Rice tárgyalt, a harcok folytatódtak Libanonban
Az USA bunkertörő bombákat szállít Izraelnek
2006. július 24. 19:30
MNO
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter hétfőn Bejrútban Fuád Szinjóra libanoni kormányfővel, majd Nabih Berrivel, a parlament elnökével tárgyalt, és tűzszünetet szorgalmazott. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet Washingtonban. Lapvélemény szerint őszintén meg kellene mondani: az USA Izrael barátja. Az Államok bunkertörő bombákat szállít Izraelnek, az EU pedig békefenntartókat küldene Libanonba, ahol ma is folytatódtak a harcok, újabb civil áldozatokat követelve.
· Condoleezza Rice Bejrútban: Amerika támogat titeket
· A budapesti arab nagykövetek tűzszünetet követelnek
Már hetvenegy magyar állampolgárt sikerült kimenekíteni Libanonból Szírián keresztül az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus kirobbanása óta – tájékoztatta Medgyes Péter damaszkuszi nagykövet hétfő délután az MTI-t. A hétfő reggeli géppel kilenc újabb magyar állampolgár utazott haza Damaszkuszból, ezzel emelkedett 71-re a damaszkuszi nagykövetség segítségével a Libanont szárazföldi úton, Szírián keresztül elhagyók száma. A hétfői géppel hazautazottak között volt egy kritikus eset is a terhességének 35. hetében lévő kismama személyében. Őt végül orvosi szakvélemény alapján indították útnak, és a Baptista Szeretetszolgálat orvosának kíséretében szerencsésen hazaérkezett Budapestre – mondta a nagykövet. Tájékoztatása alapján a Libanonból menekülő turisták „nagy rohamán” már túl van a külképviselet, jelenleg nem tartózkodik Libanonból menekülő magyar a damaszkuszi nagykövetségen. A délutáni órákra várnak azonban négy magyart, akik a libanoni fővárosból mennek át Damaszkuszba a két külképviselet segítségével: a bejrúti magyar nagykövetség szállítja őket a szíriai határig, ahol pedig a damaszkuszi magyar képviselet munkatársai várják őket. Várhatóan a kedd reggeli géppel ők is hazajuthatnak Magyarországra – közölte Medgyes Péter.Újabb civil áldozatokat követeltek az Izrael és Libanon közötti harcok, amelyek hétfőn 13. napjukba léptek. Hétfőn tíz polgári személy, köztük két gyermek vesztette életét az arab országban az izraeli légi csapások következtében. Ezzel a libanoni halálos áldozatok száma 373-ra emelkedett.
Katonai források szerint az izraeli csapatok hajnalban megindultak Bint Dzsbeil dél-libanoni város felé és elfoglaltak egy közeli dombot, miután a hét végén, kemény harcok árán bevették a dombtetőre épült Marún ar-Rasz települést, ahol szintén berendezkedett a Hezbollah síita szervezet. Az előrenyomulás közben a hadsereg tájékoztatása szerint legkevesebb kilenc izraeli katona megsebesült. Egy izraeli harckocsioszlop, amely a hétvégén Marun ar-Rasznál vett fel harcálláspontot, hétfőn a településtől három kilométerre északra lévő Bint-Dzsbeil felé vezető úton nyomult előre, majd behatolt a dél-libanoni határtérség középső része legjelentősebb településének külvárosaiba – jelentette az izraeli katonai rádió. A Hezbollah síita szervezet viszont azt állítja, hogy kilőtt négy izraeli harckocsit, lelőtt egy sebesülteket szállító harci helikoptert is, és visszaverte a támadást. Az izraeli hadsereg szerint az Apache helikopter elektromos távvezetéknek ütközött, és izraeli biztonsági források hétfő este közölték: az Avivim közelében történt balesetben két izraeli katona meghalt. (Az izraeli hadsereg hivatalosan egyelőre hat katona sebesülését ismerte el.) A két katona halálával 39-re emelkedett a harcok kitörése óta életüket vesztett izraeliek száma, közülük 17-en polgári személyek. Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió előzőleg már két izraeli katona halálát és további 17 megsebesülését jelentette a Marún ar-Rasz és Bint-Dzsbeil határ menti településeknél folyó heves harcokról beszámolva.
Az izraeli hadsereg Marún ar-Rasz térségében foglyul ejtette a Hezbollah két tagját, akiket Izraelbe szállítottak – jelentette hétfőre virradóra az izraeli katonai rádió. Egy magas rangú izraeli tiszt úgy nyilatkozott az izraeli rádióban, hogy a hadsereg kiterjeszti szárazföldi műveleteit és az izraeli hadműveletek akár még tíz napig is folytatódhatnak.
A Hezbollah válaszul az izraeli előrenyomulásra hétfőn mintegy 30 rakétalövedéket lőtt ki észak-izraeli városokra, így találat érte Haifát, Akkót, Cefatot, Slomit, Naharíját és Tiberiást – jelentette az al-Manar, a Hezbollah televíziója.
Rice tárgyalt
A Szíria-barát parlamenti elnökkel kezdett tárgyalása előtt Rice újságírók előtt kijelentette, hogy mélységesen aggódik a libanoni nép helyzete és a humanitárius helyzet miatt. Bejrútban tett meglepetésszerű látogatása előtt az amerikai külügyminiszter sürgős tűzszünetet szorgalmazott, de megfelelő feltételek mellett.
A Szíria-barát hírben álló Emile Lahud libanoni elnök hétfőn közölte, hogy nem lehet „erővel” alkalmazni a Hezbollah lefegyverzését előíró ENSZ-határozatot. Lahud szerint a július 12-én indított izraeli offenzíva elterelte a nemzetközi közösség figyelmét Libanon legfőbb problémájáról, a „palesztin jelenlétről”. „Az izraeliek azt szeretnék, hogy mindenki fogadja el: a palesztinok Libanonban maradjanak, holott egy ENSZ-határozat értelmében joguk van visszatérni”. Egy rádióinterjúban Lahud azzal vádolta meg Izraelt, hogy foszforbombákat használ, megsértve a genfi egyezményt. Egy izraeli katonai szóvivő tagadta, hogy a Libanonban használt fegyverekkel megsértenék a nemzetközi jogot. Az elnök sürgette, hogy az ENSZ tegyen konkrét lépést az izraeli offenzíva mielőbbi megállítása érdekében.
Az EU békefenntartókat küldene
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke hétfőn úgy foglalt állást, hogy nemzetközi békefenntartó erőkre van szükség Libanonban. Hozzátette, azt szeretné, hogy ez az erő elsősorban európai lenne, és a tagállamok készek lennének részt venni benne az ENSZ jóváhagyása után.
Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint több európai ország is kész lenne részt venni egy esetleges, Libanonba telepítendő nemzetközi erőben. Hangsúlyozta azonban, hogy egyelőre még csak az Európán belüli egyeztetési folyamat elején tartanak, s jelenleg egy ilyen erő koncepciójáról folyik a tárgyalás.
Eddig Németország, Görögország, Olaszország és az EU-tagjelölt Törökország mutatott érdeklődést egy libanoni ENSZ-békefenntartó erőben való részvétel iránt, Franciaország pedig készségét is nyilvánította. Az International Herald Tribune című amerikai lap európai kiadása hétfőn azt írta, hogy jelenleg Franciaországot, illetve Törökországot tekintik a Dél-Libanonban felállítandó nemzetközi erő parancsnoksága várományosának. A nemzetközi békefenntartó erő felállítását és az azonnali libanoni fegyverszünetet az Iszlám Konferencia Szervezete is támogatta hétfői rijádi közleményében.
Tony Blair brit kormányfő hétfőn reményét fejezte ki, hogy a következő napokban bejelenthető lesz egy terv a libanoni ellenségeskedések beszüntetésére. A brit kormányfő szorgalmazta, hogy e terv keretében nemzetközi erőt vonultassanak fel Dél-Libanonban.
A közel-keleti térségbe utazik csütörtökön és pénteken Erkki Tuomioja, az EU soros elnökségét betöltő Finnország külügyminisztere és Benita Ferrero-Waldner, az unió külkapcsolatokért felelős biztosa is – jelentették be hétfőn Helsinkiben.
Jan Egeland, az ENSZ-főtitkár emberiességi ügyekben illetékes helyettese felhívásában 150 millió dolláros nemzetközi segélyt kért az elkövetkező három hónapra az izraeli bombázások okozta károk helyreállítására Libanonban.
Amerika Izrael barátja
A Hezbollah síita szervezet erejét megtörő izraeli hadműveletnek folytatódnia kell Libanonban – foglalt állást hétfőn a The Washington Times.
A lap szerint csak meg nem erősített izraeli lapjelentések szólnak arról, hogy Washington azt kívánja Izraeltől, egy héten belül szüntesse be libanoni katonai akcióját. „Meggyőződésünk, hogy ez hamis információ, Bush elnök és Rice asszony pedig hamarosan eloszlatja ezt a butaságot” – írta a lap, amely szerint az Egyesült Államok ebben a küzdelemben nem semleges fél.
Intellektuális őszinteségre van szükség annak kimondásához, hogy Amerika Izrael barátja és szövetségese a radikális iszlám elleni harcban. Ezért nem lehetnek helyesek azok, a Bush-kormány politikájával szemben megfogalmazódó követelések, hogy Washington őszinte békeközvetítőként lépjen fel. „Nem lehetünk semlegesek, amikor Izrael az oldalunkon harcol az iszlamofasizmussal” – fogalmaz a The Washington Times.
A lap arra hívja fel a Bush-adminisztrációt, hogy határolódjon el azoktól a meggondolatlan tervektől, amelyek Izrael libanoni akciójának idő előtti lezárását célozzák.
Bunkertörő bombákat ad Izraelnek az USA
Izrael hamarosan mintegy száz bunkertörő bombát kap az Egyesült Államoktól – adta hírül hétfőn meg nem nevezett forrásokra hivatkozva egy szaúd-arábiai napilap. A washingtoni és tel-avivi forrásokat idéző as-Sark al-Auszat napilap úgy tudja, hogy a 40 méterrel a földfelszín alá behatolni képes bombákat az izraeli hadsereg a libanoni síita Hezbollah vezetőjének likvidálására és a gerillaszervezet föld alatti létesítményeinek megsemmisítésére használná. A bombákat az amerikai hadsereg egyik katari támaszpontjáról fogják hajóval útnak indítani – írta az újság. Értesülések szerint a síita milícia vezetőinek körében az izraeli légi csapások nem okoztak veszteségeket, aminek okát izraeli katonai elemzők abban látják, hogy hiányzanak a Hezbollah parancsnoki bunkereit megsemmisíteni képes lövedékek.
(Híradó, radio.hu, InfoRádió,mti)
Kiadja a Nemzet Lap és Könyvkiadó Kft. © 2001-2006
