2006.07.04., 2006. évfolyam, 26. szám
szerző: Erdélyi S. Gábor forrás: 168óra
Volt először a Nagy Kaland. A patetikus vállalkozás. Mint a Kolumbuszé meg a Magelláné, Indiába és ismeretlen földekre. Amikor aztán mindennapossá vált az efféle felfedezés, Verne nyomán megjelentek a kis utazók is, a tizenhat éves kapitányok és effélék.
Amikor pedig Karinthy elkezdte az Így írtok ti-t, már a nagy utazási enciklopédiák karikatúráját véste le, amelynek emberpróbáló íve a Csömöri úttól a Filatori-gátig terjedt csupán.
A kis utazások mind a nagy utazásokat utánozzák – majmolják, leértékelik, abszurddá teszik. Ha aztán valaki életében először indul el – mondjuk Kisinyovból Odesszába, mert nyert a lottón egy bő maréknyi pénzt, s ennek híre fut, miként Oszip Rabinovics regényében -, akkor sejthető, hogy nem a dicsőséges felfedezésekről szól a könyv. A derék, sokgyerekes órásra, bizonyos reb Hájim-Sulimra rászakad a szerencse. Soha életében nem volt mázlija, de most mindenki őt dédelgeti. Neki szerez fuvart, neki kíván szerencsét, tőle kér kölcsönt, ajándékot (kockás blúzra valót, egérfogót, miegymást). Az út elhúzódik, a lovak megszöknek, az útitársak kibírhatatlanok, a cádik jóslatai felemásan jönnek be. De végül az anekdoták zsidó kisembere eljut a nagyvilági Odesszába, ahol még a beszéd is mézesebb. Mintha Provence-ba való lenne, mézes, narancsos. A lottóügynök kifizeti a nyereményt – igaz, nagy a levonás, jutalék, kerekítés, ez meg az. De csinos summa a maradék is. Csak hát meg van írva annak a sorsa is: a nagyvilágian finom emberek, a lottóügynök és társa esténként a kártyaasztal mellett kopasztják címszereplőnket, aki végül örül, ha épen viheti haza a bőrét. S bár az otthon maradt feleség a vagyon vakító hitében mindenkivel összeveszett, főleg azokkal, akik a javításra beadott aranyórákat reklamálták, csakhogy azokat ugyebár felemésztette a nagy utazás költsége, mégis örül az asszony reb Hájim-Sulim kétlikú orrának. (A zsidó öröm: hiszen sokkal rosszabbul is történhetett volna!)
Aki ennél többet akar tudni, lásson neki e klasszikus zsidó író orosz nyelven született, 19. századi, ironikus-anekdotikus regényének, amelynek nyomaiba majd Sólem Aléhem, Babel, Ehrenburg, Ilf-Petrov művei lépkedhetnek.
(Oszip Rabinovics: Hogyan utazott reb Hájim-Sulim Odesszába. Pannonica Kiadó)
