A Hezbollahhal folytatott harc negatív hatásai főleg az inflációban, a hitelfelvételekben, gyárbezárásokban és a turizmusban mutatkoznak meg
Az izraeli központi bank hétfőn közzétte a július végén tartott kamatdöntő központi banki tanácskozás jegyzőkönyvét, amiből kiderül, hogy a Hezbollahhal folytatott háború inflációs hatásától tartanak leginkább.
Július 24-én a központi bank negyed százalékponttal 5,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. Az izraeli központi bank nem hozza nyilvánosságra, hogy a banktanács tagjai milyen arányban szavaztak a kamatemelés mellett, mindenesetre a döntést hozó Stanley Fischer bankkormányzó a kamatemelés mellett állt ki.
A döntést kísérő értékelés szerint az izraeli hitelfelvételek kamatfelára emelkedik a háborúskodás következtében, és tartós marad az idei év első felében tapasztalt inflációs nyomás is. A bankkormányzó úgy értékelte, hogy a döntés révén javulnak a háború okozta károk helyreállításának esélyei.
Izraelben számos gyár bezárására kényszerültek, a turizmus pedig mélypontra jutott a háború miatt. Fischer a múlt héten azt közölte, hogy a gazdaság 0,9 százalékkal visszaeshet a háború hatására, feltéve, ha az hamarosan befejeződik. A Libanonnal folytatott háború várhatóan havonta 5 milliárd sékel (1,1 milliárd dollár) bevételkiesést okoz az idegenforgalomban, illetve az ipari termelésben.)
A központi bank illetékesei a háború elindítása előtt még úgy vélekedtek, hogy a júniusban évi 3,5 százalékra ugró infláció visszatérhet a célul kitűzött 1-3 százalék közötti sávba, a kamatdöntéskor viszont az áremelkedés felgyorsulását várták. A közgazdászok további kamatemelésre számítanak, mégpedig a korábban jósolt 5,75 százalék helyett 6,25 százalékra egy augusztusi és szeptemberi emelés révén.
A tőkebefektetéseket a jelek szerint nem befolyásolják a harcok. Az idén jelentősen emelkednek a közvetlen külföldi tőkebefektetések Izraelben. A feldolgozóipari vállalatok szövetségének várakozásai szerint a befektetések az idén elérhetik a 12-13 milliárd dollárt. Ez 125 százalékkal több a tavalyi 5,6 milliárdnál követően.
A külföldiek az idén eddig 10 milliárd dollárt fektettek több mint 30 izraeli vállalatba, s ez az összeg még nem tartalmazza azt a júliusban megkötött ügyeletet, amelynek értelmében a Hewlett Packard 4,5 milliárd dollárért megvette a Mercury Interactive céget. Az eddigi jelentősebb ügyeletek között van a Warren Buffett jegyezte Berkshire Hathaway 80 százalékos részesedés-vásárlása az Iscar Metalworking vállalatban 4,1 milliárd dollárért, valamint a Sandisk 1,55 milliárd dolláros ügylete a Msystems megvásárlása révén.
Reuters/MTI/hirado.hu
