Legkevesebb 11 ember meghalt a libanoni síita Hezbollah észak-izraeli városok ellen vasárnap végrehajtott rakétatámadásaiban.
2006.08.06 18:48 MTI
Eközben a libanoni kormány és elutasította az ellenségeskedések beszüntetésére felszólító francia-amerikai ENSZ biztonsági tanácsi határozattervezetet, és hétpontos rendezési javaslatának támogatására szólította fel az arab országokat.
Az észak-izraeli városokra zúdult rakétazáporban a 11 halálos áldozaton túl vagy húsz személy megsebesült kórházi és rendőrségi források szerint. Egyes hírek szerint a halottak mind katonák voltak. Ez volt eddig a legtöbb áldozatot követelő észak-izraeli rakétatámadás a harcok július 12-i kirobbanása óta.
Az izraeli hadsereg vasárnap hajnalban megerősítette, hogy elesett egy tartalékos katonája, másik 21 pedig megsebesült a dél-libanoni Aita as-Saab faluban a Hezbollah fegyvereseivel vívott harcban. A katona volt az első tartalékos, aki életét vesztette a libanoni offenzívában. A konfliktusban összesen 47 izraeli katona halt meg.
Izraeli harci gépek számos csapást mértek vasárnap Dél-Libanonra, 6 libanoni katona és 9 polgári személy halálát okozva – közölték libanoni biztonsági források és szemtanúk. Hat civil a dél-libanoni Anszár faluban halt meg, ahol egy izraeli levegő-föld rakéta egy lakóházat döntött romba. A Bejrúttól keletre fekvő Bekaa-völgyben is folytatódtak a főként Bejrútba vezető utakat és hidakat célba vevő légitámadások, s ezek egyikében életét vesztette a Népi Front Palesztina Felszabadításáért-Főparancsnokság egyik aktivistája – közölte a Szíria-barát palesztin szervezet egyik szóvivője.
Az izraeli hadsereg vasárnap közölte, hogy elfogta a két katonáját július 12-én izraeli területről elrabló Hezbollah-különítmény egyik tagját, de őrizetbe vételének körülményeiről nem nyilatkozott.
A libanoni kormány jelenlegi formájában elutasította az „ellenségeskedések teljes beszüntetésére” felszólító francia-amerikai ENSZ biztonsági tanácsi határozattervezetet, és a szöveg módosítását kérte.
A libanoni parlament elnöke felszólította az arab országokat, hogy inkább a bejrúti kormány hétpontos rendezési javaslatát támogassák. A bejrúti javaslat több ponton eltér az amerikai-francia elképzeléstől. Az utóbbi az ellenségeskedések azonnali beszüntetését írja elő, de nem követeli a libanoni területen állomásozó izraeli csapatok azonnali kivonását. Az amerikai-francia javaslat szerint nemzetközi erőt kellene Dél-Libanonba vezényelni a Hezbollah Izrael-ellenes akcióinak megakadályozására. A libanoni terv szerint a libanoni hadsereg ellenőrzése alá kell helyezni a térséget, amihez egy nemzetközi erő nyújthatna segítséget. A két nyugati hatalom javaslata szerint a Hezbollahnak azonnal szabadon kellene engednie két általa elfogott izraeli katonát, az izraeli börtönökben lévő libanoniak szabadon bocsátását ellenben nem írná elő. A libanoni kormány javaslata a foglyok kölcsönös szabadon engedését szorgalmazza. Végül a libanoni javaslatban szerepel az az igény is, hogy helyezzék ENSZ-irányítás alá a Libanon által követelt, de jelenleg izraeli kézen lévő Sebaa-tanyák térségét. Az amerikai-francia javaslatban olyan általános megfogalmazás szerepel, hogy erőfeszítéseket kell tenni Libanon nemzetközi határainak kijelölésére.
Mindeközben Libanonba érkezett vasárnap a szíriai külügyminiszter, első ízben azóta, hogy Damaszkusz tavaly, 29 év után kivonta csapatait a szomszédos országból. Az észak-libanoni Tripoliban tartott sajtótájékoztatóján Valíd Moallem kijelentette: Szíria kész egy regionális háborúra, „azonnal felelne minden izraeli agresszióra”, és megkezdte erre a felkészülést. Hangsúlyozta: azért érkezett Libanonba, hogy támogatásáról biztosítsa Haszan Naszrallah sejket, a Hezbollah vezetőjét Libanon védelmében, aki harcosaival „az arab nemzet méltóságát” védi. Az amerikai-francia biztonsági tanácsi határozattervezet véleménye szerint figyelmen kívül hagyja azt a realitást, hogy a libanoniak katonai győzelmet arattak az izraeli hadsereg fölött. A damaszkuszi politikus szerint ez a határozattervezet „a háború folytatására kiállított recept”.
A külügyminiszter látogatása előtt Libanon támogatásának lehetséges eszközeiről tárgyalt telefonon szombat este Bassár el-Aszad szíriai és Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök.
Tony Blair brit kormányfő üdvözölte és abszolút létfontosságú első lépésnek nevezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét. Németország nevében Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a berlini diplomácia támogatásáról biztosította a tervezetet.
Azonnali tűzszünetre szólított fel vasárnapi Úrangyala imádságában XVI. Benedek pápa, akárcsak három neves izraeli író – Dávid Groszman, Ávrahám B. Jehósua és Ámosz Oz – a Háárec című lap vasárnapi számában megjelent nyílt levelében, amelyet a jeruzsálemi kormányhoz intézett.
Izraeli részről Jichák Herzog idegenforgalmi miniszter még szombaton üdvözölte, és fontos fejleménynek nevezte a határozattervezetet. Simon Peresz miniszterelnök-helyettes szerint a BT-határozat elfogadása után hetekbe telhet, amíg megvalósul az ellenségeskedések leállítása és a tűzszünet, amelyet többnemzetiségű haderő Dél-Libanonba való vezénylése követhet. Hájim Ramon izraeli igazságügy-miniszter ugyanakkor a Hezbollah elleni támadások folytatását ígérte, és leszögezte: az izraeli hadsereg addig marad Dél-Libanonban, amíg meg nem érkeznek oda a nemzetközi haderők.
Condoleeza Rice amerikai külügyminiszter vasárnap jelezte: Washington nem támogatja, hogy az izraeli katonák tartósan Libanonban maradjanak. Rice hangsúlyozta: az ENSZ-ben egy-két napon belül szavazni kell egy határozattervezetről, és felszólította a 15 tagú BT-t, hogy álljon az amerikai-francia javaslat mögé.
