Izrael brutális háborút folytat Libanonban – közölte Kofi Annan. Az ENSZ főtitkára szerint azonnali tűzszünetre van szükség, hogy a totális háborút el lehessen kerülni. Az izraeli védelmi miniszter eközben bejelentette: kész nagyszabású szárazföldi támadással megszállni Libanont.
Hiába fenyegetőzött válaszcsapással a libanoni miniszterelnök, az izraeli katonák két helyen is behatoltak Libanon területére, ahol heves harcok törtek ki. A Hezbollah arról számolt be, hogy harcosai visszaverték a támadást, és megsemmisítettek két harckocsit. Az izraeli védelmi miniszter egy nagyobb offenzívát, sőt a szomszédos ország megszállását sem tartja kizártnak. – Nem áll szándékunkban megszállni libanont, de ha úgy gondoljuk, hogy meg kell tennünk bizonyos lépéseket, akkor nem fogunk habozni – jelentette ki Amir Perec izraeli védelmi miniszter.
A készülő szárazföldi támadásra utal a libanoni határnál történt jelentős izraeli csapatösszevonás is. Folytatódtak a bombázások, legalább nyolcvan helyen csapódtak be az izraeli vadászgépek rakétái. Bejrút síita negyede romokban hever. Izraelben egyre többen kételkednek az offenzíva sikerében, hiszen a Hezbollah vezetése nem roppant össze, és a rakétatámadásokat sem tudták megakadályozni. Kilenc napos hallgatás után az Európai Unió a hadművelet leállítását kérte. – Az erőszaknak véget kell vetni, a rakétatámadásokat le kell állítani, az elrabolt katonákat el kell engedni. Izraelnek joga van az önvédelemre, de a reakciója aránytalan volt – mondta az unió soros elnöki posztját betöltő finn miniszterelnök, Matti Vanhanen.
Közben egy belga-libanoni orvos azt állítja, hogy Izrael vegyi fegyvereket vet be libanoni hadjárata során. Az orvos arra hivatkozott, hogy néhány, általa látott holttest elég szokatlannak tűnt. A bombák robbanása ellenére nem volt jele rajtuk lökéshullámnak, vérzésnek, a haj, s néha még a szakáll, a bajusz is teljes épségben maradt. A bőr pedig feketére színeződött, de nem volt megégve. Szerinte a bőrön keresztül mérgező anyag került a testbe.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint a civilek elleni erőszak mértéke immár felveti a háborús bűnök kérdését is. XVI. Benedek pápa vasárnapra imanapot hirdetett a tűzszünetért.
Eközben tízezrével menekülnek az emberek Libanonból. Negyedmillió külföldi és félmillió libanoni menekül az izraeli rakéták elől a közel-keleti országban. A nyugatiak többsége Cipruson keresztül próbálja elhagyni Libanont. A szigetországba egy nap alatt 60 ezer külföldi érkezett. Ciprus az Európai Unió segítségét kérte a menekültek elszállításához.
A II. világháború óta ez a legnagyobb kimenekítési akció, amelybe bekapcsolódott az Egyesült Államok is. Az amerikai csapatok a bejrúti strandon szálltak partra, hogy állampolgáraikat kimenekítsék. A tervek szerint a hét végéig 15 ezer amerikait szállítanak így el. Más nemzetiségűek azonban nem léphetnek ezekre a hajókra.
A legnehezebb helyzetben a libanoniak vannak. Az izraeli offenzíva kezdete óta félmilliónál is többen hagyták el otthonaikat. A legtöbben Szíriába próbálnak eljutni.
A segélyszervezetek szerint Libanonban humanitárius katasztrófa fenyeget, többek között azért, mert az izraeli hadsereg a mentőket és a segélyeket szállító kamionokat is lövi. A libanoni gyógyszer és élelmiszerhiányon az Európai Unió, az ENSZ és az Arab Liga is próbál enyhíteni, de Szíriából egy nap alatt mindössze 20 kamion jutott át Libanonba.
