Az egyik vészforgatókönyv szerint az olajár hamarosan a 100 dollárt is elérhetné, az aranyért pedig unciánként akár 1000 dollárt is elkérhetnének.
2006.07.31 08:10 Világgazdaság
A nemzetközi piacokra egyelőre nincsen közvetlen hatással az immár harmadik hete tartó izraeli-libanoni konfliktus; elemzők szerint a harcok kirobbanása után rekordot döntött, s azóta is a 75 dolláros szint körül mozgó olajár csak részben tulajdonítható az elmérgesedett közel-keleti helyzetnek. A fekete arany drágulását elsősorban a nigériai export akadozásával magyarázzák, illetve szerepet játszik benne az amerikai benzinkészletek váratlan csökkenése, továbbá az év második negyedében rekordütemű GDP-bővülést elért kínai gazdaság olajéhsége.
Globális gazdasági katasztrófa akkor következhet be, ha a közel-keleti konfliktus kiterjed Iránra. Az egyik vészforgatókönyv szerint ebben az esetben az olajár hamarosan a 100 dollárt is elérhetné, az aranyért pedig unciánként akár 1000 dollárt is elkérhetnének. A világgazdasági recesszióval kapcsolatos félelmek nyomán viszont az ipari nyersanyagok árai – éppúgy, mint az értékpapírpiacok – gyors zuhanásba kezdenének.
Egyelőre egyetlen országnak jelent valódi katasztrófát a háború, ez pedig Libanon. A civil áldozatok száma már meghaladja a hatszázat, és csak az infrastruktúrában okozott kár eléri az egymilliárd dollárt. A rekordévet és 1,6 millió látogatót váró turisztikai ágazat reményei semmivé foszlottak, és valószínűleg nem csak az idei szezonra, miután egy erőmű lebombázása nyomán 15 ezer tonna olaj szennyezi az ország partjait. A hat százalékra tervezett gazdasági növekedés jó, ha eléri a 2-3 százalékot.
A külföldiek és a befektetők elmenekülése a kormány bevételeit 600 millió dollárral csökkentheti; a gazdaság összesen 2 milliárdosra becsült veszteségének relatív súlyáról képet ad az az adat, amely szerint Libanon bruttó nemzeti összterméke tavaly nem érte el a 24 milliárd dollárt.
A háborús veszteségek jelentősen megnehezíthetik a 35 milliárd dolláros külső adósság törlesztését. A kormány pedig minden bizonnyal kénytelen lesz lemondani gazdasági reformterveiről, amelyek része volt az energiaipari és távközlési privatizáció, valamint az adóemeléseket is tartalmazó költségvetési szigorítás.
Izrael számára a konfliktus lényegesen kisebb veszteséggel jár, emberi és anyagi értelemben egyaránt. A civil áldozatok száma 20 körülire tehető, a gazdasági károk pedig – egy közeli tűzszünet esetén – a jegybank becslése szerint a 130 milliárd dolláros gazdaság legfeljebb 1 százalékára rúghatnak majd. Az idei gazdasági növekedés azonban még így is elérheti a 4,5 százalékot. Míg Libanont pánikszerűen hagyták el a turisták, addig Izraelben – a turisztikai minisztérium szerint – több mint 100 ezer külföldi maradt. Bár a jövő évi költségvetés tárgyalását a kormány szeptemberre halasztotta, a pénzügyminiszter szerint az idén az emelkedő katonai kiadások ellenére is tartható lesz a GDP három százalékában meghatározott deficitcél.
