A temetkezési szertartások menete felekezeti és anyagi szempontból eltérő lehet. A hvg.hu utánajárt, hogyan zajlik a légi temetés, illetve a végső búcsú egy katolikus és egy ortodox zsidó közösségben, mindemellett az eddig kevéssé ismert, „negyedik” típusú – hamvasztásos – temetkezési módról is szót ejtünk.
Sorozatunk első részében utánanéztünk a budapesti sírhelyáraknak és temetési költségeknek. Az elhunytat végső akaratától vagy a család döntésétől függően polgári vagy egyházi szertartás keretében búcsúztathatják. A polgári szertartás tizennégyezer forintba kerül, ezért az összegért a hozzátartozók azt is eldönthetik, hogy versben, kórus- vagy akár zenekari kísérettel emlékezzenek meg szerettükről.
„A temetési szertartásnak nálunk nincs előre megszabott ára, a hitközségi díj befizetésével mindenki kivívja a jogot, hogy méltó búcsúzatásban részesüljön – avatott be kis közösségük alapelveibe Paskesz Tamás, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség tagja. Az immáron 140 éve fennálló közösség életében – mely napjainkban mindössze 60 tagot számlál – az izraelita törvények szerint zajló temetés fontos szerepet tölt be. A szertartás megszervezésével a hitközség Szent Egylete, a Chevra Kadisa foglalkozik, lebonyolítását pedig a közösség egy tagja – mondjuk a rabbi is végezheti. Míg a keresztény szertartás szerinti búcsúztatásra általában a halálesetet követő első vagy második héten kerül sor, addig az zsidó szokások szerint a halottat minél előbb, lehetőleg még elmúlása napján el kell temetni. „Amíg ugyanis a testet nem helyezik méltóképpen nyugalomra, addig a lélek sem talál megnyugvást”- magyarázta Paskesz Tamás.
A hitközség tagjait ma már egyetlen fővárosi temetőben, Rákoskeresztúron temetik. Hogy valóban békében nyugodjanak, arról a törvények gondoskodnak: ezek szerint ugyanis a sírhely örökre szól. ” Ennek természetesen ára van, de ha a hitközség által kért összeget valaki sokallja, akkor is eltemetjük az elhunytat „- tájékoztatott Paskesz Tamás. Szerinte a nyughely megváltásánál nagyobb gondot jelent, hogy akadnak olyanok, akik csak azért akarnak haláluk után zsidó temetőben pihenni, mert felmenőik ott fekszenek, nem pedig azért, mert hitbéli meggyőződésük ezt diktálja.
A fővárosban számtalan nagy múltú, patinás zsidó temető rejtőzik, ezek döntő többségében azonban már – helyhiány miatt – nem temetnek. A Csörsz utcai ortodox zsidó sírkert a XX. század derekáig a fővárosi izraelita „elit” közkedvelt temetkezési helye volt, itt nyugszik sok más tiszteletben álló polgár mellett Reich Jaakov Koppel ortodox főrabbi is. Ezzel szemben a Dohány utcai zsinagóga udvarán a második világháború idején több ezer halottat helyeztek közös sírba. Méltó búcsú az izraelitáknál
A temetési ceremóniának a zsidó törvények szerint kötött tartalmi és formai elemei vannak, emellett azonban a helyi szokások is meghatározóak lehetnek. Hitközségenként változik például, hogy a halottat a rabbi búcsúztatja vagy a (a Neológ Hitközségben) rokona, esetleg barátja, illetve a közösség egy tagja. Törvények írják elő, hogy milyen imákkal kísérik utolsó útjára a halottat, ahogy azt is, hogy jeles ünnepekkor â” mint az újhold napja â” nem tarthatnak a temetésen külön beszédet.
A temetés formáját tekintve azonban lehetnek eltérések az egyes közösségeknél. Van, ahol a temetés természetes velejárója a virágdísz és a tetszés szerint választott koporsó. Ennek pont az ellenkezője érvényesül a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközségben, amelynek minden tagját egyszerű koporsóban, külsőségektől mentesen helyezik végső nyugalomra. „Az elhunyt közösségben betöltött szerepére nem a temetési szertartás minőségéből lehet következtetni, hiszen az nagyjából mindenkinél egyforma, sokkal inkább mérvadó, hogy mennyien jöttek el a búcsúztatására és milyen sírkövet állítanak neki” – mondta a hvg.hu-nak Paskesz Tamás.
Ahhoz, hogy a hozzátartozók méltóképpen búcsúzhassanak szerettüktől, nem kell feltétlenül exkluzív megoldásokhoz ragaszkodniuk. Széles körben elterjedt, és egyre nagyobb népszerűségnek örvend a légi temetés, amely amellett, hogy gazdaságos, leveszi a sírgondozás terhét a gyászolók válláról.
„Gyakori, hogy az idősek nem akarnak szégyenben maradni, amiért sírjukat senki sem látogatja, ezért kérnek szórásos, esetenként légi temetést” – magyarázta Dr. Lipp László, ismertebb nevén László Atya.
A Gazdagréti Szent Angyalok Templomának szervező lelkésze képzett pilótaként 1996 óta végez légi temetéseket. A ravatalozásra általában a Budaörsi Repülőtér várójában kerül sor, amelyet e célra ilyenkor megfelelően átalakítanak. A szertartás után, amit az elhunyt vallási hovatartozása szerinti lelkész végez, két légikísérő viszi ki a hamvakat a repülőgéphez. Levegőből csontkamrába
Az Air Church – légi templom – járatán két pilóta teljesít szolgálatot. Az elhunyt hamvait azután a Duna vizét 100 méterre megközelítve, a 1654-1652 folyamkilométer közötti, törvényben előírt szakaszon az urnával együtt engedik el. Vélhetően a sodrásirány miatt jelölték ki szórásra ezt a helyet. Ebben a pillanatban az utastérben kigyullad a fénytábla a következő szöveggel: „Isten Veled. A Mindenség az otthonod. Találkozunk…”
„Télen- nyáron, havonta átlagosan három-négy légi temetés adódik. Azoknak, akik otthonosan érzik magukat a levegőben, ez egy természetes közeg, és teológiailag sincs gond vele, hiszen miután Jézus elküldi apostolait, hogy kereszteljék meg a népeket, fölemelkedik a Mennybe, és felhő takarja el” – tájékoztatott László Atya.
A légi temetés olcsóbb a hagyományos, koporsós változatánál, ára nagyjából megegyezik a szóróparcellában végzett temetések díjával, vagyis 120-150 ezer forint. Ezért az összegért a búcsúszertartást követően a pilóták és a légikísérő mellett nyolc gyászoló családtag is elkísérheti az elhunyt földi maradványait.
A jövő hónaptól egy új, „negyedik típusú” temetkezési forma is beivódik a köztudatba, amelyet a Fővárosi Temetkezési Rt.-vel együttműködve tervezünk – mesélte László Atya. A hamvakat fehér gyolcsba csomagolják, arany szalaggal átkötik és névkártyával ellátva egy speciális urna ledobó-rendszer segítségével az Angyalok altemploma alatt meghúzódó közös tárolóba, úgynevezett csontkamrába, vagyis osszáriumba juttatják. Ez vélhetően olcsóbb lesz, mint a temetés hagyományos vagy urnás változata. „A sírhely 50 ezer forintba kerül, és nem évül el. Emellett itt is bármely felekezet papja elvégezheti a búcsúszertartást” – összegezte az új lehetőség előnyeit a lelkész. „A csontkamrában 300 ezer elhunyt számára van hely, akiket soha nem lehet innen eltávolítani – áthelyezni vagy kivenni” – tette hozzá. Hogy némi személyes vonatkozása is legyen a dolognak, a későbbiekben a folyosón elhelyezett, több évre megváltható kis bronzlevélre írják föl az altemplomban nyugvók nevét.
A katolikus egyházi szertartás menete minden temetésnél ugyanaz, formáját azonban a hozzátartozó választja. „Igyekszem emberhez méltóan lebonyolítani a szertartást – mondja László Atya. „Elhárítom viszont azokat a kéréseket, amelyek az elhunyt számomra ismeretlen értékeinek megemlítésére irányulnak, de mindig bátorítom a családot, hogy a halott érdemeit inkább egy munkatárs, jóbarát vagy akár egy családtag méltassa.”
A gazdagréti közösség 1989-ben alakult. „Ekkor miséztem először a közösségi házban”- emlékszik vissza a kezdetekre László Atya. A közösségi házat a gyülekezet hamar kinőtte, ettől kezdve a Mechatronikai Gimnázium és Szakközépiskola aulájában folyt az istentisztelet. Elmondása szerint a közösség lélekszáma jelenleg háromezer, annak ellenére, hogy tíz év alatt a lakótelep lakosságának hetven százaléka kicserélő-dött. A közösségi élet mégis fontos szerepet tölt be a kerület e szegmensében. A templomhoz szervesen kapcsolódó terem és Sportpálya ad otthont a közösségi élet eseményeinek – itt találkoznak egymással az ifjúság tagjai, itt ülik meg az esküvőt követően a lagzit vagy a temetés után a halotti tort. Mindez László Atya közreműködésével valósul meg, aki vallja: „Életem legnagyobb ajándéka, hogy pap lehettem. A papság hozott ki belőlem mindent, erőt és kitartást a templomépítéshez is, – még azokat a másodlagos tevékenységeket is, hogy pilóta vagyok és a papi focicsapat kapitánya.”
A fővárosban évente 28 ezer temetés van, abból mi ötszázat szeretnénk elvállalni – tette hozzá László Atya, rávilágítva arra a tényre, hogy többszáz éves befektetésről van szó, amely a közösség következő – templomépítő – nemzedékének anyagi gondjait hivatott megoldani.
