Egyértelműen a libanoni kormányt teszi felelőssé a Hezbollah támadásaiért az izraeli kormány. A kabinet szerdán teljes felhatalmazást adott a hadseregnek Libanon megregulázására, a légierő csütörtök hajnalban már a bejrúti nemzetközi repteret bombázta.
Salit tizedes elrablása
június 25. vasárnap
Gilad Salit tizedest fogságba ejtik palesztin milicisták a Gázai övezet határán.
június 26. hétfő
Az elrablók Izraelben bebörtönzött palesztinok szabadon bocsátását követelik, az izraeli hadsereg körülveszi Gázát.
június 27. kedd
A milicisták 400 fogoly szabadságáért cserébe engednék el Salit tizedest
június 28. szerda
Az izraeli hadsereg légicsapást mér, majd bevonul a Gázai övezet déli részére. Már két izraeli túsz élete van a milicisták kezében.
június 29. csütörtök
Izrael őrizetbe veszi a kormányzó Hamasz 20 parlamenti képviselőit és 8 miniszterét. Megtalálják az elrabolt telepes, Elijahu Aseri holttestét.
július 1. szombat
Az elrablók 1000 palesztin bebörtönzött szabadon bocsátását követelik.
július 3. hétfő
A palesztin milicisták 24 órás ultimátumot adnak Izraelnek.
július 4. kedd
Izrael nem enged a zsarolásnak, információi szerint Salit tizedes még életben van. A Hamasz fegyvereseinek rakétája csapódik be Askelon belvárosába.
július 5. szerda Az izraeli kormány „biztonsági zóna” kialakításáról dönt a Gázai övezetben, azaz egy évvel a kivonulás után ismét megszállja az övezet egyes részeit, hogy megvédje a közeli izraeli városokat a terroristák rakétatámadásaitól.
július 6. csütörtök Izrael elfoglal több, egy éve kiürített egykori zsidó telepet a Gázai vezet északi részén. A légitámadásokban és a tüzérségi csapásokban legalább 12 palesztin veszti életét.
július 7. péntek Fokozódnak az összecsapások, a légitámadásokra rakétatámadásokkal felelnek a palesztin terroristák. Igaz, az izraeliek egy nap alatt 26 terroristával végeznek.
július 11. kedd A palesztin-izraeli konfliktusba beleszól Mahmúd Ahmadinezsád, Irán a holokausztról vallott sajátos nézeteiről és az atomenergia iránti elkötelezettségéről ismert elnöke is. Mint mondta, fokozódik a muzulmán nemzetek dühe. Két nappal nyilatkozata után az Irán és Szíria útmutatásait követő Hezbollah rakétatámadást indított Izrael ellen és elrabolt két izraeli katonát.
július 12. szerda Rakétatámadást indít Izrael ellen az Irán támogatását élvező szélsőséges síita párt, a Hezbollah terrorcsoportja. A Libanonból támadó terroristák két izraeli katonát el is rabolnak. Izrael válaszcsapást indít, légiereje hidakat, utakat, terrorista állásokat bombáz, miközben több ezer katona szárazföldi inváziót indít. Az izraeli kormány szabad kezet ad a hadseregnek a hadműveletekhez és elrendeli a tartalékosok mozgósítását.
Három rakétát lőtt ki egy izraeli vadászgép a bejrúti nemzetközi reptérre, jelentették libanoni biztonsági források. A reptéri illetékesek szerint legalább két érkező járatot kellett elterelni. Az izraeli hadsereg szóvivője megerősítette a támadás hírét. „A repülőteret elosztóközpontként használják arra, hogy fegyverrel és utánpótlási anyagokkal lássák el a Hezbollah terrorszervezetet” – mondta.
Rakétákkal válaszolnak
Izrael szerdán indított offenzívát Libanonban, miután a kormányban is szerepet vállaló Hezbollah síita szélsőséges párt terroristái még reggel rakétákkal lőtték Észak-Izraelt, majd az országba behatolva három izraeli katonát megöltek, kettőt elraboltak. Válaszul Izrael több ezer katonával szárazföldi, vizi és légi offenzívát indított.
A Hezbollah is folytatta támadásait, csütörtök hajnalban Naharija izraeli városra zúdítottak rakétasorozatot katyusákból. Sérültekről, áldozatokról nem érkezett jelentés.
Két frontos háború
A Hezbollah szerdai támadása óta Izrael kétfrontos, egyre inkább háborúnak tűnő harcot vív. Folytatódott ugyanis a két és fél hete elrabolt Gilad Salit tizedes kiszabadítására indított gázai akció is. Csütörtök hajnalban az izraeli légierő egyik harci gépe lebombázta a palesztin külügyminisztérium gázai épületét.
Noa Meir, az izraeli hadsereg szóvivője megerősítette a légitámadás hírét. A szóvivő a Hamász mozgalom egyik legszélsőségesebb vezetőjének nevezte Mahmúd az-Zahar palesztin külügyminisztert, de közölte: nem kívánták őt likvidálni.
A szárazföldi alakulatok pedig teljesen ketté vágták a Gázai övezetet, és tankokkal vették körül Han Junisz városát. A város menekülttábora a Hamasz terroristáinak egyik fellegvára. A gázai akciónak Salit kiszabadítása mellett a palesztin rakétatámadások elhárítása is feladata.
Izrael szerdán több ezer tartalékos mozgósításával reagált a harci helyzetre. A kormány azonnal a legkeményebb válaszlépés mellett döntött, amikor elrendelte Dél-Libanon lerohanását. A kemény katonai lépéseket kemény diplomácia követte, a kormány elutasította a Hezbollah zsarolását.
Szíria és Irán keveri a lapokat
Az Irán támogatását élvező – és Mahmúd Ahmadinezsád elnök két nappal ezelőtti, Izraelt ostorozó beszéde után akcióba lépő – síita terrorcsoport palesztin foglyok kiszabadítását követeli a túszokért cserébe. Izrael – ami 2000-ben három katonája holttestéért cserébe 430 palesztint engedett szabadon a Hezbollahhal kötött megállapodás értelmében – most elutasítja, hogy foglyokat engedjen szabadon a túszokért cserébe.
A Hezbollah támadása kiszélesítheti a konfliktust. A síita szélsőségesek egyrészt kormányon vannak, másrészt Libanon szírbarát elnöke, Emile Lahud is támogatásáról biztosította a szervezetet. Ráadásul a gázai túszszedés mögött is Szíria állhat, Salit elrablására a Hamasz Szíriában bujkáló radikális szárnya adott parancsot.
Az izraeli kormány szerdai rendkívüli ülésén teljes felhatalmazást adott a hadseregnek a libanoni hadműveletekre. Jichák Hercog idegenforgalmi miniszter, a nemzetbiztonsági kabinet tagja szerint „Izrael a megfelelő módon fog reagálni, mert mindenki számára világos, hogy ebben az ügyben a libanoni kormányt terheli a felelősség”.
Olmert találkozott Salit tizedes családjával
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök szerdán találkozott az elrabolt Gilad Salit tizedes szüleivel, számolt be a Haaretz. A miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint a találkozó „feszült és nehéz” volt, a hangulat pedig kellemetlen.
Olmert a beszélgetéskor álláspontját ismételgette, miszerint ellenzi a palesztin bebörtönzöttek szabadon bocsátást Salitért cserébe. A szülők véleménye ettől eltér, ahogy azt Noam Salit, Gilad édesapja múlt héten csütörtökön, az első médiának adott nyilatkozatában ezt már kifejtette.
„Végül mindennek meglesz az ára. Nem hiszem, hogy Giladot mindenféle ár nélkül szabadon bocsátanák, ez nem illik a Közel-Kelethez” – fogalmazott Noam. „Nem tudom, mire várnak. Szeretném hinni, hogy létezik egy titkos csatorna, amiről minket érthető okokból nem tájékoztatnak. Elvárom, hogy tájékoztassanak amennyire lehetséges, hogy én is isztában lehessek, hogy halad a válság megoldása.”
Noam elmondta, hogy Gilad édesanyjának, Avivának nehézséget okoz, hogy a diplomáciai és katonai lépésekre koncentráljon fia fizikai állapota helyett.
A szerdai találkozó kezdete után néhány perccel tájékoztatták a miniszterelnököt is arról, hogy a Heszbollah két izraeli katonát foglyul ejtett. A Salit család azonban nem kapott előzetes tájékoztatást, ők is a médiából értesülhettek a válság fokozódásáról.
