Egyre keményebbé válik a helyzet Libanonban, ahol Izrael civil áldozatok tucatjainak életét követelő támadásokkal torolja meg két katonájának szerdai elrablását és fogvatartását. Az izraeli gépek már Bejrút központját is lőtték. A libanoni gerillák több mint 30 éve nem támadott izraeli települést vettek célba. A világ közvéleményét megosztja a konfliktus. Több európai ország megdorgálta Izraelt, a Biztonsági Tanács tétlenkedik, az Arab Liga nem egységes.
Izrael kiterjesztette Libanon elleni támadásait, szombaton az egész országban számos célpontot ért rakétatámadás. A harci gépek Bejrút központját is lőtték a négy napja tartó konfliktus során első alkalommal. A BBC szerint több mint 80, az MTI szerint 106, többségében civil libanoni halt meg az egyre keményedő támadásokban, amelyeket szerdán indított Izrael két katonája elrablása miatt.
Korábban támadás érte Bejrútnak azt a negyedét, ahol a katonák elrablását megszervező radikális Hezbollah gerillaszervezet központja található. A Hezbollah irodáját is szétlőtték. Libanon helyzete egyre válságosabb, az ország két napja teljes légi és tengeri blokád alatt áll, számos utat lőtték szét és több hidat leromboltak az izraeli harci gépek.
Izraeli rakéták találták el délután az észak-libanoni Tripolit is, az elmúlt négy napban ilyen távoli északi célpontot még nem lőtt Izrael. Egy, menekülő libanoniak járműveiből álló gépkocsioszlopot is kilőttek az izraeli vadászgépek. Az akcióban 20 civil, köztük 15 gyerek halt meg.
Az izraeli hadsereg délutáni bejelentése szerint szétlőtték az összes libanoni radarállást és azokat a rakétakilövőket is, ahonnan támadásokat indítottak izraeli területre. A támadásokba szombaton az izraeli haditengerészet hajói is bekapcsolódtak, amelyek Bejrút kikötőjét és kisebb kikötőket lőttek rakétákkal. Az MTI szerint izraeli hadműveleti parancsnok nem zárta ki, hogy az izraeli katonák szárazföldön is benyomulnak Libanonba.
A libanoni gerillák Tiberias városát támadták rakétáikkal, amelyre több mint 30 éve nem volt példa. A libanoni határtól 45 kilométerre fekvő város egyben a libanoni támadások eddigi legtávolabbi célpontja is volt. Haifában, amelyt pénteken ért rakétatalálat, légvédelmi és rakétaelhárító ütegeket szerelt fel az izraeli hadsereg.
Megint kétséges a tűzszünet
Az egyre szorongatottabb helyzetbe kerülő libanoni kormány csütörtök után szombaton is tűzszünetet kért, ezúttal az ENSZ védelme alatt – írja az MTI. Izrael azt szabta feltételül, hogy a Hezbollah fegyvereseinek át kell vonulniuk a Litán folyótól északi területekre és át kell adniuk fegyvereiket a libanoni hadseregnek.
Hasonló feltételen bukott meg az első libanoni tűzszüneti felszólítás is. Akkor a Hezbollah lefegyverzését szabta feltátelül Izrael azonban a libanoni kormány korábban már jelezte, hogy nincs befolyása a Hezbollah fölött és ezt az Egyesült Állmok, Izrael legszilárdabb szövetségese is megerősítette.
Az amerikai külpolitika a szokásosnál óvatosabb a kialakult helyzettel kapcsolatban. George W. Bush amerikai elnök ugyan az amerikai diplomácia által gyanakvással figyelt és sokat bírált Szíriát szólította fel a Hezbollah megzabolázására, Condoleeezza Rice amerikai külügyminiszter Izraelt is önmérsékletre intette. Igaz ugyanakkor az is, hogy egy Izraelt figyelmeztető ENSZ-határozat épp az amerikai vétó miatt bukott el. Szíria egyébként visszautasította felelősségét és támogatásáról biztosította Libanont és a Hezbollahot is.
Az ENSZ Biztonsági Tanács pénteken nem jutott egyezségre a konfliktusról, de megosztott volt az Arab Liga is, ahol az amerikai szövetségesnek számító Szaúd-Arábia helytelenítette a Hezbollah módszereit. A szaúdi vélemény osztotta többek között az USA-val szintén jó kapcsolatokat ápoló Egyiptom és az iraki diplomáciai küldöttség is.
Több ezer libanoni és turista menekül a kialakult helyzet miatt Libanonból. Több európai ország, Kína és az Egyesült Államok is polgárai kimentését tervezi. A brit kormány egy egész anyahajót küldött a térségbe, amely a feltételezések szerint szintén a mentésben vehet részt.
[origo]
