Újabb támadást intézett a bejrúti repülőtér ellen az izraeli légierő, de a harci gépek bombázták a Damaszkuszba vezető utat és a libanoni energiatartalékokat is. Péntek hajnalban Bejrút egyik lakott negyedét is támadás érte, az izraeli csapások több helyen az áramellátást fenyegetik. Az izraeli települések elleni rakétatámadások is folytatódtak. Az ENSZ Biztonsági Tanács pénteken tárgyal a libanoni helyzetről, de a tagok között csütörtökön teljes volt a megosztottság, így kétséges, hogy pontot tudnak-e tenni a libanoni válság végére.
Bejrút lakott negyedeit bombázta éjszaka az izraeli légierő. A libanoni főváros azon külső kerületeit érte támadás, ahol a Hezbollah radikális gerillaszervezet fegyverraktárai és központja találhatók. A bombázás egyes városrészek áramellátását is fenyegeti – írja a BBC. A lakosságot a támadások előtt szórólapokon figyelmeztették.
Az izraeli gépek lőtték a szíriai fővárosba, Damaszkuszba vezető utat, egy stadiont, illetve néhány üzemanyagraktárat is. Pénteken újabb támadást intéztek a bejrúti repülőtér ellen. Libanon egyetlen nemzetközi repülőtere a csütörtök reggeli bombázások óta használhatatlan, a légikikötőt lezárták.
A helyzet nem javult Libanonban csütörtök óta. A közel-keleti országot csütörtökön teljes légi és tengeri blokád alá vonta Izrael két katonájának elhurcolása miatt. Izrael szerint a katonák elrablását a Hezbollah gerillái intézték, de a történtekért felelős a libanoni kormány is.
A Hezbollah a katonák kiadásáért cserében izraeli börtönökben raboskodó libanoniak, palesztinok és arabok szabadon bocsátását kérte, ezt azonban Izrael határozottan visszautasította. A libanoni vezetés tagadta érintettségét, azt állította, hogy nincs elég hatalma a Hezbollah gerilláinak megfékezésére (amit egyébként az USA is alátámasztott) és tűzszünetet kért. Miután az izraeli gépek ennek ellenére is folytatták támadásaikat, az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását kérte Libanon, amely pénteken tárgyal a kialakult helyzetről.
A jelek szerint azonban a BT sem tud majd pontot tenni az egyre mélyülő válság végére. A Tanács csütörtökön Izrael gázai fellépéséről tárgyalt. Az izraeli hadsereg azután kezdett átfogó offenzívát a palesztin területeken, hogy szélsőségesek június 25-én elrabolták egy katonáját. Pénteken az izraeli hadsereg kivonult a Gázai övezet középső részéről és átcsoportosította erőit a déli területekre.
A gázai fellépést – ami több megfigyelő szerint is humanitárius katasztrófával fenyeget – az arab államok többsége és számos európai ország vezetési is elítélte, túlzónak nevezte. Az ideiglenes tagokkal kiegészülő 15 tagú BT ülésén azonban hiába szavazott 10 ország az Izraelt figyelmeztető határozat elfogadására, az állandó tag Egyesült Államok megvétózta a döntést (a fennmaradó négy ország tartózkodott).
A libanoni akciót is aránytalansága miatt bírálta több ország (például Oroszország és Franciaország is) és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is önmérsékletre szólította fel Izraelt, George W. Bush amerikai elnök azonban azt mondta, Izraelnek joga van megvédeni magát. Kétséges, hogy Libanon ügyében egyetértésre jut-e a BT.
Az összecsapások szerdán reggel kezdődtek az izraeli-libanoni határon. Izraeli oldalról eddig 10 halottat jelentettek. Nyolc katona a határvillongásokban, míg két civil az izraeli településekre Libanonból kilőtt rakéták által végzett pusztításban vesztették életüket. Libanoni oldalról már 55, többnyire civil áldozatot jelentettek.
[origo]
