„Mi mások vagyunk” – mondogatja Superman a Superman visszatérben, és mássága már a bemutató előtt felcsigázta a közvéleményt. A meleg magazinok üdvözölték a saját neméhez vonzódó szuperhőst, majd a rendező nyilatkozatai és a június 28-án debütált film cáfolta a felétételezéseket. Most a keresztény világ megváltóját üdvözölik a kékharisnyás szuperhősben. A homoszexuális vonalat az Advocate-meleg magazin keltette életre a film bemutatója előtt, mikor „Mennyire meleg Superman?” címmel közölt cikket a témáról. „Nem elég hogy Supermannek a külvilág előtt titkolnia kell valódi identitását, Bryan Singer rendező bevallottan homoszexuális, és már a nevéhez fűződő két X-Men filmbe is belecsempészett némi áthallást”.
A mutánsok küzdelme a környezetük elismeréséért a DailyBulletin szerint is a melegjogi mozgalommal állítható párhuzamba. A rendező egyébként a harmadik X-men film rendezői székéből távozott a Superman forgatására, és az első két rész forgatókönyvíróit (Michael Dougherty és Dan Harris) is magával vitte.
Superporn
A nappali és szupehősi identitása között őrlődő szuperhős körüli találgatásokra reagálva a Dailyramblings egy hamis IMDb adatlapot közölt a „Buzi Superman visszatér” című filmről, amiben Lois Lane milliók várható halálára hívja fel Lex Luthor figyelmét, mire a gonosztevő leinti: „attól még, hogy buzi vagyok, nem kell törődnöm az AIDS-el.”
A meleg Superman-filmről a szinopszisban az áll: „sem Luther, sem Superman nem köp a tenyerébe behatolás előtt, nem úgy mint a Túl a barátságon című filmben. A szexjelenetekben viszont a nemiszerveket kitakarták, mint a japán softpornókban.” A nem létező filmet ugyan maga Bryan Singer jegyzi, de a nem létező film főszereplője Eric McCormack, a Will és Grace tévésorozat meleg ügyvédet alakító színésze.
Mi van a gatyában?
Superman identitásválságban
„Ha a többi filmemmel összehasonlítjuk a Supermant, mindenki számára nyilvánvalóvá válhat, hogy ennél heteroszexuálisabb filmet soha nem csináltam” – cáfolta a rendező a DailyBulletinnek a feltételezéseket. Később ezt valamennyire árnyalta: „Ha visszanézek a filmjeimre, az identitás témája mindig előkerül. Mert az emberek komplexitása érdekel, és azok a filmek, melyek kommerszek, de ezzel foglalkoznak.”
Mint arról korábban írtunk, egyes cikkek szerint az alkotók digitálisan csökkentették Superman férfiasságát, ami tovább tüzelte a kedélyeket.
A rendező erre annyit reagált: „Csak álom, hogy meglegyen bennünk az akarat és a hozzá való háttér, hogy Brandon méretein változtassunk. Ez egy ostoba pletyka. Persze a ruha megtervezésekor visszafogottan jártunk el, de mivel mégiscsak Supermanről van szó, kellett lennie ott valaminek”.
Jézus
Ráadásul nem csak a melegek sajátítanák ki örömmel Supermant, vallásos mozinézők a megváltót látják Krypton bolygó szülöttjében, akit apja küld a földre. Az apát pedig ezúttal is a digitálisan hallhatatlanná tett Marlon Brando alakítja, akit a 78-as Superman-filmhez felvett jelenetek segítségével keltettek új életre a filmben.
Singer erre a verzióra jóval fogékonyabb, „az első Superman filmet Mózes történetének tekintettük” – mondja a zsidó vallás szerint nevelkedett rendező. „Elküldik otthonról gyereket, hogy megtalálja saját küldetését. Aki keresztény vagy zsidó kultúrában nőtt fel, sosem vetkőzi le ennek a befolyását. Míg Mózesre egy Nílusban ringatózó kosárban találtak rá, Supermant apja egy űrhajón küldi útjára.”
„A Superman vallásos képei egy katedrális összes üvegablakát kitöltenék” – írja a Times Leader. A lap szerint az anyja ölébe boruló Superman a reneszánsz Jézus ábrázolásokat idézi, és mikor Lex Luthor egy kriptonitszilánkkal megsebesíti Supermant, az a Jézus által a kereszten elszenvedett kínzásokkal állítható párhuzamba.
„Superman egy képzeletbeli űrlény. Se nem zsidó, se nem keresztény” – reagál a feltételezésekre Simcha Weinstein zsidó rabbi, aki júniusban megjelent Up, Up and Oy Vey! című könyvében a zsidóság és Superman közötti összefüggéseket vizsgálja.
