendszert, amely megakadályozza, hogy a Hezbollah fegyverekhez jusson.
Haszan Naszralláh, a Hezbollah vezetője korábban azt közölte: tiszteletben tartják a BT-határozatot, de mindaddig folytatják a harcot, amíg izraeli katonák maradnak Dél-Libanonban, és csak akkor vetnek véget az Észak-Izrael elleni rakétatámadásoknak, ha Izrael is felhagy légi csapásaival és a libanoni polgári lakosságot sújtó egyéb támadásaival.
A BT pénteken elfogadott 1701-es határozata, amelyre a hét végén áldását adta az izraeli és a libanoni kormány, felszólítja a Hezbollahot minden támadás és Izraelt minden offenzív hadművelet azonnali beszüntetésére. A dokumentum előirányozza libanoni egységek és a megerősített ENSZ-erők (UNIFIL) felvonultatását Dél-Libanonban, és ezzel párhuzamosan az izraeli erők kivonását a térségből.
Már a tűzszünet életbe lépése napján egyeztetések kezdődtek izraeli és libanoni tisztek, valamint az ENSZ-erők parancsnoka között a tűzszünet betartásáról, az izraeli kivonulásról és a libanoni katonaság bevonulásáról. A megbeszélést, amely az első volt libanoni és izraeli tisztek között 2000 óta, Rász-Nakúrában tartották, ahol az ENSZ ideiglenes libanoni erőinek (UNIFIL) főhadiszállása van.
Két győztes, avagy két vesztes?
Izrael és a Hezbollah libanoni síita szervezet is önmagát nyilvánította a dél-libanoni konfliktus győztesének a tűzszünet életbe lépése után. Izraelben ugyanakkor egyre több bírálat éri Ehud Olmert kormányát és a hadsereget amiatt, ahogyan a Hezbollah elleni háborút kezelték. Az sincs kizárva, hogy vizsgálóbizottság előtt kell számot adniuk intézkedéseikről.
Az izraeli miniszterelnök a parlament (kneszet) rendkívüli ülésén kijelentette, miniszterelnökként egyedül viseli a felelősséget a Libanon elleni offenzíváért. Hangsúlyozta, hogy a tűzszünet felszámolt „egy államot az államban”, amelyet a Hezbollah működtetett, és helyreállította Libanon szuverenitását a déli országrészben. A kormányfő a rengeteg áldozatra utalva elismerte, hogy voltak „hiányosságok” a háború irányításában, és azt ígérte, hogy „nem fogják szőnyeg alá söpörni a dolgokat”.
Térségbeli vezetők eltérően értékelték a 33 napos háború utáni helyzetet. „A csata katonai vonalon a Hezbollah győzelmével ért véget, nekünk most a diplomáciai győzelmet kell kivívnunk” – jelentette ki Bassár el-Aszad szíriai elnök Kairóban, ahol parlamenti képviselőkkel találkozott. Az államfő hozzátette, „senki, még az izraeli és az amerikai hírszerzés sem ismerte az ellenállás igazi képességeit”.
Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszter szintén dicsérte a libanoni gerillákat, amiért négy héten keresztül ellenálltak az izraeli hadseregnek, de elővigyázatlannak is nevezte őket. A brit hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, hogy a háború katonailag nem dőlt el, politikai következményeit pedig esetleg csak hetek múlva lehet fölismerni.
Előre döntöttek a támadásról?
Az izraeli külügyi szóvivő cáfolta azt az amerikai sajtóhírt, hogy Izrael előre megtervezte a Hezbollah elleni hadjáratát. Az amerikai The New Yorker magazin vasárnap megjelent számában azt állította, hogy az Egyesült Államok segített Izraelnek a Libanon elleni támadások megtervezésében, arra számítva, hogy a Hezbollahot szétzúzó akció előjátéka lehet az iráni nukleáris létesítmények elleni megelőző amerikai csapásnak.
A Hezbollah elleni izraeli hadműveletet már azelőtt megtervezték, hogy a síita fegyveres csoport július 12-én elrabolt két izraeli katonát, és megölt további nyolcat – írta az amerikai hetilap. Ez utóbbi akciókra válaszul indult meg az izraeli offenzíva. A washingtoni Fehér Ház és a Pentagon előzőleg szintén cáfolta a hetilap állításait.
TheNewYorker/AP/AFP/Reuters/ANSA/SkyNews/MTI/hirado.hu
