Egyre súlyosabb válság fenyeget a Közel-Keleten, miután az izraeli hadsereg éjszaka támadást intézett több tucat libanoni célpont ellen. Az izraeli légierő a libanoni főváros, Bejrút repülőterét is lőtte, amire évtizedek óta nem volt példa. A légikikötőt le kellett zárni. A Hezbollah fegyveresei válaszul rakétát lőttek ki egy észak-izraeli városra. Az összecsapások azért robbantak ki, mert Izrael Libanont tartja felelősnek két katonájának elrablásáért. A Hezbollah fogolycserét követel, Izrael nem tárgyal és libanoni területek elfoglalását helyezte kilátásba.
Az izraeli légierő szerdán éjszaka a libanoni főváros, Bejrút repülőterének két kifutóját bombázta. Az izraeli hadsereg szerint a repülőtér a szélsőséges gerillaszervezet, a Hezbollah ellenőrzése alatt áll és a repülőtéren keresztül jut utánpótláshoz a csoport. A repülőtér Bejrút egyetlen nemzetközi légikikötője. Az izraeli bombázás után a repteret lezárták, a gépeket Ciprusra irányították.
A BBC helyszíni tudósítója szerint évtizedek óta nem volt példa arra, hogy az izraeli hadsereg a bejrúti repülőteret támadja. Izrael a repülőtér mellett egyéb bejrúti célpontokat is támadott. Kilőtték többek között a Hezbollah televíziós csatornájának székházát. A tévéadásban jelentették be szerdán az izraeli katonák elrablását is, amit utcai ünnepléssel köszöntöttek a Hezbollah követői. A gerillák vezetője, Haszan Naszrallah kijelentette: a katonák elrablása „természetes, kizárólagos és megától értetődő jogunk volt”, ami az izraeli börtönben fogva tartott libanoniak kiszabadítását szolgálta.
A bejrúti repülőtér kifutóinak bombázása mellett az izreaeli-libanoni határszakaszon is újabb villongások voltak éjszaka. A Hezbollah ismét rakétákkal támadott észak-izraeli településeket, izraeli jelentések szerint egy ember meghalt az akcióban. A dél-libanoni területekre betörő izraeli egységek és a Hezbollah fegyveresei közti összecsapásokban 27 civil, köztül 10 gyerek halt meg. Az izraeli légierő hidakat, utakat is bombázott éjszaka.
Az izraeli hadsereg, amely a libanoni válaszcsapásokhoz tartalékosokat is mozgósított, a BBC szerint a Hezbollah közel 40 állását és kiképzőbázisát is támadta. A CNN ugyanakkor úgy tudja, hogy több mint 100 akciót hajtottak végre az izraeli katonák libanoni célpontok ellen. Az izraeli hadsereg egyik tábornoka kilátásba helyezte, hogy ismét elfoglalják azt az ütközőzónát, amelyet 1978-2000 között tartott megszállás alatt Izrael Libanon déli részén. „Ha a katonákat nem küldik haza, akkor visszaforgatjuk Libanon órájának mutatóit 20 évvel” – fogalmazott Dan Halutz tábornok.
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök szerdán „háborús cselekménynek” minősítette az izraeli katonák elrablását és fájdalmas válaszcsapással fenyegette meg a Hezbollahot, illetve Libanont, mivel északi szomszédját tekinti felelősnek a gerillák akciójáért. A túszejtést elítélte Kofi Annan ENSZ-főtitkár, az Egyesült Államok és az EU is. A libanoni kormány visszautasította a felelősséget.
Nem érzékelik
Tamás Lajos bejrúti magyar nagykövet az [origo]-nak azt mondta, a libanoni főváros nagy részében nem lehetett érzékelni az izraeli támadást, ő sem hallotta, és nem is látta a rakétákat és a harci repülőgépeket. Mint mondta, csak a televízióból értesült arról, hogy az izraeliek rakétákat lőttek a repülőtérre, illetve a Hezbollah tévéállomására, ami Bejrút déli, siíták lakta részén található. Megjegyezte, hogy a tévében folyamatosan az izraeli katonai akció okozta károkat mutatják.
Libanonban a Hezbollahot éltetik
Tamás Lajos szerint nem merült fel, hogy a nagykövetséget el kellene hagyniuk az ott dolgozóknak. Mint mondta, korábban is előfordultak már izraeli akciók a Hezbollah ellen, a lényeges különbség, hogy azok az ország déli részére mértek csapást, nem a fővárosra. Szerinte most is a Hezbollah ellen irányult az akció, a libanoni hadsereg nincs is jelen azokon a területeken, amelyekre Izrael benyomult, illetve megtámadott. Elmondta azt is, hogy a Libanonban élő mintegy 100-120 magyarral rendszeresen tartja a kapcsolatot, az eddigi visszajelzések alapján senkinek sem esett bántódása.
Az izraeli hadsereg azután mért csapást libanoni célpontokra, hogy a Hezbollah szerdai határvillongások során foglyul ejtett két izraeli katonát. Elengedésükért cserében izraeli börtönökben raboskodó libanoniak szabadon bocsátását követeli a síita gerillaszervezet. Az izraeli vezetés visszautasította a Hezbollah követelését. Gideon Meir, izraeli külügyi tisztviselő kijelentette: „Elvárjuk, hogy visszaszolgáltassák katonáinkat biztonságban, sértetlenül és azonnal, bármiféle késlekedés nélkül – nem tárgyalunk.”
A Hezbollah korábban is próbálkozott már túszejtéssel. 2000-ben három izraeli katonát fogtak el a csoport gerillái. Bár a három katona az akció közben meghalt, végül holttestüket is foglyokra cserélte a Hezbollah. A legutóbbi fogolycserét 2004-ben hajtotta végre a Hezbollah és Izrael.
Két fronton harcol Izrael
Izrael nem állította le az előrenyomulást a palesztin területeken sem. Csütörtökön hajnalban a légierő a palesztin külügyminisztérium gázai épületét bombázta. Az épület súlyosan megrongálódott, de tetemes kár keletkezett a környező házakban is, ahol több palesztin civil megsérült a támadásban. Izrael azzal indokolta lépését, hogy a külügyi tárcát a radikális Hamász vezeti, amely Izrael szerint felelőssé tehető egy katonájának június 25-i elrablása miatt.
Az izraeli hadsereg katonája elrablása után nem sokkal lezárta a gázai övezetet, a területre még a segélyszállítmányokat sem engedik be. A katonai nyomás eddig nem, érte el célját, Gilád Salit tizedest továbbra sem sikerült kiszabadítani. Megfigyelők szerint azonban az egyre mérgesedő helyzet humanitárius katasztrófa kialakulásával fenyeget.
[origo]
