Amikor a Markó Róbert 23 évesen elhatározta, hogy nekivág a világnak és au pairként fog dolgozni Angliában, megpróbált irodalmat keresni, de ilyet magyar nyelven nem talált. Másfél év múlva, amikor hazajött, elhatározta, hogy megírja tapasztalatait – jókat és rosszakat -, hogy másoknak könnyebb legyen.
Mi is az au pair? Gyermekfelügyelő? Nevelő? Házitanító? Háztartási alkalmazott? Esetleg: ebből is egy kicsi, abból is egy kicsi? A most 26 éves csabrendeki fiatalembernek egy szerelmi csalódás adta meg a lökést ahhoz, hogy Angliában vállaljon au pairi munkát. Fontosnak tartja, hogy jó ügynökséget válasszunk, egy megbízható cég ugyanis garanciát jelent a jövőre nézve is. De honnan tudhatjuk, hogy melyik a megbízható. Az az ügynökség vagy magánszemély, aki „lenyúlja” a jelentkezőt, viszonylag sok pénzt kér a kiajánlásért, az nem lehet komoly. A tisztességes ügynökségek ugyanis már megkapták a pénzt azoktól a szülőktől, akik au pairt akarnak alkalmazni. Így már akár egy nyári munkával is előteremthetők az indulás költségei, hiszen az au pairt ott kint már rendezett körülmények fogadják. Fontos, hogy az ügynökség ügyeljen a részletekre az előzetes kérdőív-kitöltésnél, hiszen mégiscsak mások a szokások, más a mentalitás, és még hasonló gondolkodású emberek között is lehetnek súrlódások. Az ügynökség kikérdezi a jelentkezőt, hogy mit vállal (milyen életkorú gyerekeket, milyen munkákat, mik az igényei, milyenek a szokásai stb.) Ezt összevetik azzal, hogy a fogadó család milyen au pairt keres, és megpróbálják a megfelelő embert a megfelelő helyre küldeni. De még így is előfordulhat, hogy nem értik meg egymást. Volt olyan, hogy az au pair azért ment el, mert a család dohányzott, ő pedig nem. Egy másik esetben a zsidó családhoz katolikus au pair erült a gyerekek mellé, és a család más szellemben nevelte volna a gyerekeit, mások voltak a szokásaik.
Ha a család és az au pair nem értik meg egymást, akkor két héten belül az ügynökség igyekszik másik családot találni. De gyakori, hogy az au pair önállósítja magát, és maga keres állást. Így járt a veszprémi Mikó Zuzsa is aki a családot, a gyerekeket szerette, azok is őt,csakhogy egy fizetésért két ember munkáját kellett elvégezni. A gyermekfelügyelet törvény garantálta ötórás munkáját túl még a teljes háztartás őt terhelte volna. Zsuzsa egy 1956 óta Angliában élő magyar férfihoz fordult segítségért (ő szívesen segített mindenben a magyar fiataloknak, sajnos tavaly meghalt), s az ő segítségével talált állást egy étteremben felszolgálóként. Ő a rossz tapasztalat ellenére sem bánta meg, hogy külföldön vállalt munkát, hiszen kiválóan megtanult Angolul, megtanult kapcsolatokat teremteni, megismert egy más mentalitást. Mint mondta, az édesanyja maga is elgondolkodott azon, hogy kimegy Angliába au pairnek. Vállalna háztartásvezetést, takarítást is, feltéve, hogy lesz ideje utazgatni. Az au pair ugyanis nem csak gyerekekkel foglalkozik. Zsuzsa olyan valakit is ismert, akinek a munkája nagy részét kutyasétáltatás tette ki, sőt, még a szomszéd kutyáját is elvállalta – természetesen plusz pénzért. Gyakori, hogy az au pairt kérik fel olyan, a ház körüli munkák végzésére is, mint a fűnyírás vagy kertészkedés (ezért is keresik szívesen a fiúkat). Természetesen ezekért külön, megállapodás szerinti díjazás jár, az au pair munkája ötórás, szigorúan körülírt tevékenység. A fiatalnak meg kell tanulnia képviselni érdekeit, a úgy látja, hogy neki több a munkája, mint az a munkaköréből következik. A szülők általában nagyon nyitottak, tiszetsséges hangon, kulturáltan lehet velük megbeszélni a felmerülő gondokat.
Róbert szerint érdemes némi nyelvtudást magunkra szedni utazás előtt, bár idegen nyelvi környezetben az ember fantasztikusan fejlődik. Az au pair kénytelen is rá, hiszen egész nap angolul beszél, néhány hét alatt mindenki belerázódik. Érdemes megtanulni rövid mondatokat, parancsszavakat: Mosd meg a fogad!, készen van-e a leckéd?, Edd meg a vacsorádat! A gyerekek elfogadják a mellettük levő felnőttet, nem számít, hogy hibásan beszél angolul, rosszul fejezi ki magát. Az au pairek közt egyre több a fiú, ugyanis a szülők rájöttek, milyen fontos, hogy a fiúgyerekekkel férfi foglalkozzon, hogy együtt focizzanak, rögbizzenek, hogy férfiminta legyen előttük, és ne női. Azt mondja, fantasztikus dolog megtapasztalni, látni a nevelés eredményét. Például Angliában elég pazarlóan élnek, sokszor fél tányér étel is a kukában végzi. Jó azt látni, hogy a gyerekek változnak az után, hogy rájuk pirított, hogy ezt vagy azt ne tegyék. És ő tudja, hogy az új viselkedés már az ő nevelésének az eredménye.
Markó Róbert úgy látja, hogy minden fiatalnak el kellene menni külföldre, hogy nyelvet tanuljanak, tapasztalatokat szerezzenek, megismerjenek egy másfajta gondolkodásmódot. Erre az au-pairség kiváló. Adott számára a szállás, az ellátás, többnyire szabadon használhat gépkocsit, általában a háziak fizetik a nyelviskolát is. Neki még a nyelvvizsgát is a család fizette, igaz, úgy állapodtak meg, hogy bukás esetén neki kell fizetni (ez kellően motiválta is a tanulásra). A keresetével (ami kb. 120 ezer forint volt magyar pénzben) maga rendelkezett. A barátaival 10 országot járt be Nagy-Britannia mellett. Akik feketén vállalnak munkát, azok nagyon keveset keresnek, a megélhetés elviszi a megkeresett pénz nagy részét, ráadásul, mivel többnyire honfitársaikkal dolgoznak együtt, a nyelvet sem tanulják meg rendesen.
Markó Róbert szerint el kell menni – és vissza kell jönni, hogy a tapasztaltakat itthon hasznosítsuk, hogy a lehető legtöbbet tudjuk tenni a hazánkért. Azt mondja, mióta hazajött, könnyen talál állást, és nemcsak a nyelvtudás miatt, hanem mert eltűntek belőle a gátlások a kishitűség, a magyar pesszimizmus. Aki külföldön megállja a helyét, az megtapasztalja, hogy az ember önerejéből mindenre képes. Onnan nézve látni igazán, hogy sokszor milyen gátlásosak vagyunk, mennyire megmosolyogtatóan intézzük ügyeinket. De onnan látni azt is, hogy a magyarságunk milyen érték, mennyire unikum Európában, s hogy ennek az országnak milyen nagy szüksége van a kiművelt, nyitott, vállalkozó szellemű, kreatív emberekre. Amit lehet, mindent ízleljenek meg, érezzünk rá értékeinkre, és értsük meg, mi dolgunk a világban.
MARKÓ RÓBERT – Próbáld ki magad Angliában au pairként
www.babyguard.hu/content/konyv.html
Vágner Mária riportja nyomán
