Egy nap alatt kilenc izraeli katona vesztette életét a libanoni harcokban. Izrael most megint a bombázáshoz folyamodott. A diplomáciai lépések meghíusúltak, az Egyesült Államok megakadályozta, hogy Izraelt elítéljék négy ENSZ-megfigyelő haláláért.
Eddigi legnagyobb emberveszteségét szenvedte el a libanoni-izraeli válságban a szerdai szárazföldi harcokban az izraeli hadsereg. Bint Dzsbejl határvárosnál a Hezbollah fegyveresei kilenc izraeli katonával végeztek az összecsapásokban.
Légi háború
Izrael csütörtökön légitámadásokkal és tüzérségi bombázással folytatta a Hezbollah megfékezését célzó akcióit. A légierő távközlési antennákat bombázott, előzőleg három – gyógyszert és élelmiszert szállító – teherautóra mért légi csapást. Két teherautósofőr életét vesztette. Az izraeli légierő más gépei a síita többségű Dél-Libanonban bombáztak több falut és várost, illetve környéküket, a tüzérség pedig az izraeli-libanoni határ libanoni oldalát ágyúzta.
Durvul a helyzet Gázában
Súlyos harcok robbantak ki a Gázai övezetben. Az izraeli támadásban 24 palesztin életét vesztette, csaknem 70 megsérült. A 24 halálos áldozat közül legalább nyolc valamely palesztin fegyveres csoport tagja volt, a többiek polgári személyek; a halottak között van három kislány és több kamasz is.
Az izraeli hadsereg június 28-án kezdett hadműveleteket az övezetben, amelyekkel a palesztin radikálisok fogságába esett egyik katonájának a szabadon engedését és az Izrael ellen az övezetből kiinduló palesztin rakétatámadások beszüntetését kívánja elérni.
Amerika fedezi szövetségesét
Szerdán becsődölt a diplomácia. Kudarcba fulladt a békéltetést célzó római találkozó, ahol eleve nem sikerült megállapodni a nemzetközi békefenntartó erők küldéséről, majd az Egyesült Államok megvétózta az azonnali tűzszünetet is. Döntésképtelennek bizonyult az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, ami négy libanoni ENSZ-megfigyelő halálának körülményeit vizsgálta ki.
A megfigyelőkkel az izraeli légierő rakétacsapása végzett, izraeli illetékesek szerint véletlenül. Ennek ellentmond, hogy a jegyzőkönyvek szerint a megfigyelők legalább tízszer jelezték telefonon, hogy állásaikhoz túl közel potyognak az izraeli bombák.
A BT-ben is az Egyesült Államok akadályozta meg az Izraelt elítélő határozat meghozatalát.
Háború a Hezbollahhal
július 12. szerda
Rakétatámadást indít Izrael ellen az Irán és Szíria támogatását élvező szélsőséges síita párt, a Hezbollah terrorcsoportja. A Libanonból támadó terroristák két izraeli katonát el is rabolnak. Izrael válaszcsapást indít, légiereje hidakat, utakat, terrorista állásokat bombáz, miközben több ezer katona szárazföldi inváziót indít. A Hezbollah támadásakor már két hete tart a válság Gilad Salit tizedes elrablása miatt, akit a Hamász terroristái tartanak fogva. Izrael két hete gyakorlatilag háborút folytat a palesztinok ellen.
július 13. csütörtök
Libanon azonnali és átfogó tűzszünetet kért, miután Izrael Bejrút egy déli kerületének evakuálására szólította fel. Libanon légi és tengeri blokád alatt van. A Hezbollah fegyveresei közben rakétákkal lőnek észak-izraeli városokat. Folytatódnak a harcok a Gázai övezetben is. Az USA megvétózta az Izrael elleni BT-határozatot.
július 14. péntek
Romokban a bejrúti reptér, Izrael továbbra is Libanon infrastruktúráját bombázza. A Hezbollah több tucat rakétát lő ki észak-izraeli városokra. Az ENSZ BT megkezdi tanácskozását. Izrael kivonul a Gázai övezet közepéről, de teljes készültségben marad.
július 15. szombat
Az izraeli légierő folytatta támadásait libanoni célpontok ellen, utakat, üzemanyagraktárakat bombáztak, a Hezbollah fegyveresei pedig több tucat rakétát lőttek ki észak-izraeli városokra. Az elmúlt napok összecsapásaiban 88 libanoni és 15 izraeli vesztette életét.
július 16. vasárnap
A Hezbollah, beváltva fenyegetéseit, rakétákkal lőtte Izrael harmadik legnagyobb városát, Haifát. Egy rakéta a város forgalmas vasútállomásán csapódott be, kilencen életüket vesztették. Izrael Irán felelősségét emlegette, mivel a Hezbollah iráni gyártású – szakértők szerint iráni katonák által is működtetett – rakétákkal tudja csak lőni Haifát. Az izraeli hadsereg mindeközben Gázát bombázta.
július 17. hétfő
A nyugati hatalmak elkezdték kimenekíteni állampolgáraikat Libanonból. A lassan ébredő nemzetközi közösség a hétvégi csúcstalálkozók után azonnali tűzszüneti javaslattal állt elő, és nemzetközi békefenntartó erők küldését javasolta a térségbe. A javaslatról egyelőre Izrael és a Hezbollah sem akar hallani. Bush megelégelte a „szarkavarást„.
július 18. kedd
A folytatódó légicsapások mellett az izraeli vezérkari főnök helyettese immár Libanon részleges megszállására is utalt. A folyamatos bombázásokban kedden libanoni jelentések szerint 31-en vesztették életüket, de a Hezbollah is folytatta rakétatámadásait, melyben egy izrael halt meg. Libanonból időközben tízezrével menekülnek a külföldiek, köztük magyarok is.
július 19. szerda
Legalább 41 libanoni vesztette életét Izrael fokozódó légitámadásaiban, és megkezdődtek a szárazföldi összecsapások is. A harcok eszkalálódása megerősíti azt, amit diplomáciai források lebegtettek – Izrael legalább egy hetet kapott az Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától a hadművelet sikeres befejezésére. Tonby Blair és George W. Bush szerint értelmetlen lenne azelőtt beszüntetni a harcokat, hogy a Hezbollahot felszámolták volna.
július 20. csütörtök
Az izraeli hadsereg korlátozott szárazföldi támadást indított a Hezbollah határmenti állásai ellen. A hadsereg közlése szerint mintegy ezer izraeli katona hatolt be Libanonba, céljuk a terrorcsoport jól álcázott állásainak kifüstölése. Folytatódtak a bombázások is, de még lényegibb, hogy Izrael újabb tartalékosokat mozgósított, egyre több jel utal rá, hogy inváziót készítenek elő. Izrael célja ütközőzóna kialakítása lehet Libanonon belül.
július 21. péntek
Izrael további tartalékosokat mozgósít, egyre több jel utal arra, hogy Libanon megszállására készül. Az izraeli invázió a konfliktus kiszélesedésével fenyeget, a libanoni kormányhadsereg a hadügyminiszter fenyegetései szerint izraeli támadás esetén a Hezbollah oldalán szállhat harcba.
július 22. szombat
A válság a francia külügyminiszter szerint Libanon teljes pusztulásával fenyeget. Egyes hírek szerint a palesztin terrorcsoportok – Gázában a libanoni harcokkal egyidejűleg Izrael folytatta az elrabolt Gilad Salit tizedes kiszabadítására és a palesztinok megrendszabályozására indított akcióját – fegyverszünetet kötöttek Izraellel. A hírt vasárnapra cáfolják.
július 23. vasárnap
A Hezbollah újból rakétákkal lőtte Haifát, a támadásban két civil vesztette életét. Izrael hadihajókról is löveti Bejrútot. A légierő támadásaiban rakétatalálat éri egy menbekülő libanoni család kisbuszát is, A család az izraeli utasításoknak megfelelően menekült Dél-Libanonból de kisbuszuk leszakadt a konvojtól.
július 24. hétfő
A folytatódó légicsapások mellett egyre intenzívebbé válnak a szárazföldi összecsapások is. Az izraeli hadsereg Bint Dzsbejl irányába tör előrefele. Az izraeli hírszerzés kétségeit fejezi ki affelől, hogy a Hezbollah felszámolható az akcióval, fel is gyorsulnak a diplomáciai lépések. Izrael NATO vagy EU irányítású nemzetközi haderő Dél-Libanonba vezénylését indítványozza, bár három nappal korábban még az invázió tűnt a következő lépésnek.
július 25. kedd
Öt gyermek vesztette életét Libanonban az izraeli bombázásban. A Hezbollah is folytatta rakétatámadásait, látszólag – az izraeli titkosszolgálat értesüléseivel szemben – nem fogytak még el készleteik. A Jeruzsálemben tárgyaló Condi Rice amerikai külügyminiszter a hétfői izraeli javaslattal egybehangzó rendezési tervet terjesztett elő, nemzetközi békefenntartó erők Libanonba vezénylését javasolta.
július 26. szerda
Izrael még kedd este lebombázta az ENSZ megfigyelőinek egyik dél-libanoni állását. A támadásban négy ENSZ-katona vesztette életét. Szerdán kiderül, hogy az izraeli hadseregnek tisztában kellett lennie azzal, hogy ENSZ-megfigyelőket támad. Lezajlik a háború eddigi legsúlyosabb szárazföldi összecsapása is Bint Dzsbejlnél, egy nap alatt kilenc izraeli katona veszti életét a harcokban. A diplomácia kudarcot vall.
