Forrás: Híradó

Köhler és Napolitano fegyverszünetet sürgetett; egy orosz szakértő békefenntartók küldését sürgeti

Azonnali közel-keleti fegyverszünetet és tárgyalásokat sürgetett Németország és Olaszország államfője szerdán Berlinben. Közben Jevgenyij Primakov volt orosz miniszterelnök és ismert arabszakértő úgy nyilatkozott, feltétlenül ENSZ békefenntartókat kell küldeni Libanonba.

Horst Köhler német államfő az olasz köztársasági elnökkel való tárgyalása után azt mondta, Izraelnek joga van az önvédelemre, de aggódnak a polgári áldozatok magas száma és az infrastruktúra szétrombolása miatt. Köhler szerint mindent meg kell tenni, hogy létrejöjjenek a fegyverszünet és a tárgyalások újrafelvételének feltételei. Giorgio Napolitano pedig üdvözölte Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak azt a felvetését, hogy további ENSZ-csapatok állomásozzanak Dél-Libanonban, s támogatta azt is, hogy az Európai Unió részt vegyen ebben a misszióban.

Primakov úgy véli, csak a békefenntartók tudják szétválasztani a síita Hezbollah milíciát, valamint az izraeli csapatokat, és hogy megteremtsék a tárgyalások feltételeit. A szakértő rámutatott ugyanakkor: Izrael nem akarja békefenntartó erő kiküldését a konfliktusövezetbe.

Izrael megkezdte a szárazföldi hadműveletet, vagyis Dél-Libanon megszállását. Az izraeliek nem csak a Hezbollah, hanem egész Libanon infrastruktúráját rombolják, túlszárnyalva a terrorellenes akció kereteit. A Hezbollah eddig mintegy tíz milicistát veszített, s rakétaarzenáljának is csak a felét, míg a civil áldozatok száma már jóval meghaladta a kétszázat Libanonban – fejtegette Primakov, hozzátéve: mindenki komoly háborút vár, különben a nyugati államok nem menekítenék tömegével polgáraikat.

Primakov felhívta a figyelmet George Bush amerikai elnöknek arra a megjegyzésére, hogy a világnak a Hezbollahhal és Szíriával kell foglalkoznia, s emellett folytatnia Irán elszigetelését. Ehud Olmert izraeli miniszterelnök viszont hangsúlyozza, hogy Iránnal is foglalkozni kell. Olmert még a Nyolcak csoportjának is szemére vetette, hogy csak Libanonnal foglalkozott, de vele összefüggésben Iránnal nem. Mindez a konfliktus valamilyen kiszélesítésének lehetőségét foglalja magába, más országokat is beleránthatnak – latolgatta Primakov, aki ma az orosz kereskedelmi kamara elnöke.

A veterán orosz szakértő-politikus rámutatott, hogy a Hamász radikális iszlám mozgalom és a síita Hezbollah, amelyek izraeli katonákat ejtettek túszul, Izrael területén tevékenykedtek, amit az sem indokolhat, hogy sok muszlim fogoly van izraeli börtönökben.

Mindamellett Primakov szerint a Hezbollah akcióját nem Szíria vagy Irán ösztönözte. Irán számára, amely nehéz helyzetben van, miután atomdossziéját visszautalták az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé, nem előnyös második frontot nyitni. Szíria sohasem akart egy az egyben harcba bocsátkozni Izraellel – magyarázta Primakov, aki szerint a Hezbollah Izrael elleni terrorcselekményeit nem valaki irányította, hanem a sajátos közel-keleti logika diktálta.

Primakov szerint Izrael bombázásaival Libanon szétzilálására törekedhet. Rafík Hariri miniszterelnök megölése, s az 1559-es BT-határozat elfogadása után Szíria kivonta ugyan csapatait Libanonból, de a két szomszéd nem verekedett össze. Libanon a Szíriától való függetlenség, de egyben a vele való barátság alapján stabilizálódott, még ha ez nem is mindenkinek tetszett – célzott Primakov Izraelre.

Mint mondta, Izraelnek – 1982-es intervenciójával ellentétben, amikor támaszkodhatott a falangistákra – most nincs támasza Libanonban. Meglehet, hogy egyes izraeli erők Libanon szétbomlasztására törekednek, valamiféle polgári összeütközésekre számítva. Ezután találhatnak olyan csoportot, amelyre támaszkodhatnak, és elszigetelhetik a Hezbollahot – fejtegette.

hirado.hu/MTI

Comments are closed.