Magyarország tíz aranyérmet nyert a racicei Európa-bajnokság, pontosan annyit, mint az éremtáblázaton őt követő másik három nemzet összesen. Angyal Zoltán kapitány elégedett, azt sem tartja kizártnak, hogy a pekingi olimpián a két nagy klasszis Janics Natasa és Kovács Katalin közül valamelyik triplázhat. A kapitány kedvező jeleket lát az augusztusi szegedi világbajnokság előtt.
Az Európa-bajnokság előtt óvatosan nyilatkozott az éremesélyeinket illetően. A nőktől viszont alighanem ilyen teljesítményre számított, vagy nem?
Mindenki elájult a lányaink teljesítményétől, elsősorban azért, mert lányaink harmadik alkalommal is nyolc aranyat nyertek, csak egy számban nem hozzájuk került az arany – felelte Angyal Zoltán szövetségi kapitány. Erre a teljesítményre valóban csak a legnagyobbak képesek. És nem az a fantasztikus, hogy ezt a nyolc aranyat megnyerték, hanem az, ahogyan. Ez a sorozat nem főként fizikai, inkább idegi megterhelést jelentett a lányok számára, akiknek a két indulás között még úgymond túl kellett élniük az eredményhirdetést és a felevezést a következő számra. Egy aprócska csúszás is átírhatta volna az elképzeléseiket, de szerencsére minden úgy sikerült, ahogyan eltervezték.
Az éremtábla
Magyarország 10 4 4
Németország 4 11 3
Oroszország 4 1 1
Fehéroroszország 2 3 2
Románia 2 2 3
Szlovákia 2 – –
Spanyolország 1 1 1
Lengyelország 1 1 –
Nagy-Britannia 1 – –
Litvánia – 2 2
Csehország – 2 –
Ukrajna – – 3
Olaszország – – 2
Svédország – – 2
Dánia – – 1
Finnország – – 1
Franciaország – – 1
Izrael – – 1
A magyar győztesek:
Janics Natasa, Kovács Katalin (kétszáz, ötszáz, ezer páros)
Kammerer Zoltán, Kucsera Gábor (ezer páros)
Benedek Dalma (ezer, ötszáz egyéni)
Benkő Zoltán (ötszáz egyéni)
Nők: kétszáz, ötszáz, ezer – négyes
A sportágban egyedülálló sorozatot produkáltak Kovácsék. Ebből kiindulva elképzelhető akár az olimpiai triplázás is?
Minden elképzelhető. Az olimpiai időrend szerint ugyanis szombaton rendezik meg a négyes döntőjét, másnap pedig az egyes és páros küzdelmeket. Több idő jut a pihenésre, a regenerálódásra, és ilyen világklasszisoknál azt hiszem, megengedhető a triplázás. Ha két év múlva is ilyen kiemelkedően teljesítenek, és a válogatók úgy hozzák, én nem gördítek akadályt elébe.
Női egyesben most már három világszintű versenyzővel kell számolnia.
Így van, hiszen Benedek Dalma egyértelműsítette: immár a legnagyobbak közé tartozik. Kellemes meglepetést jelentettek Dalma győzelmei, hiszen hihetetlenül bátor versenyzésekkel szerezte meg az aranyakat. Tulajdonképpen az összes lányt ki kell emelnünk, mindannyian profin lapátoltak ezen a hétvégén.
Férfi kajakosaink nagyot léptek előre az elmúlt évekhez képest. Meglepte?
Az öt olimpiai számból két arany- és két ezüstérmet nyertek. Benkő ezer métere a fantasztikus hajrája miatt marad emlékezetes a számomra, és nagyon örülök, hogy ötszázon folytatni tudta a Vereckei Ákos által megkezdett hagyományokat. Kammerer Zoltán és Kucsera Gábor válláról egy pluszteher gördült le az ezer méter megnyerése után, hiszen a világbajnoki címvédő Kökény, Kucsera páros felbomlása miatt több bírálatot is kaptak. Ötszázon pedig úgymond döngetik a kapukat, nem sok hiányzik hozzá, hogy megdöntsék a négyszeres világ- és most már hatszoros Európa-bajnok német Rauhe, Wieskötter duó királyságát. Az ezer négyesben még kell egy kis idő ahhoz, hogy fiataljaink beérjenek, de örülnék neki, ha jövőre már kialakulna a pekingi olimpiára készülő csapathajó gerince.
Kenusaink ellenben csak a csapathajókban brillíroztak.
Kozmann és Kolonics már az előfutamok után jelezte, ez nem az ő Európa-bajnokságuk lesz. Azért így is szereztek két negyedik helyet, ami nem rossz teljesítmény. Formán kívül voltak, és ez megbocsátható, hiszen az idei fő versenyük a szegedi világbajnokság lesz. Vajda Attila sérülés miatti kiválása is egy kicsit megkeverte egyesben a kártyákat. Mike első világversenyén a döntőben zárt, ami szép eredmény, Joób ugyanezt nem tudta megoldani, de a csapathajókban azért sikerült nekik is a dobogóra állniuk. Pulaiék „öregfiúk” csapatát szintén kiemelném, hiszen nem piskóta, amit ebben az erős mezőnyben produkáltak.
Az ön által említett Vajda Attila is kint volt Racicében megnézni a riválisokat. Reménykedhetünk abban, hogy felépül Szegedre?
Nagyon bízom benne, hiszen úgy tűnik, lassan megkezdheti ő is az edzéseket. Remélem sikerül olyan formába visszahoznia magát, hogy legalább egy számban bevethető lesz a világbajnokságon.
Lehet-e bármiféle negatívuma ennek az elképesztő Európa-bajnoki szereplésnek? A sokéves nemzetközi tapasztalatai mit mutatnak: visszaüthet a világbajnokságon az Eb-n mutatott fölényünk?
Nincs ilyen séma. Szereztünk már Európa-bajnokságon tíz aranyat, a rákövetkező világbajnokságon pedig az Eb-hez képest gyengébben teljesítettünk. 1997-ben a plovdivi nyolc Európa-bajnoki elsőség után, nyolc világbajnoki arany lett a mérlegünk, vagyis ebből nem lehet kiindulni. Egy biztos, a racicei szereplésünk a pozitív szélsőség, mondhatjuk azt is, itt-ott hatalmas küzdelmek árán, de szinte minden bejött a számunkra. Éppen ezért nem szabad ebből kiindulni, és túlzott elvárásokkal fordulni a válogatottunk felé. Hiszem, hogy a hátralévő öt hétben tisztességesen felkészülnek versenyzőink a szegedi megmérettetésre is, és nem okozunk csalódást a szurkolóinknak.
Magyarország külön kategória a kajak-kenuban
„A magyarok külön kategóriát jelentenek” – mondta a racicei Európa-bajnokságon Katrin Wagner-Augustin párjaként két ezüstérmet szerző Fanny Fischer. A nyolcszoros olimpiai bajnok Birgit Fischer unokahúga ezzel az egy mondattal mindent elárult, hiszen versenyzőink a hétvége során nyolc aranyérmet lapátoltak össze, csak a K-1 200 méter elsőségét „engedték át” a spanyolok specialistájának, Teresa Portelának.
