Oroszország nemzetközi státusának erősödését hozta a hét végi szentpétervári csúcstalálkozó. A Kreml most egy új, orosz-kínai-indiai hatalmi háromszög megteremtésén munkálkodik.
„Elégedettek lehetünk, a csúcstalálkozó résztvevői elfogadták a Moszkva által javasolt összes nyilatkozattervezetet, a határozatok szövege pedig gyakorlatilag azonos az eredeti orosz javaslatokéval” – jelentette be elégedetten vasárnap este Vlagyimir Putyin orosz államfő a világ vezető gazdasági hatalmainak (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Kanada, Japán, Olaszország, valamint Oroszország) szentpétervári csúcstalálkozója után. A médiaversenyt is Putyin nyerte: fáradhatatlanul állta a sajtó rohamát, míg a többi résztvevő igyekezett minél kevesebbet találkozni az újságírókkal.
Az orosz térnyerésre utal Izrael libanoni beavatkozásának (lásd cikkünket a 6. oldalon) megítélésében észlelhető hangsúlyváltás is. Putyin és George W. Bush amerikai elnök első, pénteki találkozója után a vendég még hallani sem akart arról, hogy a radikális arab szervezet, a Hezbollah mellett mást is felelőssé tegyen a legújabb válság kialakulásáért. A vasárnap elfogadott közös nyilatkozatban azonban már Washington is önmérsékletet kért Izraeltől, és nem a palesztinok által indított támadásokban, hanem az átfogó közel-keleti békeegyezmény hiányában látta a válság fellángolásának az okát. A közös nyilatkozat egyértelműen az orosz és a francia álláspont diadalát jelenti.
A nemzetközi energiabiztonság megteremtésével foglalkozó közös nyilatkozatban is a korábbiaknál jobban érvényesültek az orosz érdekek. Moszkvának azonban nem sikerült elérnie, hogy az energiaforrásokhoz való szabadabb hozzáférést sürgető nyilatkozat szorgalmazza: az energiaexportálók is korlátozás nélkül részt szerezhessenek maguknak a fogyasztók energiaelosztási piacán. Az oroszok viszont eredményként könyvelték el, hogy nem hagyták rávenni magukat az EU által szorgalmazott energiacharta ratifikálására.
Az energiabiztonsággal foglalkozó nyilatkozat egyébként meglehetősen általánosra sikeredett, csakúgy, mint a többi – a fertőző betegségek ellen vívott harccal, az oktatás fejlesztésével, illetve a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó – dokumentum. A kevés konkrétumot tartalmazó nyilatkozatok láttán felerősödtek azok a hangok, melyek szerint a G8 – ahová meghívót kapnak a legfontosabb nemzetközi szervezetek, illetve még néhány ország vezetői is – immár nem alkalmas a nemzetközi válságok kezelésére, a világgazdasági növekedés szavatolására. A G8-at temetők szerint inkább arra lenne szükség, hogy az eurózóna képviselői, valamint Japán, az USA és Kína vezetői egyeztessenek.
A G8-as csoport jövőjét azok az egyelőre nem hivatalos moszkvai kezdeményezések is befolyásolhatják, melyek azt célozzák, hogy egy indiai-kínai-orosz hatalmi háromszög létrehozásával tovább növeljék Oroszország nemzetközi szerepét. A Kreml stratégái abban bíznak, hogy Moszkva lehet a fejlődők és a fejlettek, illetve az energiatermelők, valamint a felhasználók közti megkerülhetetlen közvetítő. Az új csoportosulás ügye Szentpéterváron is szóba került, ahol Putyin külön tárgyaláson fogadta a Néva-parti városba érkezett indiai és kínai vezetőket. A befolyásnövelés útjainak keresése azért is fontos Moszkva számára, mert az utóbbi évek gazdasági válságából kilábaló ország néhány évre kiszorult a világpolitikából: a vezető szerep az Amerika vezette atlanti szervezetek kezében volt, Moszkva még az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) sem tudta érvényesíteni érdekeit.
A közös nyilatkozatok terén elért orosz sikereket beárnyékolja, hogy Moszkva és Washington továbbra sem állapodott meg Oroszország kereskedelmi világszervezeti (WTO) tagságának részleteiről, így elmaradt a csúcs idejére várt aláírási ceremónia. Orosz és amerikai források szerint legkorábban októberben várható a végleges megállapodás, s bár mindkét fél cáfolja, hogy a háttérben gazdasági, illetve politikai kötélhúzás állna, aligha a tárgyalócsoportok állítólag túlzott alapossága az elmaradás egyedüli oka.
A közel-keleti válságnak köszönhetően egyébként Szentpéterváron a vártnál is kevesebb szó esett arról, hogy a nyugati hatalmak szerint Oroszországban korlátozzák a demokratikus intézmények jogait, és tekintélyuralmi rendszer van kialakulóban. Bush a kétoldalú tárgyalásokon csak kormányzásfilozófiai fejtegetésekbe bocsátkozott, s amikor a Putyinnal közös sajtótájékoztatóján az iraki demokrácia esélyeit és fejlődését elemezte, az orosz államfő nyomban leütötte a magas labdát, közölve, nem szeretné, ha Oroszországban is az irakihoz hasonló demokrácia lenne. A nyugati vezetők nem igazán adtak magyarázatot az orosz demokráciahiány feletti szemhunyásra. „A Putyin úrral folytatott megbeszélésen nyíltan megvitattuk a demokráciával kapcsolatos kérdéseket. Oroszországban más demokratikus modellt építenek, az alapelveknek azonban azonosaknak kell lenniük” – fejtegette rövid sajtókonferenciáján Tony Blair brit miniszterelnök, akitől a csúcs előtt sokan azt várták, hogy szóba hozza az Oroszországgal kapcsolatos nyugati aggályokat.
Az orosz sikerek értékéből levon, hogy sok tekintetben szembetűnő volt a különbség a G8-as találkozó résztvevőinek mutatni akart és a hétköznapi orosz valóság között. A hatóságok például demokratikusnak aligha nevezhető eszközöket is bevetettek, hogy megakadályozzák globalizációellenes tüntetések szervezését: a tiltakozó külföldi aktivisták egy részét be sem engedték az országba, másokat pedig légből kapott indokokra hivatkozva őrizetbe vettek. A hazai ellenzék sem járt jobban. A hivatalos rosszallás ellenére Szentpétervárra érkezett ezernyi tüntető egyik felét nemes egyszerűséggel bezárták egy helyi stadionba, a többieket pedig szétzavarta a rendőrség, arra hivatkozva, hogy a demonstrálók verekedni kezdtek.
Feltűnő volt az is, hogy a csúcs napjaira bezártak az 5 milliós nagyváros cd- és dvd-boltjai. Oroszország közismerten lagymatagon küzd a szerzői jogot lábbal tipró hamisítóipar ellen, s a hatóságok minden bizonnyal el akarták kerülni, hogy a csúcsra érkező külföldi vendégek tárgyi bizonyítékokkal a kezükben kérjék számon a jogvédelem terén vállalt kötelezettségek teljesítését. Hasonló a helyzet a tbc elleni harc terén is: miközben Moszkva a csúcson látványos felajánlást tett a tbc-ellenes nemzetközi alapítványok támogatására, Oroszországban meglehetősen rossz állapotban vannak a járványkórházak, a tbc-betegek aránya pedig sokszorosa a fejlett országokban mértnek.
NÉMETH ANDRÁS / SZENTPÉTERVÁR
