Az őssejtekkel jó eséllyel gyógyítható az agyvérzés és a cukorbetegség is, a módszereket már nálunk is alkalmazzák.
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
– Mv.: Az őssejtek támadása és támadás az őssejtek miatt. Bush amerikai elnök először élt vétójogával, nem hagyta jóvá, hogy szövetségi költségvetésből finanszírozzák az emberionális őssejtkutatást, mert szerinte az embriók felhasználása, megsemmisítése gyilkosság. A kutatások támogatói azonban azt mondtják, hogy a betegségek gyógyítása fontosabb. Márpedig az őssejtekkel jó eséllyel gyógyítható pl. az agyvérzés, vagy a cukorbetegség.
– R.: Így néznek ki az őssejtek. Ha ezeket nagyon beteg, pl. szívinfarktuson vagy agyvérzésen átesett emberekbe ültetnék sokkal nagyobb esélyük lenne a gyógyulásra. De másokon is segíthetnének.
– Lacza Zsombor, tanársegéd, SOTE Klinikai Kísérleti Kutatóintézet: Például a Parkinson-kórban elpusztultak a dopamintermelő sejtek az agyban. Ezeket a sejteket pótolni kellene. Csak a természet nem szolgáltat nekünk erre alapanyagot, elfogytak, nincsenek ilyenek és ezt, ha kívülről be tudjuk vinni, pl. ki tudunk növeszteni embrionális őssejtekből olyan dopamintermelő sejteket, amik ezt tudják hozni, akkor ezzel a betegséget meg lehetne gyógyítani.
– R.: Elékeznek még Márkra? A 4 éves kisfiúnak izomsorvadása volt, nem tudott se felülni, se mászni, se beszélni. Vagy itt van pl. György, a hajdani balett-koreográfus, neki a csigolyái törtek és teljesen lebénult. Mindkettőjüket őssejttel kezelték és látják, Márk is, György is sokkal jobban van. Ez az egyik budapesti kórház, ahol éppen köldökzsínórvért vesznek az egyik kisbabától. Egy őssejtbankban tárolják majd. Ha ugyanis később a gyerek leukémiás vagy szívbeteg lenne a véréből nyert őssejttel valszínűleg meg tudnák gyógyítani. De nemcsak így lehet őssejtet nyerni. Ez már egy másik fővárosi intézet, itt, ebben az óriási hűtőszekrényben több mint 5000 emberiót tárolnak, valamennyit mesterséges megtermékenyítéssel hozták létre, de nem azért, hogy az ebből nyert őssejtekkel kísérletezzenek.
– Dr. Bernard Artúr, orvos-igazgató, Kaáli Intézet: Komoly börtönbüntetés fenyegethet orvosokat vagy kutatókat, akik engedély nélkül kutatásokat folytatnak priembriókkal, legyenek azok friss priembriók vagy fagyasztva tárolt priembriók.
– R.: Így rendelkezik ugyanis az 1997-es egészségügyi törvény.
– Mátyás Szabolcs, emberiológus, Kaáli Intézet: Mi is tárolunk 10-12 éves emberiókat is, tehát, amik nagy valószínűséggel nem kerülnek felhasználásra.
– R.: Ezeket vagy örökbe adják, vagy megsemmisítik, vagy kivesznek belőlük egy-egy őssejtet. Elméletileg Magyarországon is lehetne embrionális őssejtkutatásokat végezni, mégsem próbálkozott vele eddig senki.
– L.Zs.: Ha az ember felméri, hogy erre mennyi pénz kell egy ilyen kutatásra, meg eszköz, meg energiabefektetés, meg ember, meg tudás, akkor lehet, hogy itthon nem áll neki.
– R.: Az Egyesült Államokban nekiállnának, csak éppen pénzük nincs rá. Főleg miután Bush elnök tegnap úgy döntött, a szövetségi költségvetésből egyetlen fillért sem adnak az embrionális őssejtkutatásra. Mégpedig azért nem, mert szerinte az élet nem az első szívdobbanással, az agyhullámok kialakulásával, vagy a születéssel, hanem a fogantatással kezdődik. Ezért a tudósok szerint az őssejtek kedvéért ne öljenek meg életképes embriókat.
– L.Zs.: Ha a társadalom engedélyezi a lombikbébi programot, ahol rengeteg ilyen embriót készítünk, aminek a 90 %-át vagy annál is többet elpusztítunk, direkt, ha ezt engedélyezi a társadalom morálisan, akkor nagyon csodálom, hogy azt meg nem akarja engedélyezni, hogy ezekből az elpusztításra kerülőkből szigorúan ellenőrzött körülmények között és etikus módon ne csináljunk olyan vizsgálatokat, meg olyan kutatásokat, amiből aztán a teljes társadalom profitál.
– R.: De nemcsak az Egyesült Államok ilyen szigorú, Németországban, Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Írországban és Spanyolországban is tilos az ilyen kutatás. Finnországban, Görögországban, Hollandiában, Svédországban és Nagy-Britanniában viszont már az orvosoknak lehetőségük van arra, hogy az embriókból őssejteket nyerjenek.
– Mv.: Itt van velünk Sarkadi Balázs kutatóorvos, jó estét kívánok. Az amerikai elnök szerint gyilkosság az embriók megsemmisítése, vagyis, akik ezzel egyetértenek, azok azt mondják, hogy már az embriót is emberi lénynek kell tekinteni, lehet annak tekinteni?
– Sarkadi Balázs, kutatóorvos: Lehet, ez etikai, vallási kérdés, de az emberek többsége ma elfogadja, hogy azokból az emberiókból, amelyeket egyébként is elpusztítanának, a gyógyítás vagy a kutatás érdekében lehessen őssejteket nyerni, őssejtvonalakat készíteni, ez ma az Egyesült Államokban is lehetséges, és szabad is, csak éppen a szövetségi támogatást, kutatási támogatást erre nem adnak. Most a szenátus arra szavazott, csaknem kétharmados többséggel, hogy ilyen szövetségi támogatás is lehetővé váljék, Bush viszont megvétózta ezt. Érdekes módon Nancy Reagan ott állt mellette, aki igazán konzervatív elnöknek a felesége és ő támogatta volna, hogy ez a törvény ez életbe lépjen.
– Mv.: Igen, erősen megoszlanak az álláspontok, de tudjuk, hogy a férje beteg volt.
– S.B.: Igen, de az amerikai közvélemény közel 70 %-a támogatja az ilyen típusú kutatásokat és a világon a legtöbb országban is, az emberek többsége jól kontrollált, szabályozott körülmények között egyáltalán nem gyilkosságon alapuló kutatásokat támogat.
– Mv.: Hány napos embrióból nyerik ki az őssejteket?
– S.B.: Ezek néhány napos embriók.
– Mv.: Érzőképesek már ezek?
– S.B.: Nem, egyáltalán nem, hiszen ezek a szedercsíra állapotában vannak, amelyekből, és mondtam, amelyeket elpusztítanának, hiszen nem kerülnek felhasználásra, ezekből nyernek úgynevezett embrionális őssejteket, amelyekből sejtvonalak készíthetők, amelyek gyakorlatilag örökké fennmaradnak, vagy nagyon hosszan fennmaradnak és ezek az egész világra eljuthatnak.
– Mv.: És, ahogy egyébként kinyerik az őssejteket az embriókból, akkor károsodik az embrió? Tehát beteg gyerek születne?
– S.B.: Nem, abból már nem lehet gyermek, az az embrió már elpusztul, mondom, amúgy is elpusztításra volt szánva, azok a sejtek viszont túlélnek és folyamatosan támogathatnak kutatást vagy éppen gyógyítást is. Ma már az egész világon elérhetők az ilyen sejtvonalak, épp a mi intézetünkben is már ott vannak, és használjuk is őket kutatási és lehetőleg majd gyógyászati alkalmazásra is.
– Mv.: Akik kételkednek, azoknak az esetében az egy fontos kérdés az ő álláspontjukkal szemben, hogy mi a fontosabb, nem az a cél, hogy ez a gyógyító munkát segítheti?
– S.B.: Itt nem hiszem, hogy erről van szó, hogy a fontosság a lényeg, nagyon fontos megkülönböztetni a két alaptípúsát az őssejteknek, az egyik a szöveti őssejt, mely egész életünkben megtalálható a szervezetünkben, ezeket kinyerhetjük és használhatjuk…
– Mv.:…és itt már nincsenek ilyen etikai kérdések.
– S.B.: Nincsenek ilyen etikai aggályok. Az embrionális őssejteknél valóban vannak ilyen aggályok, és érdekes módon ez vallásonként is változó, hiszen pl. a zsidó vagy a muzulmán vallásban csak 40 nap után válik életté, vagy élővé a gyermek, tehát ott nyugodtan vallási ellenkezés nélkül is folytatnak embrionális őssejtkinyerést és kutatást. Akkor a katolikus vallásban már a fogantatástól embernek tekintik az embriót.
– Mv.: És, ha őssejteket más módon is lehet nyerni, pl. köldökzsinórvérből, akkor miért fontos az, hogy az embrionális kísérletek is folytatódhassanak?
– S.B.: Ma még ezt pontosan nem tudjuk, hogy mi a különbség az embrionális típusú őssejtek és a szöveti őssejtek között.
– Mv.: Tehát még nyitott az a kérdés, hogy mondjuk nagyobb eredménnyel lehet-e bármire…
– S.B.:…valszínűleg mindegyiket másra lehet majd jobban használni. A saját szöveti őssejtjeinket, a saját szöveteink pótlására, ott, ahol ezek a sejtek is képesek valamilyen szövetet helyreállítani.
– Mv.: Mondjunk példákat, hogy ilyen esetben mi az, amin már biztos, hogy lehet használni?
– S.B.: A csontvelő-átültetésben már évtizedek óta használjuk a saját őssejtjeinket, vagy embertársaink felnőtt emberek őssejtjeit, vagy köldökvér-őssejteket, és itt szöveti őssejtekkel pótoljuk a vérképzőrendszerünket. Az embrionális őssejtek viszont valószínűleg olyasmire is alkalmasak, amelyekre esetleg nem jók ezek a szöveti őssejtek, így pl. idegrendszeri sejteknek, vagy szívizomsejteknek a pótlására erre még alig tudunk alkalmazni szöveti őssejteket.
– Mv.: Tehát ezért fontosak a kutatások, hogy pl. erre választ kapjanak.
– S.B.: És egyáltalán meg kell tudnunk, hogy mi közöttük a különbség, hogyan lehet valamely sejtből szövetet kialakítani, mik azok a szabályozó mechanizmusok, amelyek meghatározzák, hogy milyen szöveteket alakíthatunk ki.
– Mv.: Na most az uniós országokban is más-más szabályok vannak az embrionális őssejtkutatással kapcsolatban. Hogy látja, hogyan lehet egyáltalán konszenzusra jutni ebben?
– S.B.: Eddig nem sikerült konszenzusra jutni, és az európai pályázatokban is országonként, még a központilag finanszírozott pályázatokban is országonként mást és mást tehet meg egy adott kutató. Tehát ahol tiltják az embrionális őssejtekkel való munkát, és mondom, ez mindig cak az embrionális őssejtekre vonatkozik, ott nem szabad ilyen kísérleteket végezni.
– Mv.: Magyarországon viszont a törvények ezt nem tiltják, itthon lehet.
– S.B.: Magyarországon nem tiltják az embrionális őssejtek alkalmazását a törvények, megfelelő etikai engedélyek birtokában ezt lehet művelni, de nem szabad nálunk pl. embrionális őssejtekkel, őssejtvonalakat készíteni, legalábbis a törvényt jelenleg így értelmezik.
– Mv.: Tehát pl. ön is végez ezzel kapcsolatban kutatásokat.
– S.B.: Őssejteket mi is használunk mind szöveti, mind már sejtvonalként létező embrionális őssejteket, és borzasztó izgalmas látni, ahogy a lombikban, a petricsészében akár ritmikusan összehúzódó szívizmot lehet ezekből készíteni, vagy éppen idegsejtek alakulnak ki és azt érzi az ember, hogy ez valami fantasztikus változást hozhat mind a kutatásban, mind a gyógyításban.
– Mv.: Amikor legutóbb Az Este vendége volt, akkor arról is beszéltünk, hogy igyekeznek itthon őssejtalkalmazó centrumot létrehozni, hol tart ez a folyamat?
– S.B.: Elég jól haladunk ebben, több őssejtlaboratóriumot már létrehoztunk az Országos Gyógyintézeti Központban és most épül, most indul meg az építése annak a résznek, amely kifejezetten most már kisvállalkozások bevonásával a gyakorlati alkalmazás felé viszi el ezeket az őssejtkészítményeket. Itt fontos az, hogy ennek centrumnak kell lenni, ahol a kutatásnak és a gyógyító alkalmazásnak együtt történhet meg a fejlődése, és bizony sok pénz kell hozzá, azt lehet mondani, hogy szerencsére Magyarországon nem elnöki vétótól függ az, hogy erre most nem adnak pénzt, de reméljük, hogy azért…
– Mv.:…a remény kin múlik most?
– S.B.: Hát a magyar tudomány finanszírozása az még mindig elég gyenge, de azt reméljük, hogy pont ezek a kutatások, ahol az alapkutatás és az alkalmazás között nagyon kicsi lehet akár a távolság, ezek valóban jobb finanszírozást kaphatnak.
– Mv.: Köszönjük szépen, hogy vendégünk volt.
