Forrás: Magyar Rádió

Bejrútban kezdett tárgyalásokat az amerikai külügyminiszter, bár ez eredetileg nem szerepelt a közel-keleti tárgyalásairól kiadott útitervében.

Condoleezza Rice a libanoni fővárosban találkozik Fuád Szinjóra libanoni kormányfővel, majd Jeruzsálembe utazik. Rice előzetesen annyit mondott küldetéséről, hogy sürgősen szükség van a fegyverszünetre, de azt csakis a megfelelő feltételekkel szabad létrehozni. Közölte, közel-keleti útjának szintén fontos célja, hogy enyhítsenek a libanoni humanitárius válságon – 300 ezer palesztin menekültet tartanak nyilván -, amely az országot a síita Hezbollah és az izraeli hadsereg között két hete kitört fegyveres konfliktus óta sújtja.

A diplomáciai erőfeszítések másik színhelye Brüsszel. Az Unió is megpróbál lépni a libanoni válság rendezése érdekében. Egy majdani nemzetközi békefenntartó erő létrehozásáról tárgyalt Javier Solana az unió külügyi főképviselője a libanoni parlamenti többség vezetőjével. A megbeszélés után Solana utalt arra, hogy az izraeli miniszterelnök a múlt héten lényegében véve elfogadta ezt a megoldást azzal a feltétellel, hogy a nemzetközi erő valóban hatékony lesz.

Nem könnyűfegyverzetű alakulatokról lenne szó, hanem masszívan felfegyverzett csapatokról, amelyek valóban garantálnák a tartós békét – mondta a külügyi főképviselő. A nemzetközi erő az ENSZ BT felhatalmazása alapján működne. Korábban felmerült, hogy az irányítás a NATO kezében lenne és több európai ország is kész katonákat küldeni. Persze ehhez rengeteg konkrét részletet kell még tisztázni és e folyamat már szerdán elkezdődhet a Rómában rendezendő, Libanonnal foglalkozó nemzetközi konferencián.

11 éve Solana főtitkársága idején a NATO addigi történetének legnagyobb mozgósításával kényszerítette rá a szembenálló feleket a boszniai háború befejezésére. Igaz, az IFOR, majd az SFOR működtetésében fontos szerepet töltött be az Egyesült Államok. Egy esetleges libanoni béketeremtésben azonban – legalább is a dolgok jelenlegi állása szerint – amerikai katonák nem vennének részt.

A szaúdiak Bush segítségét kérték

A szaúdi külügyminiszter korábban George Bush amerikai elnök közbenjárását kérte annak érdekében, hogy Izrael állítsa le a Hezbollah ellen indított libanoni hadműveleteit. Szaúd el-Fejszál és Bandar bin Szultan herceg, a szaúdi nemzetbiztonsági tanács vezetője Washingtonban tárgyalt Bush-sal, illetve Condoleezza Rice külügyminiszterrel, és ismertette velük az azonnali tűzszünetet és fogolycserét előirányzó szaúdi béketervet. Szaúd el-Fejszál a több mint egyórás megbeszélés után tartott tájékoztatóján elmondta, hogy Bush változatlanul ellenáll az azonnali tűzszüneti felhívásnak, arra hivatkozva, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, és hogy az ellenségeskedések beszüntetéséhez a konfliktus gyökereit kell kezelni, beleértve a Hezbollah Izrael elleni támadásait és izraeli katonák foglyul ejtését.

A sivatagi királyság külügyminisztere azt is elmondta, hogy levelet hozott Abdullah királytól, a szaúdi uralkodótól az amerikai elnöknek, s ez az a levél, amelyben az azonnali tűzszünetet és a fogolycserét javasolják. Rijád ugyanakkor nem ellenezné nemzetközi erők Dél-Libanonba telepítését. A szaúdi külügyminiszter szerint a tűzszünet alkalmat adna Libanonnak arra, hogy magához térjen, és egész területén helyreállítsa a szuverenitását.

A herceg úgy találta egyébként, hogy Bush elnök – hajthatatlansága ellenére is – tisztában van a libanoni pusztítások mértékével és a vérontás fájdalmaival is. „Egyetlen probléma van, és ez Libanon, illetve az, hogy a libanoni kormány képtelen a szuverenitását az egész ország területén érvényesíteni” – fogalmazott a külügyminiszter.

Az amerikai-szaúdi megbeszélések után a Fehér Ház egyik szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Bushnak és a szaúdiaknak közös céljuk, hogy a libanoni kormány helyreállítsa szuverenitását, és létrehozzon egy erősebb hadsereget, amely aztán képes egész Libanont az ellenőrzése alatt tartani. A szóvivő szerint érvényt kell szerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1559-es számú határozatának, és a taifi egyezménynek egyaránt. Az említett BT-határozat a Hezbollah leszerelését, lefegyverzését írja elő, a taifi egyezmény pedig a teljes szír csapatkivonásról rendelkezik.

A németek is közvetítő szerepet vállalnának a közel-keleti béke megteremtésének érdekében

Óvatos derűlátás hallható ki a német külügyminiszter legfrissebb nyilatkozatából, amelyet Kairóból adott a libanoni helyzetről. Frank-Walter Steinmeier szerint mára nagyjából elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor Libanon, Izrael, Szíria és a Hezbollah szervezet egyaránt belefáradt a konfliktusba és egymáshoz hasonló készséget mutat a tűzszünet elfogadására. Steinmeiert ráadásul közvetítésre kérték fel a szembenálló felek az új keletű háborút közvetlenül kiváltó túszügy megoldása érdekében.

A német külügyminiszter bizalomkeltőnek nevezte az izraeli és a libanoni kollégájával a hétvégén folytatott találkozóit, tudniillik mindketten azt mondták neki: elfogadnák nemzetközi haderő bevonulását Dél-Libanonba. Az izraeliek – korábbi negatív tapasztalatai alapján – külön is el akarják érni, hogy kapjon komoly mandátumot ez a nemzetközi haderő, ne csak saját maga védelmével törődjön, ahogy ez a múltban mindig megmutatkozott. Bele is avatkozhasson az esetleges konfliktusokba, és meg is büntethesse a provokátorokat.

Angela Merkel német kancellár nyugtázta külügyminisztere közel-keleti megbeszéléseinek eredményeit, de értésre adta, hogy a szóban forgó nemzetközi csapattestről az ENSZ-nek, nem pedig a NATO-nak kell gondoskodnia. Ami a német közvetítő tevékenységet illeti, tudnivaló, hogy két és fél évvel ezelőtt a németek intézték el, hogy a Hezbollah kiadjon egy fogságába került izraelit, csaknem ezer Hezbollah harcosért cserébe.

Magyar segítség Libanonnak

A Magyar Külügyminisztérium azonnali, hatmillió forintos gyorssegélyt nyújt a libanoni kormánynak – közölte Polgár Viktor. A tárca szóvivője elmondta: a segélyből alapvető élelmiszereket, gyermektápszert, bébiételeket, gyógyszert, valamint az elsősegélynyújtáshoz szükséges orvosi eszközöket vásárolnak. A döntést azután hozták, hogy a libanoni kormányfő levélben tájékoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a Libanonban kialakult helyzetről, és humanitárius segítséget kért a károsultak támogatására.

Keleti Miklós (Brüsszel), Járai Judit (Washington), Zentai Péter (Berlin), MR

Comments are closed.