Az amerikai kritikusok egy része nem bocsátotta meg John Updike-nak, hogy az ő terroristája végül hagyja magát lebeszélni egy zsidó nevelőtanár által, így a Manhattanre vezető alagutat nem önti el a víz, megmenekülnek az ártatlanok.
2006.07.24 07:23 Népszabadság
A modern amerikai próza élő klasszikusa úgy döntött, bízik az emberiségben, míg a bírálók szerették volna, ha a terrorista gonosz, és fenntartás nélkül gyűlölhető, mint azok, akik csaknem öt éve lerombolták a Világkereskedelmi Központ ikertornyait.
Updike neve és a sajnálatosan aktuális cím azonban a részben negatív recenziók ellenére is elég a piaci sikerhez: világhír ide, két Pulitzer-díj oda, a 74 éves író legutóbbi, 2004-ben megjelent, Falvak című regénye Amerikában összesen 34 ezer példányban kelt el, míg a Terroristából a kiadó eleve 60 ezret rendelt, és ez a szám hetek alatt 118 ezerre emelkedett. (Pedig a Falvak se unalmas témáról szólt, azt próbálta feldolgozni, miért fekszenek le a nők a férfiakkal. No de ez nem derült ki a címből.)
A Terrorista egy lepukkadt New Jersey-i kisvárosban élő, félig arab, félig ír amerikai kamaszról szól, aki saját lelkét védve az „amerikanizálódástól”, fokozatosan sodródik a szélsőséges iszlám felé. A könyvben persze van szex is, mert Updike eddigi huszonegy regényében is volt, miért pont a huszonkettedikből maradna ki. De a testiség minden tizennyolc éves életében fontos szerepet játszik, Ahmad sem lehet kivétel. Nem csoda, ha gondolatai és cselekedetei legalábbis részben e körül forognak. Az izgalmasabb mégis az, hogyan válik egy értelmes, szorgalmas, öntudatos amerikai-arab fiatalember a harcias mollák (majdnem) engedelmes bábjává. Vajon az öngyilkos lázadáson kívül van-e más út is egy olyan gimnazista számára, aki szeretne a vallása és saját értékei szerint élni, s nem hajlandó átvenni a készen kínált műanyag konvenciókat?
