Izrael tovább támadja Libanont, miközben azt is elismerte, hogy tegnap négy katonája elesett. Brüsszeli lapértesülés szerint Libanon nem alkalmas a Hezbollah lefegyverzésére. Újabb ezrek menekültek Libanonból Ciprusra.
Az izraeli erők péntek reggel felújították támadásukat Libanon ellen, helyi lakosok szerint a fővárosban, Bejrútban hatalmas robbanás hallatszott. Az al-Arabíja arab hírtelevízió értesülése szerint az izraeli támadás Bejrút déli negyede ellen irányult, ahol a Hezbollah síita szervezet erődített állásai is vannak. Az izraeli hadsereg az elmúlt napokban többször támadta ezeket az állásokat.
Az izraeli légierő csapást mért a Bekaa-völgy keleti részében fekvő, Nabil-Sit településre – közölték szemtanúk és a Hezbollahhoz tartozó al-Manar tévé. A beszámolók szerint a harci gépek a települést és a városra néző hegyeket támadták.
Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy csütörtökön elesett négy katonája és számos megsebesült Libanonban a Hezbollah síita szervezettel folytatott heves harcokban. A hadsereg korábban csak két katona halálát ismerte el. A hadsereg szóvivője elmondta, hogy a katonák aknatűzbe kerültek a libanoni határterületen. További részletekkel nem szolgált. Arab sajtóértesülések szerint az összecsapás a libanoni Marún ar-Rasz településnél történt.
Öt palesztin meghalt – köztük a radikális iszlám Hamász szervezet egy aktivistája – péntek hajnalban Gázában, miután egy lövedék becsapódott egy lakóházba. A palesztin kormányzó mozgalomhoz tartozó források megerősítették a Gáza Síja negyedében történteket. Az MTI értesülései szerint azonban négy emberről van szó, a Hamász egyik tagjáról, édesanyjáról és két gyermekről.
Folytatódott péntekre virradóra a tömeges menekülés Libanonból, újabb hajók érkeztek a ciprusi Larnaca kikötőjébe fedélzetükön több ezer emberrel. Egy, az ENSZ által bérelt, ciprusi zászló alatt haladó hajó, a Serenade a világszervezet 200 munkatársát, családtagjaikat és 700 libanoni és különböző nemzetiségű – francia, német, svéd, holland, amerikai, brit – állampolgárt vitt Ciprusra. A Serenade-on kívül az amerikai USS Nashville és két brit hadihajó, valamint görög, olasz és indiai hajók szállítottak menekülőket Ciprusra péntekre virradóra.
Le Monde: Libanon alkalmatlan a Hezbollah lefegyverzésére
A libanoni hadsereg képtelen beavatkozni a most zajló konfliktusba, legyen szó akár az izraeli erőkkel való szembeszállásról, akár a síita harcosok lefegyverzéséről – ez tűnik ki a Brüsszelben is kapható francia napilap, a Le Monde összeállításából.
A beszámoló szerint a libanoni haderő mintegy 60 ezer emberből áll. Ennek nagy része azonban logisztikai feladatokkal foglalkozik, így a ténylegesen harcba vethető alakulatok létszáma még a legoptimistább becslések alapján sem haladja meg a 20 ezer főt. Ez hivatalosan két tüzérezredet, egy tengerészgyalogos ezredet, egy repülőezredet, a különleges erők öt ezredét, egy kommandós ezredet és 11 gépesített lövészdandárt, valamint az elnöki gárdát jelenti – ez utóbbiban a legjobban kiképzett egységekkel.
Ami a katonai felszereléseket illeti, ezek – továbbra is a hivatalos adatok szerint – 85 százalékban amerikai eredetűek. Az eszközök azonban elavultak. A lap idéz egy volt libanoni katonatisztet, aki így jellemzi a helyzetet: „a legkorszerűbb harckocsink egy amerikai M40-es, amely még a koreai háború időszakából származik, s amelyet a jordán király adományozott Libanonnak. A legújabb puskáinkat a különböző milíciáktól koboztuk el a libanoni polgárháború végén. Ami pedig a légvédelmet illeti, Bofors 40-es lövegekről van szó, amelyek már a második világháborút is megjárták… S ezek lövedékei még az 1500 méteres magasságot sem érik el, miközben az izraeli F-16-osok nem repülnek 3000 méter alatt.”
Az izraeliek a libanoni haderőtől várják, hogy vegye át Dél-Libanonban a Hezbollah fegyvereseinek helyét. Azonban – noha a bejrúti kormány egy része, s számos libanoni lakos is örülne a síita harcosok lefegyverzésének – a Le Monde szerint ez az akció nehezen elképzelhető. Először is azért, mert a libanoni haderő nem harcoló, hanem inkább rendfenntartó, s a rendszert védő alakulat. Másrészt, mert a hadsereg strukturálisan is gyenge – szögezi le a lap.
Ennek magyarázataként a Le Monde megírja, hogy elvileg a tisztek fele muzulmán, a másik fele keresztény. A legénység túlnyomó része viszont a síiták közül került ki. Így azután ha ezt a haderőt a Hezbollah ellen akarnák bevetni, az a vallási összetétel szerinti szakadás veszélyével járna, ami a kormány fennmaradását is veszélyeztetné. Ráadásul több mint 20 éven át a libanoni hadsereg Szíria befolyása alatt működött, a szírek ellenőrizték a toborzást, az előléptetési rendszert, és sok olyan magas beosztású tiszt van még ma is a haderőben, akit annak idején Damaszkuszban képeztek ki.
Noha a szíriai csapatokat már kivonták Libanonból, az itteni haderőben azóta sem történtek meg a szükséges áthelyezések, leváltások – szögezi le az újság, s hozzáteszi: a bejrúti kormányhoz közel álló források szerint a hadsereg egyes körei jelenleg is fegyverekkel látják el a Hezbollahot.
