Az Egyesült Államok nagy pontosságú, távirányítású bombákat küldött titokban hajóval a múlt héten Izraelnek a Libanon elleni hadműveletek megkezdése után, írta szombaton a The New York Times. Kofi Annan ENSZ-főtitkár és a brit külügyminiszter óva int a libanoni bevonulástól. Izrael tárgyal a segélyszállítmányok beengedéséről, palesztin menekülttáborokba húzódnak a libanoniak.
Mint a Bush-kormányzat névtelenséget kérő illetékeseire hivatkozó The New York Times internetes kiadásából kiderül, Izrael kérésére Washington sürgős döntést hozott a fegyverek küldéséről, amelyek részét képezik a tavaly megkötött, több millió dolláros amerikai-izraeli fegyverüzletnek.
Egyes katonai források szerint a precíziós bombák azonnali szállítására vonatkozó izraeli követelés meglehetősen szokatlan, és megerősíti azokat a feltételezéseket, hogy az Olmert-kormány nagyobb szabású katonai akcióra készül Libanonban.
Izraeli washingtoni nagykövetségének szóvivője is elismerte a lapnak, hogy a hadsereg „precíziós fegyvereket” használ a Hezbollah katonai potenciáljának semlegesítésére és a civil áldozatok minimalizálására, de nem nyilatkozott magáról a fegyverszállításról.
A fegyverszállítmány nagyságát az illetékesek nem árulták el, csupán annyit közöltek, hogy „nem hasonlítható ahhoz a rendkívüli utánpótláshoz”, amelyet a Egyesült Államok 1973-ban a Jom Kippuri háború idején Izraelnek juttatott.
A The New York Times szerint félő, hogy ez a hír kiválthatja az arab országok haragját, mert úgy értékelhetik: Washington ugyanúgy segíti Izraelt, ahogyan az amerikai vádak szerint Irán a Hezbollahot támogatja.
Bush fokozná a Hezbollahra gyakorolt nyomást
George W. Bush amerikai elnök szerint a Hezbollah síita szervezetre gyakorolt nyomás a kulcsa az izraeli-libanoni válságnak, ezért Washington ilyen politika folytatására szólította fel közel-keleti országok vezetőitől.
Az amerikai elnök texasi birtokáról közvetített szokásos szombati rádióbeszédében úgy vélekedett: szembe kell szállni azzal a terrorista szervezettel, amely a támadásokat elindította és azokkal az országokkal, amelyek segítik a Hezbollahot. Bush külön hangsúlyozta Irán és Szíria szerepét a Hezbollah támogatásában.
„Akcióik fenyegetik az egész Közel-Keletet, útjában állnak a jelenlegi válság rendezésének és a nyugtalan térség tartós békéjének” – mondta George Bush. Az elnök támogatásáról biztosította Libanon demokratikusan választott kormányát – amelyet szerinte a Hezbollah megpróbál megingatni -, ugyanakkor megerősítette: Izraelnek joga van az önvédelemre.
Az ENSZ-főtitkár óva int a bevonulástól
Kofi Annan ENSZ-főtitkár figyelmeztette Izraelt, hogy egy esetleges libanoni invázió fokozná a Hezbollah Izrael-ellenes támadásait, egyúttal arra buzdította Washingtont, hogy vonja be Szíriát és Iránt a konfliktus megoldásának keresésébe.
A főtitkár a CNN amerikai hírtelevízióban Larry King műsorvezetőnek adott interjúban ismét síkraszállt egy nemzetközi biztonsági erőnek a libanoni-izraeli határtérségbe küldése mellett. Ezt a javaslatot Izrael eddig elutasította.
A főtitkár szerint a konfliktus súlyos kiszélesedésével járna, ha Izrael szárazföldi offenzívát indítana Dél-Libanonba. Ha az izraeli csapatok huzamosabb ideig Dél-Libanonban maradnának, hogy ott, mint a múltban, egy biztonsági övezetet alakítsanak ki, ez csak növelné az ellenállást velük szemben, mert jelenlétük mások számára megszállást jelentene.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken már másodszor ült össze, hogy megvitassa, tűzszünetre szólítson-e fel, vagy más intézkedéseket tegyen.
Annan megismételte csütörtöki tűzszüneti felhívását, amelyet az interjúban „humanitárius fegyverszünetként” is jellemzett. Közölte, hogy ez lehetővé tenné a diplomácia felülkerekedését, miközben nem zárná ki a konfliktus hosszú távú megoldását.
A brit külügyminiszter óvatosságra int
Izraelnek rendkívüli óvatosságról kell tanúságot tennie a Libanon ellen tervezett invázió eldöntésében – jelentette ki Margaret Beckett brit külügyminiszter.
A brit diplomácia vezetője a Financial Times című napilapban szombaton megjelent interjúban „rendkívül veszélyesnek” nevezte a libanoni helyzetet, és úgy vélekedett: „Egy rossz számításnak, egy hibának drámai hatása lehet.”
Éppen ezért, emlékeztetett Beckett, London kezdettől fogva nagy óvatosságra és visszafogottságra intette Izraelt és ezt teszi az idő előre haladtával, ha lehet, még nagyobb aggodalommal.
A brit külügyminiszter azt is felidézte, hogy Izraelnek „igen hosszú idejébe telt legutóbb a Libanonból való kivonulás és ez mindkét oldalon számos emberéletbe került”, utalva ezzel Dél-Libanon 18 évig tartó megszállására.
Izrael nem tervez nagyszabású szárazföldi inváziót?
Az izraeli hadsereg azt tervezi, hogy fokozza a célzott behatolásokat Dél-Libanonba, de tartózkodik egy nagyszabású szárazföldi inváziótól – közölte egy izraeli katonai forrás szombaton. A forrás azután nyilatkozott, hogy egy amerikai televíziós csatorna azt jelentette, még szombatra virradóra megindulhat Libanon izraeli inváziója.
„Nem kell egy nagyszabású behatolásra számítani Libanonban” – közölte a forrás, hozzátéve: a rövid, célzott, meglepetésszerű támadások fokozódni fognak a határ mentén. „Már bent vagyunk Libanonban, és katonáink folytatják az ottani műveleteket, mert ez az egyetlen módja, hogy tegyünk valamit a Hezbollah bunkerei ellen” – mondta a forrás, néhány százra becsülve a már Libanonban lévő izraeli katonák számát.
Lehetséges példaként a Gázai övezetben végrehajtott izraeli akciókra utalt, ahol az izraeli szárazföldi csapatok időnként behatolnak meghatározott övezetekbe, hogy ott néhány napos műveleteket hajtsanak végre, majd visszavonulnak.
Izrael pénteken több ezer tartalékost mozgósított, ami arra utalhat, hogy a hadsereg a dél-libanoni területek inváziójára készül azzal a céllal, hogy a határtól messze űzze a Hezbollah gerilláit.
A CNBC televízió péntek éjjel azt jelentette, hogy hírszerzési források azt közölték az NBC televízióval: péntek éjjel valószínűleg megindul Libanon szárazföldi izraeli inváziója. A televízió szerint ezt egy meg nem nevezett nyugati hatalom is megerősítette.
Egy ilyen méretű mobilizáció az egyik legnagyobb azóta, hogy Izrael 1982-ben megtámadta Libanont azzal a céllal, hogy szétzúzza az ott működő palesztin fegyvereseket. Az izraeli csapatokat csak 2000-ben vonták ki Dél-Libanonból.
Izrael beengedi a segélyszállítmányokat
Izrael meg fogja könnyíteni a humanitárius szállítmányok – élelmiszer, gyógyszer és egyéb szükséges felszerelés – eljuttatását a bombázások miatt otthonaikból elmenekülni kényszerült emberek ezreinek.
„Éppen most kaptam a hivatalos megerősítést Izraelből, hogy a Libanonból menekülők számára nyitott folyosón túl felállítanak egy kétirányú humanitárius folyosót is a rászorulók számára” – közölte Dan Gillerman, Izrael ENSZ-nagykövete péntek este a Biztonsági Tanácsban, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.
Az izraeli bejelentés válasz volt Kofi Annan ENSZ-főtitkár és sok arab és nyugati vezető – köztük Jacques Chirac francia elnök – felhívására, akik „humanitárius fegyverszünetet” követeltek Izraeltől.
Palesztin menekültek fogadják be a libanoniakat
Palesztin menekültek nyitották meg szombaton libanoni táboraikat az izraeli bombázások elől menekülők számára. Mint palesztin illetékesek elmondták, a Szaida környékén lévő táborok, „szolidaritási gesztusként”, hajnal óta több száz libanoni menekültet fogadtak be, megnyitották számukra iskoláikat, matracokkal, takarókkal és élelemmel látták el őket.
Ugyancsak az otthonaik elhagyására kényszerülő libanoniak segítségére sietek a Szúr (Türosz) környéki táborok is, akik szűkös lehetőségeik ellenére megosztották szomszédaikkal alapvető élelmiszereiket. Szidón polgármestere szerint az elmúlt 24 órában 35 ezerre nőtt a városba menekültek száma.
Libanonban 12 palesztin menekült tábor működik, amelyeknek lakói drámai körülmények között élnek. A palesztinok az egymást követő háborúk és erőszakos cselekmények elől kerestek menedéket az országban.
Megtalálták egy eltűnt izraeli katona holttestét
Az izraeli hadsereg megtalálta egy izraeli katona holttestét, aki korábban tűnt el Dél-Libanonban – jelentette az al-Arabíja hírtelevízió. A Dubajból sugárzó arab hírtelevízió nem pontosította, hogy mikor és milyen körülmények között tűnt el a katona.
Egy izraeli katonai forrás pénteken korábban azt közölte, hogy a síita Hezbollah gerilláival folytatott ádáz harcokban csütörtökön négy izraeli katona életét vesztette, és többen megsebesültek Dél-Libanonban.
Az izraeli katonai rádió szerint a katonák a dél-libanoni Marun Rasz település körzetében lezajlott összecsapásokban veszítették életüket.
Izraelnek eddig nem sikerült megállítania a Hezbollah határon átnyúló rakétatámadásait a tíz napja tartó izraeli légi offenzíva ellenére, amelyben Libanonban 345-en haltak meg, és félmilliónyian kényszerültek elmenekülni otthonukból. A halottak 90 százaléka polgári személy volt.
Legkevesebb 34 izraeli katona és polgári személy halt meg eddig az izraeli offenzíva kezdete óta, részint a harcokban, részint a Hezbollah izraeli területekre mért rakétacsapásaiban.
Moszkvába ért 200 kimenekített orosz
Több mint kétszáz, Libanonból kimenekített orosz állampolgár érkezett repülőgéppel szombatra virradóra Moszkvába. Orosz híradások szerint a hajnali órákban előbb egy Ciprusról indult orosz gép 40, majd egy Szíriából indult repülő 174 orosz állampolgárt, köztük 62 gyermeket hozott Moszkvába.
Szíriából újabb repülőgép érkezését várják. Ennek fedélzetén a tervek szerint több mint 50, Libanonból evakuált orosz állampolgár érkezik. Az izraeli támadások kezdete óta 1408 orosz állampolgárt menekítettek ki Libanonból, emlékeztetett az Interfax orosz hírügynökség.
