A világlátott szerkesztők a július 23-i adásban a közel-keleti helyzet elemzése mellett a minap végetért G8 csúcs határozatairól is beszámolnak
LŐTÁVOLBAN
Tizenegyedik napja dúl a harc Izrael északi határán, és Libanonban .Az összecsapásoknak már több, mint félezer , többségében civil áldozata van. Izrael kétfrontos háborút vív, a palesztin Hamasz és a libanoni síita Hezbollah ellen. A rohamosan mélyülő válság miatt már tízezrek menekültek el Bejrútból és az arab ország déli területeiről. A nemzetközi közösség és az Európai Unió tűzszünetet sürget. Izraeli hivatalos források szerint az offenzíva célja a Hezbollah fegyveres erejének megsemmisítése. Sokan attól tartanak, hogy az elhúzódó harcok az egész térséget lángba boríthatják.
SZOMSZÉDI ISZONY
A legújabb közel-keleti konfliktus nemzetközi megítélése ezúttal sem egységes. Ám az mindenképpen figyelemreméltó, hogy a síita Hezbollahot az arab világ most nem támogatja teljes mellszélességgel. Szaud-Arábia, Egyiptom és Jordánia egyes politikusai nyíltan bírálják a libanoni szervezetet, amely szerintük újabb háborúba taszíthatja az egész térséget. Azt a régiót, amely már bő fél évszázada cipeli a megoldhatatlannak tűnő arab – izraeli konfliktusok terhét. Történelmi visszatekintés, a Panoráma archívumából.
TŰZ AZ OLAJRA
A közel – keleti válság a G8 idei tanácskozására is rányomta a bélyegét. A hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetői Szentpéterváron közös nyilatkozatban szorgalmazták a harcok befejezését . A csúcstalálkozó semmilyen téren nem hozott áttörést. A nyugati hatalmak ezúttal nem bírálták Putyin orosz elnököt a központosító hatalmi törekvések miatt, és ez – szakértők szerint – Moszkva sikerét jelenti. Azt, hogy az égbe szárnyaló olajbevételei hatására Oroszország kezdi ismét szuperhatalomnak érezni magát. Milyen hatással van a legújabb közel – keleti válság az olajárakra, és az energiapolitikára?
Szerkesztő : Réthy MargitMűsorvezető : Nika György
