A hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetőinek hivatalos témái: az energiabiztonság, a járványellenes küzdelem és az oktatás, a G8-ak csúcsértekezletét mégis a közel-keleti háború uralja.
A közel-keleti események váltak hirtelen a G8, a legfejlettebb országok szentpétervári csúcstalálkozójának központi témájává. És egyre jobban kirajzolódnak ebben a kérdésben a törésvonalak az Egyesült Államok és az európaiak között.
Míg Bush amerikai elnök Izrael önvédelemre való jogáról beszélt és nem volt hajlandó tűzszünetre felszólítani közel-keleti szövetségesét, Putyin orosz elnök kiegyensúlyozott reagálást és önmérsékletet javasolt. Sőt, miután felmérte a résztvevők általános hangulatát, néhány órával később második sajtóértekezletén már arra célozgatott, hogy Izrael kemény reagálása mögött önös távlati célok húzódnak meg. Az európaiak nem mentek el idáig, de azért ők is túlzottnak tartják az izraeli katonai akciókat Libanon ellen.
Hogy hogyan lesz ebből közös közel-keleti nyilatkozat, az egyelőre nem világos. De hát az ilyen csúcstalálkozók, legalábbis a jóakaratú nyilatkozatok szintjén, eleve sikerre vannak ítélve. A résztvevők feltűnően barátságosak egymással. Ugye itt vannak a feleségek, vagy éppen férjek is, és ilyenkor mindenki a harmóniát, egyetértést és a humánus célok egységét hangsúlyozza. Miközben persze a háttérben kemény adok-kapok folyik, és folyik a harc tömegkommunikációs dominanciáért is, amelyben egyelőre egyértelműen a sajtóval folyamatosan kapcsolatot tartó házigazda, Putyin elnök vezet.
Nemes Gábor (Moszkva), MR
