Libanonba érkezett Dominique de Villepin francia kormányfő, hogy kifejezze Franciaország szolidaritását a libanoni néppel és tűzszüneti lehetőségekről tárgyaljon. Közben jeruzsálemi kormánykörökből nyilvánosságra került, hogy Izrael milyen feltételek között lenne hajlandó a tűzszünetre.
„Humanitárius megfontolásból azonnali tűzszünetre” szólított fel Bejrútban Dominique de Villepin francia kormányfő libanoni kollégájával, Fuád Szinjórával folytatott eszmecseréjét követően.
A francia kormányfő bejelentette, hogy Párizs olyan megfigyelő missziót ajánl fel Libanonnak, amely segítene a bejrúti kormánynak kiterjeszteni fennhatóságát az ország egész területére, beleértve a Hezbollah uralta déli területeket. A vérontás beszüntetésének a Hezbollah és Izrael támadásainak leállítása mellett magában kell foglalni a síita szervezet által elrabolt két izraeli katona szabadon engedését is – hangsúlyozta Villepin.
Jeruzsálemi kormánykörökből az offenzíva hatodik napján nyilvánosságra került, hogy Izrael milyen feltételek között lenne hajlandó a tűzszünetre. A neve elhallgatását kérő forrás megerősítette, hogy az elfogott két izraeli katona szabadon engedése és a Hezbollah síita szervezet fegyvereseinek visszavonulása északra a tűzszünet ára.
Izrael korábban a Hezbollah teljes leszerelését is követelte, de most ez nem szerepel külön a felsorolt feltételek között, mert azt Jeruzsálem számára magától értetődik, hogy a határtól távolabb vonuló gerillák helyét a libanoni hadsereg foglalja el.
A Hezbollah egyik vezetője a nap folyamán azt közölte, hogy csak „előfeltételek nélkül” fogadnának el tűzszünetet. A libanoni hadsereg délre telepítése pedig kizárólag a libanoniak ügye – mondta Abdalláh Kászír, a mozgalom központi vezetőségének tagja.
Irán szerint egy tűzszünet és utána egy fogolycsere oldhatná meg méltányos módon az izraeli-libanoni konfliktust. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter ezt Damaszkuszban mondta, miután tárgyalt Faruk as-Saraa szíriai alelnökkel, és Irán teljes támogatásáról biztosítsa Szíriát a válságban. Mottaki ésszerűnek és igazságosnak minősítette a Hezbollah követelését, hogy Izrael engedje szabadon a bebörtönzött libanoniakat.
Ismét tanácskozást kezdett hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a libanoni helyzetről, de az amerikai ENSZ-nagykövet szerint döntés csak néhány nap múlva várható a zárt ajtók mögött folyó rendkívüli ülésen. Az a küldöttség, amelyet Kofi Annan ENSZ-főtitkár küldött a térségbe különleges tanácsadója, Vijay Nambiar vezetésével, a hét közepe táján térhet vissza New Yorkba.
Nambiar máris tárgyalt a libanoni miniszterelnökkel, és közölte, hogy „konkrét elképzeléseket” továbbíthat majd az izraeli vezetőknek – keddi jeruzsálemi tárgyalásain – a harcok befejezéséről. Tettünk néhány ígéretes erőfeszítést – mondta Bejrútban.
Az izraeli külügyi szóvivő elképzelhetőnek mondta, hogy diplomáciai megoldással lehet véget vetni a libanoni válságnak. „Tudjuk, hogy katonai megoldással nem lehet semlegesíteni a Hezbollahot. A megoldás diplomáciai (lehet)” – hangoztatta Mark Regev. Véleménye szerint Izrael érdekei – összhangban az ENSZ 1559-es és 1680-as számú határozataival – megegyeznek a nemzetközi közösség érdekeivel.
Miri Eiszin kormányszóvivő viszont korainak minősítette az ENSZ főtitkára által és a nyolcak csúcsértekezletén is megfogalmazott javaslatot, melynek értelmében nemzetközi erőket vezényelnének Libanonba. Jeruzsálem ehelyett azt szeretné, hogy libanoni erők vegyék át az ellenőrzést Libanon Izraellel határos térségében.
Egyedül a libanoni hadsereg jelenlétét tartaná elfogadhatónak Izrael a libanoni-izraeli határon – jelentette ki hétfőn egy rádiós nyilatkozatában Amir Perec izraeli védelmi miniszter is. Megismételte, hogy a hadsereg nem tűri el a Hezbollah libanoni síita szervezet gerilláinak visszatérését a határhoz, és megerősítette, hogy a hadsereg biztonsági zónát szándékozik létesíteni az izraeli-libanoni határon.
