Az orosz és az amerikai elnök a közös nevezőket hangsúlyozta ugyan a Nyolcak szentpétervári csúcsértekezlete előtt tartott szombati sajtóértekezletén, de a legtöbb kérdésben kitűntek a nézeteltéréseik.
2006.07.15 15:28 MTI
Vlagyimir Putyin és George Bush elismerte, hogy egyelőre nem sikerült tető alá hozni azt a piacnyitási megállapodást, amely megnyitja az utat a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való orosz belépéshez. Bush megjegyezte, hogy olyan megállapodást kell kötni, amelyet az amerikai kongresszus jóváhagy. Oroszország nemzeti érdekeit érvényesítve folytat bonyolult tárgyalásokat – mondta Putyin.
A két elnök eltérő hangsúlyokat fogalmazott meg a közel-keleti erőszak elfajulásával kapcsolatban is. Bush egyértelműen az iszlám szélsőséges libanoni Hezbollahot és palesztin Hamászt kárhoztatta a harcok fellángolásáért, felszólítva Szíriát befolyásának latba vetésére.
Putyin megalapozottnak mondta Izrael aggodalmait, és megengedhetetlennek az emberrablásokat és a rakétacsapásokat, de utalt arra, hogy az izraeli válaszcsapásnak arányosnak kell lennie. Mindenesetre a lehető leghamarabb véget kell vetni a vérontásnak – mutatott rá.
Megteszünk minden intézkedést nemcsak a hadműveletek leállítására, hanem olyan helyzet megteremtésére, amely kedvez Izrael biztonságának és egy független palesztin állam létrehozásának – közölte Putyin, kifejezve reményét, hogy a G8-partnerek ebben segítenek.
Az iráni és észak-koreai válsággal kapcsolatban Bush egyetértésről adott számot abban, hogy azokkal az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) kell foglalkozni. Mint mondta, megállapodtak Putyinnal, hogy azonos jelzést küldenek a két ország vezetőinek. Putyin azt mondta, hogy a hatoknak (az öt állandó BT-tag és Németország) közös hozzáállást kellene kidolgozniuk az iráni atomprobléma megoldására, de ennek tekintetbe kell vennie az iráni nép törekvését a modern békés atomipari technológiára.
Putyin együttműködést jelentett be a civil atomipar fejlesztésében: az Egyesült Államok és Oroszország olyan rendszert akar létrehozni, amely minden államnak biztosítja a hozzájutást a nukleáris energiához, miközben őrködik azon, hogy ne terjedjenek tovább az atomfegyverek – jelezte Putyin, hozzátéve: elfogadtak egy közös nyilatkozatot a nukleáris terrorizmus elleni harcról is.
Ami a demokráciadeficiteket illeti, Bush azt mondta, hogy „filozófiákról” folytattak jó vitát. Az amerikai elnök – aki pénteken orosz civil szervezetek rendszerbíráló képviselőivel találkozva dicsérte bátorságukat és hangsúlyozta a demokrácia egyetemes értékeit – meggyőzőnek találta Putyin érveit az orosz stílusú demokráciáról. Senki sem vár Oroszországtól amerikai stílusú demokráciát – mondta.
Bush, aki ecsetelte, miként segíti elő az Egyesült Államok a demokratikus intézmények térhódítását világszerte, Irakot hozta fel példáként. Ezután Putyin hahotára fakasztotta a hallgatóságot, megjegyezve: őszintén szólva nem kíván olyan demokráciát Oroszországban, mint amilyen Irakban van. Erre Bush közbekiáltott, hogy csak várja ki (a végét). Putyin azt fejtegette, hogy maguk az oroszok tudják a legjobban, hogy miképpen erősíthetik államukat. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy ez nem megy a demokratikus intézmények szilárdítása nélkül.
Bár Putyin és Bush egyaránt emlegette személyes barátságukat, érezhető volt az államközi elhidegülés. Barátságunk nem gátol meg bennünket abban, hogy országaink érdekeit képviseljük – jelentette ki Putyin. Bush szilárdnak nevezte a kapcsolatokat, amelyek hozzájárulhatnak a világ jobbá tételéhez. Putyin elégedetten szólt a munkakapcsolatokról kétoldalú viszonylatban és a BT-ben egyaránt. Mindamellett megismételte, hogy Oroszország nem kíván részt venni „keresztes hadjáratokban”, sem „szent szövetségekben”.
